Sajnos nem volt időm írni nektek karácsony előtt és ígértem beszámolok, mi minden történt a múlt héten, de nehéz összeszedni a gondolataimat, ennyi idő eltelte után, de megpróbálom és igyekszem a lényegesebb dolgokat nem kifelejteni.
A szabadnapom után (múlt hét hétfő) beindult újra a munka, a szokásos munkás hétköznapok. Szerencsére azért nem szakadtunk meg, nem volt olyan 'busy' :) egy nap, hanem lazábbak voltak, vagyis kedden jöttek a vendégek, akik a karácsonyt itt töltötték, úgyhogy mégsem volt laza, de sokan dolgoztunk, úgyhogy meg volt osztva a munka.
Szerdán volt a nagy Christmas Show, amiről azt hiszem talán már írtam, a táncos, énekes, pantomimes, szereplős nagy előadás, kb. 1-másfél órásra sikeredett. Nagyon-nagyon elfáradtunk, mert előtte még egyszer el is próbáltuk az egészet, na meg még egyszer ugye élesben, az előadás. (Maga a próba is nagyon fárasztó, hát még ha még egyszer végig kell rajta menni, főleg élesben...) De nagyon jól sikerült, a vendégek meg voltak elégedve, és mi is nagyon élveztük.
Pénteken 24-e volt ugye, és hát itt 25-én van ajándékbontás meg nagy karácsony ünneplés, de azért igyekeztünk, mi európaiak megünnepelni 24-én! :) Egyrészt beszéltünk a családdal, otthoniakkal, másrészt elmentünk egy kisebb túrára (4-esben: Jesse - a warden (főnök) kisebbik fia, Ági - a magyar lány, és Frieda - egy német lány, na meg én) Gyönyörű volt a táj, és az is, ahova mentünk. 2 órányi sétára volt a hely, ahova elterveztük, hogy szeretnénk eljutni. A hely neve: Hunter's Inn, ilyen pub szerű, meg talán kisebb hotel is az egész, és fantasztikusan szép helyen van. 3 hegyet kellett megkerülnünk, hogy oda eljussunk. Nem nagyon írnám le szavakban, hogyan is nézett ki, ugyanis készült sok kép, ezeket itt láthatjátok:
(Tavacskák, folyó, gyönyörű növények, fák, kicsi vízesés - mindez 2 hegy között...)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SetaHuntersInnEtteremTelTermeszet?authkey=Gv1sRgCNGqo7_2w4-1YQ#
Délelőtt indultunk, fél 10 körül, ott megebédeltünk, pihentünk egy kicsit (vagy 1 órát), majd elindultunk vissza. Este pedig rendeztek a többiek európai karácsonyozást, mindenféle finom enni-innivalóval, meg beszélgettünk és hasonlók. Szóval így telt a 24-e.
25-26-án az itteni családok tartottak "nyílt házat", ami annyit foglalt magába, hogy lehetett menni hozzájuk, ajándékot bontani, együtt lenni, enni-inni, játszani, beszélgetni... Szóval senki nem érezte magát magányosnak. (Mindez délutánonként és meg volt határozva az időpont, hogy mikor lehet hozzájuk menni...)
25-én reggel Secret Santa's - s ajándékbontás volt (olyan, mint nálunk az "angyalkázás") Kb. egy hónapja kihúztunk 1 nevet, akinek ajándékot kellett venni, adott összeghatáron belül. (Itt kicsit bajba kerültem, mert Jesse-t húztam, és hát ő Londonban, vagy nem is tudom pontosan hol, de tanul, és egészen 2-3 héttel ezelőttig 1x találkoztam vele és akkor is kb. 2 szót váltottunk, szóval nem ismertem egyáltalán. És ugye nehézség az volt, hogy senki nem tudhatott róla, na persze azért kértem segítséget, és akadt is segítőm, szóval végül megoldottam és örült is az ajánéknak: egy sapka volt, ilyen angol stílusú, kicsit baseballos, legalábbis ellenzője van, de kicsit és egybeesik a sapkarésszel, na mindegy, nem tudom rendesen leírni, talán el tudjátok képzelni. Na olyanokat hord, és szereti, de csak 1-2 van neki, így azt vettem...) Engem valószínű egy fiú húzott, mert nem volt túl fantáziadús ajándék, de azért örültem neki! :) Egy desszertet kaptam, fini csokik vannak benne, meg egy pár karácsonyi fülbevalót - fenyőfa van rajta, meg egy piros virág, és lógos, de kis aranyos... :) csak ugye év közben sokat nem tudom hordani, de azért emlék :) )
Volt persze utána istentisztelet, aztán ebéd és hasonlók és aztán a "családlátogatás".
Mindenhol sokan voltunk, és meg is volt a jó hangulat, azért nap végére kicsit elfáradtam, meg egy idő után nyüzsisnek éreztem, de jól éreztem magam!! :) Jó volt együtt lenni, így is!
Vasárnap dolgoztam 3 órát (26-a), de nem volt vészes, persze azért egy kicsit elfáradtam.. :) a 3 órák, tudjátok... már korábban kifejtettem talán, miért is rosszabb a "csak" 3 óra... de egyben...
Másnap changeover volt, mert ugye karácsonyi vendégek mentek, újéviek jöttek. Egy szokásos changeover-hez hasonlító munkás nap volt.
Sokat írtam ma arról, hogy munka, dolgozni stb, és talán kicsit panaszkodásnak tűnik, de nem az. Nem fáradtam még bele, és nem is tűnik annyira fárasztónak, mint amennyire néha tűnhet talán a szavaimból. Na meg egyben szolgálat is, és ez mindig több erőt ad ahhoz, hogy ne érezzem nagyon megterhelőnek az egészet. (Vagy unalmasnak, vagy reménytelennek, vagy ilyesmi, talán értitek.)
Na meg mindazért, amit itt kapok (a természet, a szeretet, a barátok, na és persze tanulok rengeteget - ami a nyelvet illeti, és mint ember is), szóval ez a legkevesebb... legkisebb része az egésznek - mármint a munka.
Ma day-off-om volt, voltam is Barnstaple-ben (nagyon nem szeretem a kocsikázást oda-vissza, mert mindig rosszul leszek a kisbuszban, pedig kilátok rendesen meg minden, de valahogy az út annyira kanyargós, hogy mindig kell 1-2 óra, hogy helyrerázódjak, miután kiszálltunk a buszból). Vettem is 1-2 apróságot, amire szükségem volt, aztán du-n kicsit zongoráztam, meg úgy hamar eltelt megint, persze azt beleszámítva, hogy fél 5-kor megint próbánk volt, mert ma előadtuk újra, és a legutóbbi szereplés óta egyáltalán nem foglalkoztunk vele, szóval könnyen a feledés homályába merültek dolgok, de szerencsére nem annyira, hogy nagyobb probléma lett volna belőle. Szóval ma ismét jól sikerült, 2 kamerával vették fel most, úgyhogy szeretnének belőle egy jóminőségű filmet, dvd-t készíteni, majd talán ezt is láthatjátok egyszer, vagy részleteket belőle, vagy majd meglátom, mit sikerült intéznem nektek ezügyben.
Hát ennyi a nagy sztori az elmúlt pár napomról, hetemről.
Ígértem nektek csiniruhás képeket (talán) a Christmas party-ról, de válogatnom kéne, meg jóminőségű képeket még szerezni próbálok, úgyhogy azért késlekedem vele, de remélem ami késik nem múlik és előbb utóbb tudom azt is mutatni nektek.
És még képek korábbról ráadásként:
A nagy havazás Lee Abbey-ben :) és a séta, amiről már korábban meséltem
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SetaLyntonbaTermeszetHO?authkey=Gv1sRgCJPemprU0O7d_wE#
Még egy kis videóval is kedveskedek Nektek! Ez a karácsonyfavágáskor készült, azokból a videófelvételekből lett összevágva ez, a vendégeknek készült, mint bemutatkozó kis film. Ha jól figyeltek, engem is láthattok... (Nem is egy helyen, az elején hócsatázunk... a drapp hosszú kabátot figyeljétek... aztán beszélek is, nem sokat, és elég viccesre sikeredett, de mindenki azt mondta, hogy így jó! :) )
http://www.youtube.com/watch?v=CqINPpLRK80
2010. december 28., kedd
2010. december 25., szombat
Merry Christmas! :) from England
Drága szeretteim, rokonaim, barátaim, ismerőseim!
Tudom, hogy ezekben a napokban nem azzal lesztek elfoglalva, hogy a blogomat olvasgassátok, de ha mégis erre kerülne sor, erre az esetre írom a következőket (na meg hogy tudjátok, hogy továbbra is nagyon hiányoztok, és sokat gondolok rátok...).
Szóval mindannyiótoknak kívánok nagyon áldott, békés, boldog és örömökben gazdag karácsonyt!
Bár ezt az időt most tőletek távol kell töltenem, mégis lélekben veletek vagyok és gondolok rátok! Remélem jól telnek el otthon is ezek a napok!
Miattam ne aggódjatok, jól vagyok! :) Kicsit olyan itt, mint egy másik család... (persze másfajta, de szeretetben nincs hiány...).
Az ünnepek után ígérem sok képpel jelentkezem és beszámolok a hétről, meg az elmúlt napokról, eseményekről!
Addig is mindenkinek jó ünneplést és szép együtt töltött időt kívánok!
Szeretettel: Lilla
Tudom, hogy ezekben a napokban nem azzal lesztek elfoglalva, hogy a blogomat olvasgassátok, de ha mégis erre kerülne sor, erre az esetre írom a következőket (na meg hogy tudjátok, hogy továbbra is nagyon hiányoztok, és sokat gondolok rátok...).
Szóval mindannyiótoknak kívánok nagyon áldott, békés, boldog és örömökben gazdag karácsonyt!
Bár ezt az időt most tőletek távol kell töltenem, mégis lélekben veletek vagyok és gondolok rátok! Remélem jól telnek el otthon is ezek a napok!
Miattam ne aggódjatok, jól vagyok! :) Kicsit olyan itt, mint egy másik család... (persze másfajta, de szeretetben nincs hiány...).
Az ünnepek után ígérem sok képpel jelentkezem és beszámolok a hétről, meg az elmúlt napokról, eseményekről!
Addig is mindenkinek jó ünneplést és szép együtt töltött időt kívánok!
Szeretettel: Lilla
2010. december 19., vasárnap
Wow... sűrű, de még jobb 7! :)
Megint egy hét telt el... hihetetlen!!! Most akartam írni a hét közepén, de egyszerűen arra nem volt időm, hogy leüljek 5 percre és csak a leveleimet megnézzem. Na mindegy, de most igyekszem bepótolni és leírni, mi történt a héten... azt hiszem nem leszek rövid! :)
Hétfőn volt a régen várt Exeter trip. Egész nap jártuk a boltokat... nézelődtünk, próbáltunk, vásároltunk.. és hasonlók. Sikerült elég sokmindent beszereznem, elég jó áron, legalábbis amire kellett volt elég, szóval elégedetten érkeztem vissza! :) Friedával csiniruhát kerestünk vagy 3 órán keresztül... :) Izgalmas volt! Voltunk két olyan boltban, ahol mind 100 font fölött voltak a ruhák (ami ha átszámoljuk 35000 Ft fölött kezdődtek, de ami nekünk tetszett, kb 50000 Ft lett volna, szóval felpróbáltuk és mentünk tovább :) viszont azok álomszépek voltak... De legalább voltr rajtunk egy kicsit! :)
Este pedig egy étteremben vacsorázott együtt az egész gárda, az is nagyon jó hangulatban telt! Az étel is finom volt, de azért mostmár kezd hiányozni az otthoni kaja...! :)
Na a többi nap a héten szintén kicsit lazább is volt, de ugyanakkor meg még is fárasztó, délutánonként próbák (ezért volt fárasztó), de az mind nagyon jó hangulatban telt, élveztük őket, táncpróba, pantomimpróba, kóruspróba.... Ugyanis egy nagy Christmas Show-val készülünk a karácsonyra, legalábbis a vendégeknek, ami legalább lesz 1 órás, de szerintem másfél is. Magát a karácsonyi történetet, Jézus születését és az előzményeket foglalja magába, kicsit modernesített változatban... (hajléktalanokkal, repülőtér, mint helyszín - tömegjelenet, különböző táncbetétek, énekes részes - szólós-kórusos, na és persze jelenetes részek, amikor párbeszédek folynak.... és komoly is a történet, de ugyanakkor vicces is, szóval szórakoztató.... nagyon sok munka van benne-mögötte, reméljük jól is fog elsülni... :) - ami hozzá tartozik, nem új, tehát korábbi videófelvételről tudtunk gyakorolni, meg gyakorlatilag a tavalyi műsort adjuk elő (nem tudom hány éve megy ez, de elég rendesen ki van dolgozva, és nem egyszerű ennyi emberrel, de kitartó munkával meg lehet csinálni...). Na meg hiába ugyanaz, a vendégek nem ugyanazok, vagy ha mégis van, aki nem először látja, annak is élmény lesz, mert régen látta, na meg a szereplők teljesen cserélődnek ugye 1 év alatt, szóval mindenki más, más karakter, így teljesen más az egész, hiába ugyanaz. Szóval értitek! :)
Tehát a hét dekorálással, és készülődéssel telt. Ami a "munkás" napokat illeti: ugyanúgy volt rendes munkaidő (kivéve a kora reggeli munkát - mindig csak 9-kor kezdtünk, nem kellett háromnegyed 7-kor) és egyik nap pl. du-n képeslapokat gyártottunk a vendégeknek, ebből tudok is nektek mutatni egyet, mert csináltam gyorsan:
Én pl. ilyen stílusúakat készítettem, de természetesen mindneki mást. Nagyon élveztem, mert volt hozzá sokféle anyag, és a fantáziánkra bízták teljesen az egészet.
Egy másik nap a Community részleget - a middle lounge-t (közösségi szobát) dekoráltuk, és persze közben mindenféle karácsonyi zenét hallgattunk...
Persze voltak olyan munkák, amiket meg kellett csinálni, mármint ilyen takarítós, de nem volt vészes, mert nem volt sok! :) Igazából csak a sajátunkat kellett, mert ugye nincsenek vendégek... Viszont amikor készítettük elő a szobákat, egy ötlet alapján (ami egyik csapattársunktól származott) törölközővirágokat gyártottunk. Erről is készítettem képet itt láthatjátok:
Nagyon-nagyon jól néz ki, és bonyolultnak tűnik (legalábbis megijedtem elsőre, hogy fogom én ezt megcsinálni), de nagyon egyszerű "meghajtogatni".
Íme:
Három napja leesett az első nagyobb hóóóóóóóóóóó!!!!!! :) Nagyon boldogok voltunk, már pont említettem Rékának, hogy azért hiányzik egy kis hó... nem szeretek benne utazni, meg elázni, de azért jó lenne hóangyalkákat gyártani, hógolyózni, szánkózni, hóembert építeni, ilyesmi... hát teljesült a kívánságunk! :) Másnapra pedig mégnagyob hó lett (ez volt tegnap)... A tegnapi nap eseménye egyébként a nagy Christmas Tree cutting :) volt (nagy karácsonyfa vágás), az egész társaság kivonult az erdőbe, ott énekelgettünk, meg együtt megebédeltünk, és mindenki végignézte, hogy vágják ki a fát, ami a legnagyobb terembe kerül majd be. Így még különösebb hangulatban telt az egész, hogy nagy hó lepte be a tájat... Ami ennek a hátránya, hogy még mindig nem tudtuk feldíszíteni a fát, mert annyira nedves, hogy nem lehett vele még mit kezdeni... Reméljük holnapra már olyan állapotban lesz, mert holnap után jönnek a vendégek, addigra kész kell lenni vele, és nem 5 perces munka.
Na folytatva a havas témát, így voltak nagy hócsaták, fürdetések és a délután folyamán csúszkáltunk kukászsákokon (ez nagyon jól megfelelt a célnak) a domboldalon... itt aztán főleg lehet élvezni és kihasználni a természet adta lehetőségeket... :) Építettek óriás hóembert is, vagyis annyira nem volt hatalmas, de otthon sose volt olyan minőségű hó, amiből ekkorát lehetett volna építetni (vagy a hó minősége jó volt, de koszos volt, meg hasonlók)... szóval így telt el a tegnapi nap. Ezen kívül déluán volt egy House Team meetingünk, amin arról számoltunk be, ki-hogyan ünnepli otthon a karácsonyt (közben mindenféle fini sütit ettünk...), és érdekes volt hallgatni, hogy más országokban hogyan, és mennyire más... (van, ahol nem sokban különbözik - pl. németek, de mondjuk a brazilok, vagy koreaiak, megint máshogy...)
Még a pénteki napra térek vissza kicsit (bocsánat, hogy ugrálok, de így jutnak eszembe az események...) Szóval pénteken volt a nagy Christmas Party, ami az egyik legnagyobb esemény ilyenkor. Mindenki a lehető legszebben, legcsinosabban öltözik fel estére, a vacsorára, és együtt szórakozunk. Volt entertainment evening (szórakoztató est), ami magába foglalt különféle játékokat (a különböző csapatok küzdöttek egymás ellen: House Team, Kitchen Team, Bookings Team, Estate Team...) és különféle előadásokat. Minden csoportnak elő kellett adnia 2 műsorszámot. A mienk az egyik az volt, hogy az egyik ugandai srác nagyon jól táncol (ő szokta bemutatni tudását és a vendégeket tanítani táncolni, amikor ilyen intertanional evening van...) kis alacsony teremtés, de nagyon jó fej, és nagyon érzi a ritmust, a zenét (asszem róla már írtam korábban, ő az aki most látott életében először havat :) nagyon élvezi, csak hidegnek találja...) Szóval vele táncoltunk, nagyon jól sikerült, élveztem, és a közönség is, mármint a többi csapat. Kitaláltam, hogy felmosó fejekkel a kezünkben adjuk elő, hiszen mindenki csiniruhában ilyen táncot táncolva elég viccesen néz ki, akkor már legyünk még viccesebbek, és House Team-hez hűek az eszközzel! :) Jó ötletnek találták, és a nézőknek is tetszett! :) Szóval sikert arattunk, úgy vettem észre. A másik egy karácsonyi ének volt, Lee Abbey módra, átköltöttük kicsit a szöveget és úgy adtuk elő. Mivel elég hosszú volt a dal, ez kicsit uncsinak tűnhetett, de egész ügyesek voltunk szerintem. (Nem agyon dicsérni akarom magunkat, de aznap értesültünk erről, hogy elő kell adni valamit, és alig volt időnk készülni rá, és ahhoz képest, kihoztuk magunkból a maximumot.)
Na erről is készült kép, mutatok egyet:
(Engem baloldalt láthattok, sötétszürke szoknyarésze van a ruhának... jobb oldalt piros pólóban és nadrágban, fűszoknyában pedig Anselm, az ugandai srác, csörgökkel a lábán :) marha jól szólt...)
Ma pedig pihinap volt mindenkinek... nem hivatalosan, de nem volt tennivaló, dolgoznunk nem kellett, ma díszítettük volna a fát, de a hó miatt ugye nem tudtuk... Délután 5-kor pedig próbáltunk a karácsonyra, és nemrég ( fél 10 körül) lett vége... elég fárasztó volt az is, de mindeki lelkesen készült és csinálta amit kellett.
Na hát azt hiszem már ennyi, ami eszembe jutott... Ha elmaradt volna valami, majd pótolom, de egyelőre ennyi a mese mára, néhány képecskével! ;)
Hétfőn volt a régen várt Exeter trip. Egész nap jártuk a boltokat... nézelődtünk, próbáltunk, vásároltunk.. és hasonlók. Sikerült elég sokmindent beszereznem, elég jó áron, legalábbis amire kellett volt elég, szóval elégedetten érkeztem vissza! :) Friedával csiniruhát kerestünk vagy 3 órán keresztül... :) Izgalmas volt! Voltunk két olyan boltban, ahol mind 100 font fölött voltak a ruhák (ami ha átszámoljuk 35000 Ft fölött kezdődtek, de ami nekünk tetszett, kb 50000 Ft lett volna, szóval felpróbáltuk és mentünk tovább :) viszont azok álomszépek voltak... De legalább voltr rajtunk egy kicsit! :)
Este pedig egy étteremben vacsorázott együtt az egész gárda, az is nagyon jó hangulatban telt! Az étel is finom volt, de azért mostmár kezd hiányozni az otthoni kaja...! :)
Na a többi nap a héten szintén kicsit lazább is volt, de ugyanakkor meg még is fárasztó, délutánonként próbák (ezért volt fárasztó), de az mind nagyon jó hangulatban telt, élveztük őket, táncpróba, pantomimpróba, kóruspróba.... Ugyanis egy nagy Christmas Show-val készülünk a karácsonyra, legalábbis a vendégeknek, ami legalább lesz 1 órás, de szerintem másfél is. Magát a karácsonyi történetet, Jézus születését és az előzményeket foglalja magába, kicsit modernesített változatban... (hajléktalanokkal, repülőtér, mint helyszín - tömegjelenet, különböző táncbetétek, énekes részes - szólós-kórusos, na és persze jelenetes részek, amikor párbeszédek folynak.... és komoly is a történet, de ugyanakkor vicces is, szóval szórakoztató.... nagyon sok munka van benne-mögötte, reméljük jól is fog elsülni... :) - ami hozzá tartozik, nem új, tehát korábbi videófelvételről tudtunk gyakorolni, meg gyakorlatilag a tavalyi műsort adjuk elő (nem tudom hány éve megy ez, de elég rendesen ki van dolgozva, és nem egyszerű ennyi emberrel, de kitartó munkával meg lehet csinálni...). Na meg hiába ugyanaz, a vendégek nem ugyanazok, vagy ha mégis van, aki nem először látja, annak is élmény lesz, mert régen látta, na meg a szereplők teljesen cserélődnek ugye 1 év alatt, szóval mindenki más, más karakter, így teljesen más az egész, hiába ugyanaz. Szóval értitek! :)
Tehát a hét dekorálással, és készülődéssel telt. Ami a "munkás" napokat illeti: ugyanúgy volt rendes munkaidő (kivéve a kora reggeli munkát - mindig csak 9-kor kezdtünk, nem kellett háromnegyed 7-kor) és egyik nap pl. du-n képeslapokat gyártottunk a vendégeknek, ebből tudok is nektek mutatni egyet, mert csináltam gyorsan:
Én pl. ilyen stílusúakat készítettem, de természetesen mindneki mást. Nagyon élveztem, mert volt hozzá sokféle anyag, és a fantáziánkra bízták teljesen az egészet.
Egy másik nap a Community részleget - a middle lounge-t (közösségi szobát) dekoráltuk, és persze közben mindenféle karácsonyi zenét hallgattunk...
Persze voltak olyan munkák, amiket meg kellett csinálni, mármint ilyen takarítós, de nem volt vészes, mert nem volt sok! :) Igazából csak a sajátunkat kellett, mert ugye nincsenek vendégek... Viszont amikor készítettük elő a szobákat, egy ötlet alapján (ami egyik csapattársunktól származott) törölközővirágokat gyártottunk. Erről is készítettem képet itt láthatjátok:
Nagyon-nagyon jól néz ki, és bonyolultnak tűnik (legalábbis megijedtem elsőre, hogy fogom én ezt megcsinálni), de nagyon egyszerű "meghajtogatni".
Íme:
Na folytatva a havas témát, így voltak nagy hócsaták, fürdetések és a délután folyamán csúszkáltunk kukászsákokon (ez nagyon jól megfelelt a célnak) a domboldalon... itt aztán főleg lehet élvezni és kihasználni a természet adta lehetőségeket... :) Építettek óriás hóembert is, vagyis annyira nem volt hatalmas, de otthon sose volt olyan minőségű hó, amiből ekkorát lehetett volna építetni (vagy a hó minősége jó volt, de koszos volt, meg hasonlók)... szóval így telt el a tegnapi nap. Ezen kívül déluán volt egy House Team meetingünk, amin arról számoltunk be, ki-hogyan ünnepli otthon a karácsonyt (közben mindenféle fini sütit ettünk...), és érdekes volt hallgatni, hogy más országokban hogyan, és mennyire más... (van, ahol nem sokban különbözik - pl. németek, de mondjuk a brazilok, vagy koreaiak, megint máshogy...)
Még a pénteki napra térek vissza kicsit (bocsánat, hogy ugrálok, de így jutnak eszembe az események...) Szóval pénteken volt a nagy Christmas Party, ami az egyik legnagyobb esemény ilyenkor. Mindenki a lehető legszebben, legcsinosabban öltözik fel estére, a vacsorára, és együtt szórakozunk. Volt entertainment evening (szórakoztató est), ami magába foglalt különféle játékokat (a különböző csapatok küzdöttek egymás ellen: House Team, Kitchen Team, Bookings Team, Estate Team...) és különféle előadásokat. Minden csoportnak elő kellett adnia 2 műsorszámot. A mienk az egyik az volt, hogy az egyik ugandai srác nagyon jól táncol (ő szokta bemutatni tudását és a vendégeket tanítani táncolni, amikor ilyen intertanional evening van...) kis alacsony teremtés, de nagyon jó fej, és nagyon érzi a ritmust, a zenét (asszem róla már írtam korábban, ő az aki most látott életében először havat :) nagyon élvezi, csak hidegnek találja...) Szóval vele táncoltunk, nagyon jól sikerült, élveztem, és a közönség is, mármint a többi csapat. Kitaláltam, hogy felmosó fejekkel a kezünkben adjuk elő, hiszen mindenki csiniruhában ilyen táncot táncolva elég viccesen néz ki, akkor már legyünk még viccesebbek, és House Team-hez hűek az eszközzel! :) Jó ötletnek találták, és a nézőknek is tetszett! :) Szóval sikert arattunk, úgy vettem észre. A másik egy karácsonyi ének volt, Lee Abbey módra, átköltöttük kicsit a szöveget és úgy adtuk elő. Mivel elég hosszú volt a dal, ez kicsit uncsinak tűnhetett, de egész ügyesek voltunk szerintem. (Nem agyon dicsérni akarom magunkat, de aznap értesültünk erről, hogy elő kell adni valamit, és alig volt időnk készülni rá, és ahhoz képest, kihoztuk magunkból a maximumot.)
Na erről is készült kép, mutatok egyet:
Ma pedig pihinap volt mindenkinek... nem hivatalosan, de nem volt tennivaló, dolgoznunk nem kellett, ma díszítettük volna a fát, de a hó miatt ugye nem tudtuk... Délután 5-kor pedig próbáltunk a karácsonyra, és nemrég ( fél 10 körül) lett vége... elég fárasztó volt az is, de mindeki lelkesen készült és csinálta amit kellett.
Na hát azt hiszem már ennyi, ami eszembe jutott... Ha elmaradt volna valami, majd pótolom, de egyelőre ennyi a mese mára, néhány képecskével! ;)
2010. december 12., vasárnap
Jó kis hét...
Na megint jelentkezem... sok-sok nap után újra.
Próbálok emlékezni, mi minden történt a héten...
Igazából megint csak dolgoztunk és dolgoztunk, na meg azért voltak pihenések is. Mivel zárva vagyunk többnyire a "deep cleaning"-et csináljuk, azaz csináltuk, mert már majdnem kész vagyunk az egész házzal. Először csak a szobákat kezdtük, majd a fürdőszobákat, aztán a nagyobb közösségi helységeket. (El kellett húzogatni a bútorokat, kiporszívózni, takarítani mögötte... meg jó alaposan mindent, a falakat is, ha volt rajta valami folt, de szerencsére nem voltak olyan koszosak a szobák.. szóval nem volt vészes. És ezzel a munkával sietni sem kellett, de azért elfáradtunk benne rendesen..) Egyik nap matracokat cseréltük ki az ágyakban, azt kellett cipelni, nem tűntek nehéznek, de aztán jól leizzadtunk, mire végére értünk. Persze én, meg az egyik srác kaptuk meg a "legnehezbb feladatot" (nem direkt szerintem, így jött ki...), egy duplamatracot kellett felvinni a legmagasabban lévő szobába. Ja és jól lehorzsoltam az egyik ujjam, észre se vettem, csak elkezdett fájni. Hát azóta ragtapaszozom, mert olyan mély lett, hogy alig akar begyógyulni, de túlélem! :) Csak hogy írjak valami másról is kicsit.
Aztán egy másik nap (szerdán talán) csak másfél órát dolgoztunk (ilyenkor vannak a meetingek meg mindenféle, amit már leírtam korábban) de nem is csak ezért, hanem du-n a Beacon-be ment az egész House Team és falat másztunk! :) Nagyon izgi volt, élveztem, bár a legnehezebb pályát nem mertem kipróbálni, de talán majd egy másik alkalommal. Egyébként van egy kiépített mászófal az épületben és mindenféle védőfelszerelés is van hozzá természetesen, a bukósisaktól kezdve a biztosítókötélig... szóval ezeket mind viselnünk kellett, kicsit mókásan néztünk ki, de mindneki élvezte!
Esténként továbbra is filmeket nézünk, olvasgatok, zongorázgatok, talán voltam futni is a héten, de nem rendszeres sajnos...
Tegnap este pedig Caleb (a dicsőítésvezető, akiről már írtam korábban) szülinapja volt, és róla azt kell még tudni, hogy mindig 6000 dolgot csinál és vállal be egyszerre. Nagyon szeret szervezni, és bírja is ezeket csinálni. Jó érzéke van hozzá. Na ez azért is érdekes, mert a szülinapján este játékot szervezett (ami szintén nem egy egyszerű játék volt, és a lebonyolítása sem, szóval végülis azt csinált a szülinapján, amit szeret...) nem volt kis teljesítmény (persze nem egyedül, 1-2 segítője azért volt...). A játék lényegét röviden próbálom leírni: Egy társasjátékra épült az egész, aminek a lényege, hogy van egy gyilkos, egy helyszín és egy gyilkos eszköz. Ezeket kellett a csapatoknak kiderítenie. A csapatok 3 főből álltak, csapatnevet is a szervezők osztottak és a csapatot is ők állították össze. A csapatnevek közül volt valaki a gyilkos. Adott helyszínek voltak (amik az épület főbb helyszínei voltak), ezeken a helyszíneken feladatokat kellett végre hajtani. Mindig 2-2 csapat versenyzett egymással. Aki nyert, az megosztott információkat a másik csapattal. (Minden csapat birtokában voltak bizonyos információk, meg még a helyszínen is találtunk infókat.) Persze ezek az infók hol tévesek, hol igazak voltak, ki kellett logikázni, melyek lehettek hamisak. Körönként kellett tippelni, az eszközre-személyre-helyszínre. A végén eltaláltuk, de egyébként az 5 körből 4-ben veszítettünk. Szóval nem szerepeltünk túl jól, de élveztük, izgalmas játék volt! :) Ja, még annyit hozzá, hogy mindenki csinibe volt öltözve, mert ez a szabályhoz tartozott, szóval mindenki ünneplőben-esélyiben, csiniruhában "vette az akadályokat" :)
Ma Ilfracombe-ban voltunk, egy baptista gyülekezetben (az egyik lánynak volt ott ismerőse - pontosabban az előző csoportvezetője az egyik House Team tagnak és őt akarta meglátogatni, és persze szólt, hogy van hely, ha akar valaki menni, és meg is telt a kocsi...). Szóval ma délelőtt ott voltunk. Nagyon kis létszámú gyülekezet (kb. 20-30an voltak) és idősek, de kedvesek voltak és jó volt az igehirdetés. A táj meg hát... fantasztikus volt! Egyszer el akarok oda menni még (kb háromnegyed óra kocsival oda az út) csak úgy kirándulni, meg lemenni ott is a tengerpartra, mert csodálatos volt a táj képe!
Délután elmentem egy hosszabb sétára (kb. 2-3 óra), nagyon jól esett... Sütött a nap, szóval jó idő volt ma, a csípősebb hideg mellett, de ez már csak ilyen mostanában... Jártam a tengerparton is, visszafelé útbaejtettem! :) Ja, azért volt erre időm, mert ma az egész House Team kimenőt kapott, azaz nem kellett délután dolgozunk :) szóval mindenki azt csinált amit akart... persze eléggé örültünk neki! :) (Úgy látszik hétközben jól haladtunk...)
Holnap a várva várt Exeter Trip (kirándulás)! :) Kíváncsi vagyok, milyen lesz! Majd erről is mesélek...
Hát azt hiszem hirtelen ennyi jut most eszembe...
Próbálok emlékezni, mi minden történt a héten...
Igazából megint csak dolgoztunk és dolgoztunk, na meg azért voltak pihenések is. Mivel zárva vagyunk többnyire a "deep cleaning"-et csináljuk, azaz csináltuk, mert már majdnem kész vagyunk az egész házzal. Először csak a szobákat kezdtük, majd a fürdőszobákat, aztán a nagyobb közösségi helységeket. (El kellett húzogatni a bútorokat, kiporszívózni, takarítani mögötte... meg jó alaposan mindent, a falakat is, ha volt rajta valami folt, de szerencsére nem voltak olyan koszosak a szobák.. szóval nem volt vészes. És ezzel a munkával sietni sem kellett, de azért elfáradtunk benne rendesen..) Egyik nap matracokat cseréltük ki az ágyakban, azt kellett cipelni, nem tűntek nehéznek, de aztán jól leizzadtunk, mire végére értünk. Persze én, meg az egyik srác kaptuk meg a "legnehezbb feladatot" (nem direkt szerintem, így jött ki...), egy duplamatracot kellett felvinni a legmagasabban lévő szobába. Ja és jól lehorzsoltam az egyik ujjam, észre se vettem, csak elkezdett fájni. Hát azóta ragtapaszozom, mert olyan mély lett, hogy alig akar begyógyulni, de túlélem! :) Csak hogy írjak valami másról is kicsit.
Aztán egy másik nap (szerdán talán) csak másfél órát dolgoztunk (ilyenkor vannak a meetingek meg mindenféle, amit már leírtam korábban) de nem is csak ezért, hanem du-n a Beacon-be ment az egész House Team és falat másztunk! :) Nagyon izgi volt, élveztem, bár a legnehezebb pályát nem mertem kipróbálni, de talán majd egy másik alkalommal. Egyébként van egy kiépített mászófal az épületben és mindenféle védőfelszerelés is van hozzá természetesen, a bukósisaktól kezdve a biztosítókötélig... szóval ezeket mind viselnünk kellett, kicsit mókásan néztünk ki, de mindneki élvezte!
Esténként továbbra is filmeket nézünk, olvasgatok, zongorázgatok, talán voltam futni is a héten, de nem rendszeres sajnos...
Tegnap este pedig Caleb (a dicsőítésvezető, akiről már írtam korábban) szülinapja volt, és róla azt kell még tudni, hogy mindig 6000 dolgot csinál és vállal be egyszerre. Nagyon szeret szervezni, és bírja is ezeket csinálni. Jó érzéke van hozzá. Na ez azért is érdekes, mert a szülinapján este játékot szervezett (ami szintén nem egy egyszerű játék volt, és a lebonyolítása sem, szóval végülis azt csinált a szülinapján, amit szeret...) nem volt kis teljesítmény (persze nem egyedül, 1-2 segítője azért volt...). A játék lényegét röviden próbálom leírni: Egy társasjátékra épült az egész, aminek a lényege, hogy van egy gyilkos, egy helyszín és egy gyilkos eszköz. Ezeket kellett a csapatoknak kiderítenie. A csapatok 3 főből álltak, csapatnevet is a szervezők osztottak és a csapatot is ők állították össze. A csapatnevek közül volt valaki a gyilkos. Adott helyszínek voltak (amik az épület főbb helyszínei voltak), ezeken a helyszíneken feladatokat kellett végre hajtani. Mindig 2-2 csapat versenyzett egymással. Aki nyert, az megosztott információkat a másik csapattal. (Minden csapat birtokában voltak bizonyos információk, meg még a helyszínen is találtunk infókat.) Persze ezek az infók hol tévesek, hol igazak voltak, ki kellett logikázni, melyek lehettek hamisak. Körönként kellett tippelni, az eszközre-személyre-helyszínre. A végén eltaláltuk, de egyébként az 5 körből 4-ben veszítettünk. Szóval nem szerepeltünk túl jól, de élveztük, izgalmas játék volt! :) Ja, még annyit hozzá, hogy mindenki csinibe volt öltözve, mert ez a szabályhoz tartozott, szóval mindenki ünneplőben-esélyiben, csiniruhában "vette az akadályokat" :)
Ma Ilfracombe-ban voltunk, egy baptista gyülekezetben (az egyik lánynak volt ott ismerőse - pontosabban az előző csoportvezetője az egyik House Team tagnak és őt akarta meglátogatni, és persze szólt, hogy van hely, ha akar valaki menni, és meg is telt a kocsi...). Szóval ma délelőtt ott voltunk. Nagyon kis létszámú gyülekezet (kb. 20-30an voltak) és idősek, de kedvesek voltak és jó volt az igehirdetés. A táj meg hát... fantasztikus volt! Egyszer el akarok oda menni még (kb háromnegyed óra kocsival oda az út) csak úgy kirándulni, meg lemenni ott is a tengerpartra, mert csodálatos volt a táj képe!
Délután elmentem egy hosszabb sétára (kb. 2-3 óra), nagyon jól esett... Sütött a nap, szóval jó idő volt ma, a csípősebb hideg mellett, de ez már csak ilyen mostanában... Jártam a tengerparton is, visszafelé útbaejtettem! :) Ja, azért volt erre időm, mert ma az egész House Team kimenőt kapott, azaz nem kellett délután dolgozunk :) szóval mindenki azt csinált amit akart... persze eléggé örültünk neki! :) (Úgy látszik hétközben jól haladtunk...)
Holnap a várva várt Exeter Trip (kirándulás)! :) Kíváncsi vagyok, milyen lesz! Majd erről is mesélek...
Hát azt hiszem hirtelen ennyi jut most eszembe...
2010. december 6., hétfő
:) Szabadnap és újra írok nektek
A mai napom ismét jól telt el... igaz eléggé nyugis volt, de megint sokmindent tudtam csinálni, amit akartam és amire szükségem volt. Például aludtam és zongoráztam, ami szokásos ilyenkor, a szabadnapjaimon, ezen kívül sétáltam egy jót!!!
Nem is tudom mikor volt utoljára, mikor gyönyörű idő volt a szabadnapomon, így ma kihasználtam. Bár hideg volt ma (csípős levegő - de jól felöltöztem, így nem fáztam), a napocska gyönyörűen sütött. A levegő kicsit párás volt, és a tenger felett is szürkeséget lehetett látni (illetve ha elnéztem a távolba), szóval ködszerű, de csak a távolban. A levelekre ráfagyott a pára, és ahogy a nap rájuk sütött csillogtak a kristályok. Nagyon szép volt! (Leírhatatlan!) Az erdőben sétáltam, a közeli hegy (vagy domb, nem is tudom mi igazán) tetejére jutottam fel. Ott van egy torony, amiben még sosem voltam (most sem tudtam bemenni, mert kiderült, hogy lakattal van zárva, bár biztos el lehetett volna kérni a kulcsot, de nem tudtam előre...) és oda mentem fel. Viszont a torony oldalában le tudtam picit ülni. Tudtam élvezni kicsit a napocska melegét, gyönyörködni a természetben és gondolkodni (bizony ám, néha azt is szoktam! ;) )
Aztán visszafelé találkoztam egy mókuskával (azt már a múltkor is láttam bekukucskálni a szobám ablakán - na jó nem szó szerint, de arra nézett), illetve közelről láthattam egy gyönyörű fácánkakast. (Sok van errefelé, múltkor próbáltam képet készíteni róluk, lehet talán fel is raktam, de nem voltam elég közel hozzájuk, így kicsit homályos lett.) Most pedig küzdöttem picit a géppel, meg az elemekkel, mert nem akart működni (mivel az elemek le voltak merülve) de azért egyszer sikerült bekapcsolnom, akkor tudtam néhány képet készíteni, úgyhogy azt meg is mutatom nektek.
Írtam korábban, hogy nem voltam kibékülve a szobácskámmal, de egyre jobban néz ki (ahogy a képen is láthattátok) na és ma rádöbbentem, hogy a kilátás sem olyan rossz. Igaz, hogy nem látom a tengert és a hegyeket, de ma csodáltam a gyönyörű kis madarakat, akik ott röpködtek az ablakom előtt, és néha megpihentek a közeli bokrokon és fákon. Hát erről is sikerült 1-2 képet készítenem, de nem lettek az igaziak, vagyis amit elképzeltem. De talán egyszer majd tudok jobbakat is mutatni nektek! :)
Íme a link a képekkel:
(Először a madárkákat láthatjátok rajta, aztán a séta során készített képeket.)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Seta?authkey=Gv1sRgCPLd6Mu04vTABA#
Nem is tudom mikor volt utoljára, mikor gyönyörű idő volt a szabadnapomon, így ma kihasználtam. Bár hideg volt ma (csípős levegő - de jól felöltöztem, így nem fáztam), a napocska gyönyörűen sütött. A levegő kicsit párás volt, és a tenger felett is szürkeséget lehetett látni (illetve ha elnéztem a távolba), szóval ködszerű, de csak a távolban. A levelekre ráfagyott a pára, és ahogy a nap rájuk sütött csillogtak a kristályok. Nagyon szép volt! (Leírhatatlan!) Az erdőben sétáltam, a közeli hegy (vagy domb, nem is tudom mi igazán) tetejére jutottam fel. Ott van egy torony, amiben még sosem voltam (most sem tudtam bemenni, mert kiderült, hogy lakattal van zárva, bár biztos el lehetett volna kérni a kulcsot, de nem tudtam előre...) és oda mentem fel. Viszont a torony oldalában le tudtam picit ülni. Tudtam élvezni kicsit a napocska melegét, gyönyörködni a természetben és gondolkodni (bizony ám, néha azt is szoktam! ;) )
Aztán visszafelé találkoztam egy mókuskával (azt már a múltkor is láttam bekukucskálni a szobám ablakán - na jó nem szó szerint, de arra nézett), illetve közelről láthattam egy gyönyörű fácánkakast. (Sok van errefelé, múltkor próbáltam képet készíteni róluk, lehet talán fel is raktam, de nem voltam elég közel hozzájuk, így kicsit homályos lett.) Most pedig küzdöttem picit a géppel, meg az elemekkel, mert nem akart működni (mivel az elemek le voltak merülve) de azért egyszer sikerült bekapcsolnom, akkor tudtam néhány képet készíteni, úgyhogy azt meg is mutatom nektek.
Írtam korábban, hogy nem voltam kibékülve a szobácskámmal, de egyre jobban néz ki (ahogy a képen is láthattátok) na és ma rádöbbentem, hogy a kilátás sem olyan rossz. Igaz, hogy nem látom a tengert és a hegyeket, de ma csodáltam a gyönyörű kis madarakat, akik ott röpködtek az ablakom előtt, és néha megpihentek a közeli bokrokon és fákon. Hát erről is sikerült 1-2 képet készítenem, de nem lettek az igaziak, vagyis amit elképzeltem. De talán egyszer majd tudok jobbakat is mutatni nektek! :)
Íme a link a képekkel:
(Először a madárkákat láthatjátok rajta, aztán a séta során készített képeket.)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Seta?authkey=Gv1sRgCPLd6Mu04vTABA#
2010. december 5., vasárnap
Repül az idő itt Lee Abbeyben
Ismét eltelt vagy 5 nap mióta utoljára beszámoltam nektek, de olyan, mintha tegnap írtam volna... Egyszóval nagyon gyorsan telik itt az idő (szinte röpül, még a szárnyit is látom)! :)
Ami történt azóta:
Dolgoztam, azzal kapcsolatban túl sok érdekes nem volt, legalábbis nem emlékszem rá, de egyre könnyedebben veszem az akadályokat, néha elfáradok, ha akarom tartani a tempót, vagy gyorsítani (a sajátomat) de igazából nem sürget sose senki, csak tudom, hogy egy munkát mennyi idő alatt lehet megcsinálni, ha nem lustul, lazsál az ember, és igyekszem mindig tartani magam az időhöz (különben másnak kell helyettem megcsinálni, vagy másnak kell besegítenie, vagy ilyesmi...) Persze van amikor "nehezebb" szakaszt kapunk (több fürdőszoba, vagy szoba van azon a folyosón, emeleten) akkor jobban kell hajtani, hogy befejezzem, van amikor könnyebb. De szerencsére mostmár mondhatom hogy rutinosan csinálom (lassan 3 hónap elteltével). Persze még mindig van olyan munkaterület-rész amit még egyáltalán nem csináltam, de hát ez is be van osztva, hogy akik régebb óta vannak itt, azokra van bízva, meg majdnem minden héten van azért valami kis új, amit ránk bíznak, de túl sokban nem különbözik a többitől (tennivalókban) csak a helyszín más. Szóval ennyi, ami a munkát illeti!
A nyelv - ebben is érzem a fejlődést, kezdek belejönni, már nincs gyomorgörcsöm, nem rettegek, ha valaki szembejön és kérdez valamit, vagy ha "be kell mennem" a közösségi helységekbe (konyha, beszélgetős szoba egyebek), hogy nem értem amit kérdez, vagy nem fogom tudni rá a választ, szóval ezen a téren is kezdem kicsit otthonosabban érezni magam. Persze talán azért is van, mert ők is ismernek már, vagy kezdenek megismerni, és ha nem értek valamit, akkor nem hülyének néznek (persze ezt is csak én éreztem az elején, ill. nem akartam hülyének tűnni, de sokszor azt éreztem...), hanem megismétlik, vagy elmagyarázzák vagy ilyesmi. Szóval továbbra is érzem a türelmüket, segítőkészségüket. Rengeteget tanulok úgy a nyelvi szinten, ahogy emberileg. Sokat épülök szellemileg is. Majdnem minden nap van néhány új szó, amivel bővül a szókincsem (ha nem is az alkalmazó, de az értő). Egyre többet és többet értek az előadásokból, beszélgetésekből, különböző akcentusokat is megszokta már a fülem. Volt akit egyáltalán nem értettem, már őket is egyre jobban, sőt... Szóval nagyon nagy csoda ez az egész, és el sem hittem az elején, hogy ez ennyire jó lesz, és ennyire bele lehet jönni (ismerve a nyelvi képességeimet, na meg átélve azt, ahogy idecsöppentem). Úgyhogy csak hálás lehetek mindezért! :) És az is vagyok!!!! Sokszor fel sem fogom szerintem igazán, mekkora ajándék ez nekem, hogy itt lehet, a hely, az emberek, a kapcsolatok, a szituációk... Na ez a lelki és egyéb része általánosan összefoglalva azoknak, amik most bennem vannak, amiket folyamatában látok most.
És most az elmúlt napokról:
A héten Silent Retreat volt, ami azt jelenti, hogy olyan konferencia volt, hogy eléggé csöndben kellett lenni az egész hét alatt (nem azt jelentette, hogy egyáltalán nem kommunikáltunk, de volt minden nap egy időszak - ebédtől vacsoráig, amikor csönd volt az egész házban). Ilyenkor persze a Community részlegen nem kellett csöndben lenni, persze ott is ügyelni kellett, hogy túl nagy zajt ne csapjunk, de a főházban ügyelni kellett rá. Szóval az ebéd néma csöndben zajlott (tehát nem kellett beszélgetni a vendégekkel, csak felszolgáltunk). Ami részben jó volt, részben pedig kicsit furcsa is. Valószínűleg az adventi időszak miatt esett erre a hétre ez a konferencia. Hát erről ennyit, csak mint érdekesség.
Szombaton Light up Lynton volt, egy koncert a faluban, amire mentünk és készültünk sokan. Ez ilyen gyertyagyújtásos rendezvény volt, a helyi (talán katolikus, de nem vagyok benne biztos) gyülekezetben, egy nagyon helyes kis templom volt. (Viszont nagyon hideg volt... :( de túléltük! :) )
Itt énekeltünk a kórussal 2 dalt, előadtunk egy pantomimet, amit kb 2-3 hete tanultunk meg, és pont illett ide, így berakták a műsorba, és ismét népszerűsítettük a magyarokat, Magyarországot. (Felkértek - örültem, hogy megkértek, és nem az volt, hogy mi "nyomulunk vele" - hogy ha már ilyen tehetségesek vagyunk a zenében, magyarok, akik itt vannak, valami produkciót adjunk elő, ami tipikus magyar karácsonyi zene-ének. Hát sokat gondolkoztunk rajta mi is legyen, hogy kihasználjuk Péter gitártudását, Ági zongoratudását, Réka fuvolatudását, de végül semmi eredeti - tipikus magyar nem jutott így eszünkbe, ami illett is volna a programba, így végül drága öcsikém buzdítsására az Ó, gyönyörű szép, titokzatos éjt énekeltük el, KÁNONBAN! :) (3 szólamban - Ági, Réka és én) Nagyon szépen szólt, és sok-sok pozitív visszajelést kaptunk! :) Szóval ismét az Úr megáldott bennünket és a produkciót is! :) Hálásak vagyunk Neki ezért!
A nap végére így jól el is fáradtunk, persze még volt egy táncpróba, ami már a karácsonyi műsorra készül, úgyhogy nem unatkoztunk aznap sem! :) (Az még este 9-kor volt.) A tánc neve: Smile Dance :) nagyon kis vicces és helyes kis tánc! :) Élveztem és nagyon sokat nevettünk, poénkodtunk a próba alatt, szóval jó hangulatban telt el (annak ellenére, hogy mindenki hulla volt már - vagy lehet épp amiatt).
Ma pedig laza napom volt, hála Istennek, csak kb fél órát dolgoztunk, mert nem nagyon volt tennivaló, ugyanis holnap indul be deep cleaning, ma csak a használt ágyneműt gyűjtöttük össze, meg ellenőriztük le a szobákat és hajtogattuk a kimosott dolgokat. Szóval hamar vége lett, de így lett időm elmenni futni (nem voltam vagy 2 hete legalább és nagyon hiányzott már egy kis mozgás.. ezt itt nagyon hiányolom, hogy nincs egy kis konditerem vagy valami, ahova a hideg időben be lehetne menni és kezdeni valamit, a szobám meg elég kicsi ahhoz, hogy ott nekiálljak ezt-azt csinálni, na de majd találok valami lehetőséget, mert nagyon érzem hiányát...).
HOLNAP szabadnappal indul a hetem, úgyhogy remélem ki tudom magam pihenni rendesen a kezdésre! :) Na nem mintha most hulla fáradt lennék, de azért nem árt megint lazítani egy kicsit! :)
Mostantól kezdve a ház zárva van!!! :) 2 hétig! Nincs vendég!!!! Ami részben jó (nem kell felszolgálni, megint sokat van együtt a társaság, használhatjuk azokat a helységeket, amikben egyébként a vendégek vannak, stb. kicsit szabadabb az élet! :)) és részben pedig nem annyira jó. Most nem csak napi 1-2 órát fogunk dolgozni, hanem reggel 9-től 4-ig (ami nem olyan rossz, mert most nincs reggeli munka, háromnegyed 7-től) viszont "deep cleaning" van az egész házban, ami azt jelenti, hogy mindent alaposan ki kell takarítani, értve a szegélyléceket, ablakokat, fürdőszobákban a csempét, és az aljának a szélét pl. fogkefével sikálni, a falakat pucolni - ajtókat, hogy semmi nyom-folt ne maradjon rajta. Ez kicsit keményebb és fárasztóbb meló, viszont nem kell annyira rohanni vele, szóval majd csak túléljük! :) Ez már a karácsonyra készülést jelenti, ugyanis karácson előtt és után (azt hiszem 1 hét) vannak vendégeink, aztán megint zárva leszünk. De talán ezt említettem is. Na meg ebben a 2 hétben karácsonyfának való favágás, Exeter trip (kirándulás), épület dekoráció, és hasonló szórakoztató dolgok! :) Együtt!!!!! :)
Ennyi volt a mese mára! :) Vigyázzatok magatokra és egymásra! :)
Ami történt azóta:
Dolgoztam, azzal kapcsolatban túl sok érdekes nem volt, legalábbis nem emlékszem rá, de egyre könnyedebben veszem az akadályokat, néha elfáradok, ha akarom tartani a tempót, vagy gyorsítani (a sajátomat) de igazából nem sürget sose senki, csak tudom, hogy egy munkát mennyi idő alatt lehet megcsinálni, ha nem lustul, lazsál az ember, és igyekszem mindig tartani magam az időhöz (különben másnak kell helyettem megcsinálni, vagy másnak kell besegítenie, vagy ilyesmi...) Persze van amikor "nehezebb" szakaszt kapunk (több fürdőszoba, vagy szoba van azon a folyosón, emeleten) akkor jobban kell hajtani, hogy befejezzem, van amikor könnyebb. De szerencsére mostmár mondhatom hogy rutinosan csinálom (lassan 3 hónap elteltével). Persze még mindig van olyan munkaterület-rész amit még egyáltalán nem csináltam, de hát ez is be van osztva, hogy akik régebb óta vannak itt, azokra van bízva, meg majdnem minden héten van azért valami kis új, amit ránk bíznak, de túl sokban nem különbözik a többitől (tennivalókban) csak a helyszín más. Szóval ennyi, ami a munkát illeti!
A nyelv - ebben is érzem a fejlődést, kezdek belejönni, már nincs gyomorgörcsöm, nem rettegek, ha valaki szembejön és kérdez valamit, vagy ha "be kell mennem" a közösségi helységekbe (konyha, beszélgetős szoba egyebek), hogy nem értem amit kérdez, vagy nem fogom tudni rá a választ, szóval ezen a téren is kezdem kicsit otthonosabban érezni magam. Persze talán azért is van, mert ők is ismernek már, vagy kezdenek megismerni, és ha nem értek valamit, akkor nem hülyének néznek (persze ezt is csak én éreztem az elején, ill. nem akartam hülyének tűnni, de sokszor azt éreztem...), hanem megismétlik, vagy elmagyarázzák vagy ilyesmi. Szóval továbbra is érzem a türelmüket, segítőkészségüket. Rengeteget tanulok úgy a nyelvi szinten, ahogy emberileg. Sokat épülök szellemileg is. Majdnem minden nap van néhány új szó, amivel bővül a szókincsem (ha nem is az alkalmazó, de az értő). Egyre többet és többet értek az előadásokból, beszélgetésekből, különböző akcentusokat is megszokta már a fülem. Volt akit egyáltalán nem értettem, már őket is egyre jobban, sőt... Szóval nagyon nagy csoda ez az egész, és el sem hittem az elején, hogy ez ennyire jó lesz, és ennyire bele lehet jönni (ismerve a nyelvi képességeimet, na meg átélve azt, ahogy idecsöppentem). Úgyhogy csak hálás lehetek mindezért! :) És az is vagyok!!!! Sokszor fel sem fogom szerintem igazán, mekkora ajándék ez nekem, hogy itt lehet, a hely, az emberek, a kapcsolatok, a szituációk... Na ez a lelki és egyéb része általánosan összefoglalva azoknak, amik most bennem vannak, amiket folyamatában látok most.
És most az elmúlt napokról:
A héten Silent Retreat volt, ami azt jelenti, hogy olyan konferencia volt, hogy eléggé csöndben kellett lenni az egész hét alatt (nem azt jelentette, hogy egyáltalán nem kommunikáltunk, de volt minden nap egy időszak - ebédtől vacsoráig, amikor csönd volt az egész házban). Ilyenkor persze a Community részlegen nem kellett csöndben lenni, persze ott is ügyelni kellett, hogy túl nagy zajt ne csapjunk, de a főházban ügyelni kellett rá. Szóval az ebéd néma csöndben zajlott (tehát nem kellett beszélgetni a vendégekkel, csak felszolgáltunk). Ami részben jó volt, részben pedig kicsit furcsa is. Valószínűleg az adventi időszak miatt esett erre a hétre ez a konferencia. Hát erről ennyit, csak mint érdekesség.
Szombaton Light up Lynton volt, egy koncert a faluban, amire mentünk és készültünk sokan. Ez ilyen gyertyagyújtásos rendezvény volt, a helyi (talán katolikus, de nem vagyok benne biztos) gyülekezetben, egy nagyon helyes kis templom volt. (Viszont nagyon hideg volt... :( de túléltük! :) )
Itt énekeltünk a kórussal 2 dalt, előadtunk egy pantomimet, amit kb 2-3 hete tanultunk meg, és pont illett ide, így berakták a műsorba, és ismét népszerűsítettük a magyarokat, Magyarországot. (Felkértek - örültem, hogy megkértek, és nem az volt, hogy mi "nyomulunk vele" - hogy ha már ilyen tehetségesek vagyunk a zenében, magyarok, akik itt vannak, valami produkciót adjunk elő, ami tipikus magyar karácsonyi zene-ének. Hát sokat gondolkoztunk rajta mi is legyen, hogy kihasználjuk Péter gitártudását, Ági zongoratudását, Réka fuvolatudását, de végül semmi eredeti - tipikus magyar nem jutott így eszünkbe, ami illett is volna a programba, így végül drága öcsikém buzdítsására az Ó, gyönyörű szép, titokzatos éjt énekeltük el, KÁNONBAN! :) (3 szólamban - Ági, Réka és én) Nagyon szépen szólt, és sok-sok pozitív visszajelést kaptunk! :) Szóval ismét az Úr megáldott bennünket és a produkciót is! :) Hálásak vagyunk Neki ezért!
A nap végére így jól el is fáradtunk, persze még volt egy táncpróba, ami már a karácsonyi műsorra készül, úgyhogy nem unatkoztunk aznap sem! :) (Az még este 9-kor volt.) A tánc neve: Smile Dance :) nagyon kis vicces és helyes kis tánc! :) Élveztem és nagyon sokat nevettünk, poénkodtunk a próba alatt, szóval jó hangulatban telt el (annak ellenére, hogy mindenki hulla volt már - vagy lehet épp amiatt).
Ma pedig laza napom volt, hála Istennek, csak kb fél órát dolgoztunk, mert nem nagyon volt tennivaló, ugyanis holnap indul be deep cleaning, ma csak a használt ágyneműt gyűjtöttük össze, meg ellenőriztük le a szobákat és hajtogattuk a kimosott dolgokat. Szóval hamar vége lett, de így lett időm elmenni futni (nem voltam vagy 2 hete legalább és nagyon hiányzott már egy kis mozgás.. ezt itt nagyon hiányolom, hogy nincs egy kis konditerem vagy valami, ahova a hideg időben be lehetne menni és kezdeni valamit, a szobám meg elég kicsi ahhoz, hogy ott nekiálljak ezt-azt csinálni, na de majd találok valami lehetőséget, mert nagyon érzem hiányát...).
HOLNAP szabadnappal indul a hetem, úgyhogy remélem ki tudom magam pihenni rendesen a kezdésre! :) Na nem mintha most hulla fáradt lennék, de azért nem árt megint lazítani egy kicsit! :)
Mostantól kezdve a ház zárva van!!! :) 2 hétig! Nincs vendég!!!! Ami részben jó (nem kell felszolgálni, megint sokat van együtt a társaság, használhatjuk azokat a helységeket, amikben egyébként a vendégek vannak, stb. kicsit szabadabb az élet! :)) és részben pedig nem annyira jó. Most nem csak napi 1-2 órát fogunk dolgozni, hanem reggel 9-től 4-ig (ami nem olyan rossz, mert most nincs reggeli munka, háromnegyed 7-től) viszont "deep cleaning" van az egész házban, ami azt jelenti, hogy mindent alaposan ki kell takarítani, értve a szegélyléceket, ablakokat, fürdőszobákban a csempét, és az aljának a szélét pl. fogkefével sikálni, a falakat pucolni - ajtókat, hogy semmi nyom-folt ne maradjon rajta. Ez kicsit keményebb és fárasztóbb meló, viszont nem kell annyira rohanni vele, szóval majd csak túléljük! :) Ez már a karácsonyra készülést jelenti, ugyanis karácson előtt és után (azt hiszem 1 hét) vannak vendégeink, aztán megint zárva leszünk. De talán ezt említettem is. Na meg ebben a 2 hétben karácsonyfának való favágás, Exeter trip (kirándulás), épület dekoráció, és hasonló szórakoztató dolgok! :) Együtt!!!!! :)
Ennyi volt a mese mára! :) Vigyázzatok magatokra és egymásra! :)
2010. november 30., kedd
Képecskék, és miegymás
Na töltöttem fel nektek képecskéket! :)
Itt láthatjátok őket:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SzobaHazTermeszetMi?authkey=Gv1sRgCN3Yo4CTy8fTfg#
Egyébként jó napom volt, szabadnap! :) Aludtam sokat, zongoráztam sokat, imádkoztam, ÉRTETEK is! :) És hasonlók. Pihentem sokat... nagyon rámfért most már egy ilyen lazítós nap!
Jövő héten zárva lesz a ház megint, most 2 hétig, de nem lesz olyan lazítós, mert karácsony előtti nagytakarítást kell csinálni az egész házban, de ez meg szerencsére annyira talán nem rohanós. Na meg nagy favágás lesz az egyik nap, mármint mindenki kivonul és kivágjuk együtt a nagy karácsonyfát, illetve annak való fenyőfát. Dekoráljuk a házat az ünnepekre. Meg elmegyünk egyik nap (mindenki) Exeterbe, egy nagyobb város, és ott vásárolgatunk, meg ott vacsorázunk is talán, szóval ilyen kirándulós szerű dolog lesz. Szóval sok izgalmas dolog vár ránk az elkövetkező napokban-hetekben. Remélhetőleg mindenről be fogok majd számolni nektek, egyelőre ennyit tudok előre. :)
Ma rövid voltam, de talán tartalmas! ;) :)
Nézegessétek a képeket!
Itt láthatjátok őket:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SzobaHazTermeszetMi?authkey=Gv1sRgCN3Yo4CTy8fTfg#
Egyébként jó napom volt, szabadnap! :) Aludtam sokat, zongoráztam sokat, imádkoztam, ÉRTETEK is! :) És hasonlók. Pihentem sokat... nagyon rámfért most már egy ilyen lazítós nap!
Jövő héten zárva lesz a ház megint, most 2 hétig, de nem lesz olyan lazítós, mert karácsony előtti nagytakarítást kell csinálni az egész házban, de ez meg szerencsére annyira talán nem rohanós. Na meg nagy favágás lesz az egyik nap, mármint mindenki kivonul és kivágjuk együtt a nagy karácsonyfát, illetve annak való fenyőfát. Dekoráljuk a házat az ünnepekre. Meg elmegyünk egyik nap (mindenki) Exeterbe, egy nagyobb város, és ott vásárolgatunk, meg ott vacsorázunk is talán, szóval ilyen kirándulós szerű dolog lesz. Szóval sok izgalmas dolog vár ránk az elkövetkező napokban-hetekben. Remélhetőleg mindenről be fogok majd számolni nektek, egyelőre ennyit tudok előre. :)
Ma rövid voltam, de talán tartalmas! ;) :)
Nézegessétek a képeket!
2010. november 26., péntek
Morning Prayer, havaseső
Ma megvolt a Morning Prayerem. :) És jól sikerült.. legalábbis azt mondták. Én izgultam, sőt attól féltem, hogy még azt is látják, hogy remeg kezem-lábam, de pont Réka jegyezte meg utána (attól függetlenül, hogy mondtam volna neki a dolgot), hogy egyáltalán nem látszott rajtam, hogy izgultam.
Énekeltem is egy dalt, magyarul és nagyon tetszett nekik. :) A Tudd van egy gyertya kezdetűt... Continental Singers dal, és megtaláltam az eredeti angol szöveget is, amit kivetítettem nekik, így miközben énekeltem, tudták követni, miről is szól a dal. Aztán a végén a refrént együtt énekeltük.
Ma esett a hó. Azaz nem is hó volt igazán, hanem félig hó félig eső, és persze nem maradt meg, viszont pillanatok alatt el lehetett ázni benne (mintha dézsából öntötték volna). Viszont egyre hidegebb van itt is, és mondtak havazást az elkövetkező napokban. Hát majd meglátjuk...
Ma tisztára bolondok napja volt. Lementünk a Chalet takarítani (amit írtam korábban, a fehér házikó a tengerparton). De előtte egy másik házikót kellett volna (ami kb. egy családnak való üdülőhely, nagyon kis helyes ez is), viszont az nem volt használva, így kettőnkből az egyikőnknek segíteni kellett egy másik ház takarításában, ami pedig egy "nászutas" házikó, hát az a legszebb az egész környékben! :) Nagyon kis aranyos! A másikónknak lesétálni a tengerpartra, a Chalet takarításában segíteni.
Na de a következő volt a helyzet:
Ide kocsival szoktunk menni, mert bár nincs messze (kb. 10 percnyi sétára), de hogy ne kelljen cipelni az ágyneműhuzatokat na meg a takarítószereket, kocsival megyünk - általában közülünk valaki, akinek van jogsija, de most vittek, mert többen voltunk, mint 5. Ez a 3 ház(ikó) közel van egymáshoz, de mégsem közvetlen egymás mellett. A nászutas házikó bent van az erdőben, a másik házikó egy kicsit odébb, a fehér pedig lent a tengerparton. Minket kiraktak, aztán vitték az egyik srácot a nászutashoz, az erdő széléig, na de ott ragadtak, mert nagy volt a sár, és idő volt, mire ki tudtak jönni belőle (az autóval). Ezalatt mi láttuk, hogy nem használták a házat, így elindultunk gyalog a szakadó esőben. A másik leányzó a nászutashoz, én meg a tengerpartra. Na de én nem tudtam (mert nem láthattam), hogy beragadtak a többiek, ott fagyoskodtam az ajtóban 5-8 percet kb.
Aztán kiderült, hogy bútorfényt senki nem pakolt, úgyhogy volt egy utam vissza a házikóig, mert a cuccokat mi meg ott hagytuk, hogy ne cipeljük fölöslegesen, mondván, hogy visszafelé felvesszük. Na de szerencsére nem volt olyan messze, szóval futva megjártam max. 5 perc alatt, és akkor az eső is elállt épp szerencsére.
Na, úgyhogy egy volt ma!
Hát egyelőre ennyi, nem tudok sokkal többet, túl sok minden más nem történt.
Énekeltem is egy dalt, magyarul és nagyon tetszett nekik. :) A Tudd van egy gyertya kezdetűt... Continental Singers dal, és megtaláltam az eredeti angol szöveget is, amit kivetítettem nekik, így miközben énekeltem, tudták követni, miről is szól a dal. Aztán a végén a refrént együtt énekeltük.
Ma esett a hó. Azaz nem is hó volt igazán, hanem félig hó félig eső, és persze nem maradt meg, viszont pillanatok alatt el lehetett ázni benne (mintha dézsából öntötték volna). Viszont egyre hidegebb van itt is, és mondtak havazást az elkövetkező napokban. Hát majd meglátjuk...
Ma tisztára bolondok napja volt. Lementünk a Chalet takarítani (amit írtam korábban, a fehér házikó a tengerparton). De előtte egy másik házikót kellett volna (ami kb. egy családnak való üdülőhely, nagyon kis helyes ez is), viszont az nem volt használva, így kettőnkből az egyikőnknek segíteni kellett egy másik ház takarításában, ami pedig egy "nászutas" házikó, hát az a legszebb az egész környékben! :) Nagyon kis aranyos! A másikónknak lesétálni a tengerpartra, a Chalet takarításában segíteni.
Na de a következő volt a helyzet:
Ide kocsival szoktunk menni, mert bár nincs messze (kb. 10 percnyi sétára), de hogy ne kelljen cipelni az ágyneműhuzatokat na meg a takarítószereket, kocsival megyünk - általában közülünk valaki, akinek van jogsija, de most vittek, mert többen voltunk, mint 5. Ez a 3 ház(ikó) közel van egymáshoz, de mégsem közvetlen egymás mellett. A nászutas házikó bent van az erdőben, a másik házikó egy kicsit odébb, a fehér pedig lent a tengerparton. Minket kiraktak, aztán vitték az egyik srácot a nászutashoz, az erdő széléig, na de ott ragadtak, mert nagy volt a sár, és idő volt, mire ki tudtak jönni belőle (az autóval). Ezalatt mi láttuk, hogy nem használták a házat, így elindultunk gyalog a szakadó esőben. A másik leányzó a nászutashoz, én meg a tengerpartra. Na de én nem tudtam (mert nem láthattam), hogy beragadtak a többiek, ott fagyoskodtam az ajtóban 5-8 percet kb.
Aztán kiderült, hogy bútorfényt senki nem pakolt, úgyhogy volt egy utam vissza a házikóig, mert a cuccokat mi meg ott hagytuk, hogy ne cipeljük fölöslegesen, mondván, hogy visszafelé felvesszük. Na de szerencsére nem volt olyan messze, szóval futva megjártam max. 5 perc alatt, és akkor az eső is elállt épp szerencsére.
Na, úgyhogy egy volt ma!
Hát egyelőre ennyi, nem tudok sokkal többet, túl sok minden más nem történt.
2010. november 25., csütörtök
Sokminden :)
A mai bejegyzést egy érdekességgel kezdem, ami már régebben zajlott, de mindig elfelejtettem leírni nektek. Legalábbis számomra volt érdekes, és hogy ilyeneket itt meg tudok tapasztalni. Szóval az egyik srác Anselm, Ugandából jött. Alacsony, sötét bőrű, és van egy kisebb pocakja is :) de nagyon kis kedves teremtés egyébként. Sokat poénkodik, de azt is általában mutogatással csinálja. Jól beszél egyébként angolul, de egy csöndesebb fajta, fölöslegesen nem magyaráz :) (így is lehetne mondani). Na a lényeg, hogy egyik nap sétáltunk munka végefelé vissza a laundryba (mosókonyha/mosoda - mindig itt találkozunk, meg ide megyünk vissza, ha végeztünk a munkával, itt vannak a vegyszerek is, meg minden, szóval ez a központi helye a House Team-nek :) ) és beszélgettünk, és egyszer csak megkérdezte, hogy mi történik az után, miután lehullott az összes levél. Először azt hittem rosszul értelmezem a kérdést, vagy legalábbis nem tudtam hova tenni, mire addig kérdezgettem, hogy kiderült, hogy náluk nem váltakoznak az évszakok, és soha nem látott még ilyet, hogy a fárol lehullanak a levelek. Annyira érdekes lehet neki látni egy őszt. Kérdezgettem, hogy ezek szerint azt sem látta még sose, hogy változik a színe így a leveleknek (ez adja az ősz gyönyörűségét). Mondta, hogy nem. Aztán kérdeztem, hogy milyennek találja, mert szerintem fantasztikus. Főleg itt a hegyoldalakban is látni a fákat legalább 4-5 színben pompázni (mostmár egyre kevésbé, mert egyre kevesebb levél van a fákon-bokrokon, de akkor még lehetett benne gyönyörködni). Aztán elmagyaráztam neki, hogy új levelek jönnek, kérdezte, hogy meddig kopaszak a fák, mondtam, hogy nem tudom itt kb. melyik hónapban, de hogy nálunk kb. mikor. Számomra ez olyan érdekes volt, szembesülni ezzel, hogy valakinek ez újdonság-csoda, mert életében nem látott még ilyet (és van vagy 30 év körüli azt hiszem). Szóval jó volt megtapasztalni ezt, kicsit más szemmel nézni/látni így a természetet.
Erről jut eszembe... itt is egyre jobban hűl az idő, de talán hasonló a hőmérséklet mint otthon. Ma nagyon szép idő volt ismét, bár kicsit felhős, de sütött a napocska! :) Juppíííííí... (csak dolgozni kellett, úgyhogy nem tudtam sétával vagy egyébbel kiélvezni sajnos.. hiányzik már egy jó kis napsütéses séta, de sajnos a szabadnapomon elég borús idő volt..).
Akkor visszafelé megyek most egy kicsit, azaz kezdem a mai nappal.
Ma 4-en dolgoztunk csak, mert a többiek szabadnaposak voltak (elég furán lett megolva, mert így elég sok munkánk volt ma, pedig ez egy lazább nap). Illetve azt hozzá kell tennem, hogy az egyik lány Hye-ji (koreai, akivel láthattatok is talán képen) lebetegedett pár napja, így ma nem tudott dolgozni, szóval vele együtt 5-en lettünk volna, ami azért picit könnyített volna, de hát sajnos ez volt. Szóval délelőttről maradt munka délutánra (amit mindig elvégzünk délelőtt), de időben befejeztünk mindent, csak hát azért elfáradtam. Na de nem panaszkodni akartam, csak megosztottam veletek.
Tegnap Community Day volt, ezt a napot azért szeretem, mert elég később kelni (de lehet már leírtam ezt), és kevesebbet is dolgozunk egész nap, mert déluán is van meeting (megbeszélés), meg délelőtt a Corpus (istentisztelet) és ezek az idők lejönnek a munkaidőből. Egyébként meg este van az a kiscsoportos beszélgetés, amit említettem régebben, hogy mindig tartottam tőle, de nagyon kedves kis csoportom van és nagyon türelmesek, poénkodnak ők is, meg hát na. Szóval egyre jobban nem tartok tőle :) (ha ez így értelmes) - és a tegnapi még különleges is volt, mert előző héten megbeszéltük, hogy most extra alkalmat tartunk, nem a szokásos témát beszéljük át, ami ki van osztva, hanem mindenki visz egy filmrészletet vagy zenét, amit szeret és egyet amit nem, és megnézzük-hallgatjuk. Emellett pizzázunk egyet és fagyit eszünk! :) Hát elég jóra sikeredett, élveztem! :) (mindenki ;) )
Tegnap előtt szabadnapom volt. Bementem Barnstaple-be, vettem egy-két apróságot, jártam a boltokat. Nem mindent sikerült beszereznem amit akartam, de azért nem volt teljesen eredménytelen. Előző este későn feküdtem le, mondván másnap day-off (szabadnap) és aludhatok. Csakhogy közben rájöttem, ha megyek Barnstaple-be időben fel kell kelnem. Sebaj, gondoltam majd délután kialszom magam. Ebédre vissza is értünk, ettem, majd lefeküdtem. Alig telt el fél óra kopogtak az ajtón. Na, mondom szuper! Mike (lengyel srác) jött szólni, hogy mennek Crate Stack-ezni és hogy nincs-e kedvem. Azt se tudtam mi az, de ahogy leírták nem hangzott rosszul, viszont ki is akartam pihenni magam. Ott vaciláltam, hogy mi legyen, viszont nem akartam kihagyni a dolgot, elszalasztani a lehetőséget. Így végül visszafeküdtem egy negyed órára, mert annyi időm még volt, majd elmentünk. Na ez abból állt, hogy ilyen sörösrekeszeket kellett egymásra pakolni, abból egy tornyot építettünk és a cél az volt, hogy rajtamaradjunk, illetve minél magasabb legyen a torony. A rekeszeket egy srác adogatta, mi pedig építettük. Közben egy ilyen biztonsági kötélen lógtunk, és mindenkinek volt egy párja, aki mindig húzott a kötélen egyet, mikor eggyel magasabbra léptünk. Szóval mikor felépült a torony, kirúgták alólunk, mi meg ott lógtunk a levegőben! :) Izgi volt!. Aztán persze leengedtek, majd cseréltünk és mi biztosítottuk a párunkat. Hát érdemes volt kipróbálni!!
Délután International Evening volt. Most először táncoltam a gumcsicsizmás táncban, amit a múltkor írtam nektek, hogy megtanítottak nekünk is, aztán énekeltem a kórusban, eljátszottuk megint a bábus pantotmimet (ismét nagy sikert aratott) és Rékával énekeltünk hungarian-ül! :) A Csak benned, csak benned kezdetű Géczi Kati néni által írt dalt (Caleb kísért bennünket gitárral). Erről is több pozitív visszajelzés érkezett! Nagyon jó megtapasztalni, hogy áldás van azon amit csinálunk, és hálás vagyok Istennek, hogy eszköze lehetek. Azt is tudom, hogy ez mind nem az én érdemem, hanem amitől jó minden, az csakis Tőle való!
Ha eszetekbe jut és még ma olvastok, gondoljatok rám holnap reggel (korán - itt 8-fél 9 körül, ami nálatok 9-fél 10 azt hiszem), mert én fogom tartani a Morning Prayert (reggeli áhítatot). Mindenki be van osztva, és már kb. egy hónappal előtte tudjuk, hogy mikor és melyik igeszakaszból kell tartani. Szóval érlelgettem magamban, aztán össze is állt már, de ugye nem olyan egyszerű ez angolul. A szerencse, hogy csak 10-15 perces kell, hogy legyen, nem is szabad tovább lógnia. Éneklek magyarul, ami legalább 3-4 perc, meg imádság is van az elején (meg van adva hogy mi mindenér-mindenkiért kell imádkozni) az is legalább 5 perc, és a fennálló részben pedig rövid kommentárt mondani az igeszakaszhoz. Szóval nem annyira bonyolult, és felkészültnek érzem magam, hát meglátjuk mi sül ki belőle.
Fúú.. mit is akartam még?! Na nem tudom! Hirtelen ennyi! :) Remélem elég részletes voltam, és megbocsátotok, hogy nem írok minden nap...
Erről jut eszembe... itt is egyre jobban hűl az idő, de talán hasonló a hőmérséklet mint otthon. Ma nagyon szép idő volt ismét, bár kicsit felhős, de sütött a napocska! :) Juppíííííí... (csak dolgozni kellett, úgyhogy nem tudtam sétával vagy egyébbel kiélvezni sajnos.. hiányzik már egy jó kis napsütéses séta, de sajnos a szabadnapomon elég borús idő volt..).
Akkor visszafelé megyek most egy kicsit, azaz kezdem a mai nappal.
Ma 4-en dolgoztunk csak, mert a többiek szabadnaposak voltak (elég furán lett megolva, mert így elég sok munkánk volt ma, pedig ez egy lazább nap). Illetve azt hozzá kell tennem, hogy az egyik lány Hye-ji (koreai, akivel láthattatok is talán képen) lebetegedett pár napja, így ma nem tudott dolgozni, szóval vele együtt 5-en lettünk volna, ami azért picit könnyített volna, de hát sajnos ez volt. Szóval délelőttről maradt munka délutánra (amit mindig elvégzünk délelőtt), de időben befejeztünk mindent, csak hát azért elfáradtam. Na de nem panaszkodni akartam, csak megosztottam veletek.
Tegnap Community Day volt, ezt a napot azért szeretem, mert elég később kelni (de lehet már leírtam ezt), és kevesebbet is dolgozunk egész nap, mert déluán is van meeting (megbeszélés), meg délelőtt a Corpus (istentisztelet) és ezek az idők lejönnek a munkaidőből. Egyébként meg este van az a kiscsoportos beszélgetés, amit említettem régebben, hogy mindig tartottam tőle, de nagyon kedves kis csoportom van és nagyon türelmesek, poénkodnak ők is, meg hát na. Szóval egyre jobban nem tartok tőle :) (ha ez így értelmes) - és a tegnapi még különleges is volt, mert előző héten megbeszéltük, hogy most extra alkalmat tartunk, nem a szokásos témát beszéljük át, ami ki van osztva, hanem mindenki visz egy filmrészletet vagy zenét, amit szeret és egyet amit nem, és megnézzük-hallgatjuk. Emellett pizzázunk egyet és fagyit eszünk! :) Hát elég jóra sikeredett, élveztem! :) (mindenki ;) )
Tegnap előtt szabadnapom volt. Bementem Barnstaple-be, vettem egy-két apróságot, jártam a boltokat. Nem mindent sikerült beszereznem amit akartam, de azért nem volt teljesen eredménytelen. Előző este későn feküdtem le, mondván másnap day-off (szabadnap) és aludhatok. Csakhogy közben rájöttem, ha megyek Barnstaple-be időben fel kell kelnem. Sebaj, gondoltam majd délután kialszom magam. Ebédre vissza is értünk, ettem, majd lefeküdtem. Alig telt el fél óra kopogtak az ajtón. Na, mondom szuper! Mike (lengyel srác) jött szólni, hogy mennek Crate Stack-ezni és hogy nincs-e kedvem. Azt se tudtam mi az, de ahogy leírták nem hangzott rosszul, viszont ki is akartam pihenni magam. Ott vaciláltam, hogy mi legyen, viszont nem akartam kihagyni a dolgot, elszalasztani a lehetőséget. Így végül visszafeküdtem egy negyed órára, mert annyi időm még volt, majd elmentünk. Na ez abból állt, hogy ilyen sörösrekeszeket kellett egymásra pakolni, abból egy tornyot építettünk és a cél az volt, hogy rajtamaradjunk, illetve minél magasabb legyen a torony. A rekeszeket egy srác adogatta, mi pedig építettük. Közben egy ilyen biztonsági kötélen lógtunk, és mindenkinek volt egy párja, aki mindig húzott a kötélen egyet, mikor eggyel magasabbra léptünk. Szóval mikor felépült a torony, kirúgták alólunk, mi meg ott lógtunk a levegőben! :) Izgi volt!. Aztán persze leengedtek, majd cseréltünk és mi biztosítottuk a párunkat. Hát érdemes volt kipróbálni!!
Délután International Evening volt. Most először táncoltam a gumcsicsizmás táncban, amit a múltkor írtam nektek, hogy megtanítottak nekünk is, aztán énekeltem a kórusban, eljátszottuk megint a bábus pantotmimet (ismét nagy sikert aratott) és Rékával énekeltünk hungarian-ül! :) A Csak benned, csak benned kezdetű Géczi Kati néni által írt dalt (Caleb kísért bennünket gitárral). Erről is több pozitív visszajelzés érkezett! Nagyon jó megtapasztalni, hogy áldás van azon amit csinálunk, és hálás vagyok Istennek, hogy eszköze lehetek. Azt is tudom, hogy ez mind nem az én érdemem, hanem amitől jó minden, az csakis Tőle való!
Ha eszetekbe jut és még ma olvastok, gondoljatok rám holnap reggel (korán - itt 8-fél 9 körül, ami nálatok 9-fél 10 azt hiszem), mert én fogom tartani a Morning Prayert (reggeli áhítatot). Mindenki be van osztva, és már kb. egy hónappal előtte tudjuk, hogy mikor és melyik igeszakaszból kell tartani. Szóval érlelgettem magamban, aztán össze is állt már, de ugye nem olyan egyszerű ez angolul. A szerencse, hogy csak 10-15 perces kell, hogy legyen, nem is szabad tovább lógnia. Éneklek magyarul, ami legalább 3-4 perc, meg imádság is van az elején (meg van adva hogy mi mindenér-mindenkiért kell imádkozni) az is legalább 5 perc, és a fennálló részben pedig rövid kommentárt mondani az igeszakaszhoz. Szóval nem annyira bonyolult, és felkészültnek érzem magam, hát meglátjuk mi sül ki belőle.
Fúú.. mit is akartam még?! Na nem tudom! Hirtelen ennyi! :) Remélem elég részletes voltam, és megbocsátotok, hogy nem írok minden nap...
2010. november 20., szombat
Fáradtan, de jól
Elég sűrű napom volt, és nagyon-nagyon fáradt vagyok, de írok nektek, mert ha húzom, csak rosszabb (kevesebb dolog jut az eszembe, meg csak gyűlik...).
Szóval most ilyen Movement hétvége van, ami azt jelenti, hogy az ilyen "fejesek" (fontosabb emberek) jöttek össze ide Lee Abbey Devonba egy hétvégére. Értem ezalatt azt, hogy több szervezet-egység tartozik a Lee Abbey szervezethez (a londoni Lee Abbey, Lee Abbey Friends, Households, ezeket most nem fejtem ki, annyira nem is lényeges), és az ehhez tartozó emberek jöttek most ide. (Közel 150 ember).
Így ma volt egy puccos gyergyafényes vacsora (ami egyébként szokott lenni a konferenciák végén, de most még jobban kitett magáért Lee Abbey - azaz a szervezők-szolgálók - tehát mi is, - mint egyébként).
Ma a konyhán dolgoztam, mert oda osztottak be kivételesen. Pont emiatt is, hogy ilyen különleges hétvége volt, kevesebben voltak beosztva valamiért, és kértek embert a mi csoportunkból. Na meg jó sok ételt is kellett készíteni, ezért is volt szükség erősítésre. Őszinte leszek, nem nagyon volt kedvem hozzá, főleg a legutóbbi konyhás élményem után. (Amikor mosogatni kellett, meg elég intenzív 3 óra volt... nem is a mosogatással volt a gond, a sok gusztustalan, zsíros edény, maradék, stb.) Na mindegy! Szóval végül jó volt a mai nap, mert ma az ételt készítettük elő, meg terítettünjk, meg hasonló jó dolgokat csináltunk! :) Élveztem! Délután pl. a desszertet csináltuk (kb. 3 órán keresztül). Úgy nézett ki, hogy a már kész pudingot, ami üvegpohárba volt behűtve, ki kellett borítani egy tányérra (így ilyen félgömb alakban megmaradt) majd körte volt beáztatva valami bordó lébe (nem vagyok benne biztos mi volt az, de meggyre vagy valami ilyesmire hasonlított), meg volt a lében vanília, talán szekfűszeg is. És azt kellett félbevágni, majd több részt rajta felcikkezni, majd azokat szétcsúsztattuk egymáson és ilyen virágszirom szerűen nézett ki. Fú, nehéz így leírni! :) A probléma az volt, hogy túl sokáig állt a körte a lében, és kicsit mállott, így nem volt a legesztétikusabb, de nem nézett ki olyan rosszul!! :) Sőt.. mindenki dicsérte! Végül a gránátalma magját szóruk még mellé. Ami nehézség volt, hogy végig állva dolgoztunk (amit végén a derekamon megéreztem, de nem volt annyira vészes), na meg 150 db-ot kellett legyártani (azt hittem sose érünk a végére). 3-man csináltuk egyébként. Na hát ennyit ma a munkáról!
Aztán rohanás volt az egész este, rögtön ahogy végeztünk, átöltözni csini ruhába, a gyertyafényes vacsi miatt, aztán felszolgálni, aztán onnan előbb eljönni, mert próbáltunk az esti Entertainment estre, ami kicsit hasonlítottaz International Eveningre, de ugye nem "átlagos" vendégeknek készült a műsor, hanem különleges embereknek. Na ez volt még egy nagy megpróbáltatás. A kórussal énekeltünk 2 dalt, és előadtunk egy pantomimet, amit gyakoroltunk vagy 4-5 alkalommal (ekkor tanultuk be) és most adtuk elő először. Jól sikerült érzésem szerint, aztán a visszajelzések majd érkeznek (már volt 1-2 pozitív :)). Ezen kívül egy Gumboot dance (gumicsizma tánc) - ban vettem részt. Ennek is nagy sikere szokott lenni az Intern. Eveningeken, és nekem is nagyon tetszett, így pár napja megtanultuk, és most mi is bekapcsolódtunk. Izgultam kicsit, mert nem volt agyon gyakorolva a dolog, de azért ezzel is nagy sikert arattunk! :)
Na hát ennyi volt a mai nap, elég sűrű, de csak vége lett. Lassan 11 óra van itt, és most kerültem (kb. egy fél órája, órája) a géphez, szóval gondolhatjátok... úgyhogy most itt zárom is soraimat!
Szóval most ilyen Movement hétvége van, ami azt jelenti, hogy az ilyen "fejesek" (fontosabb emberek) jöttek össze ide Lee Abbey Devonba egy hétvégére. Értem ezalatt azt, hogy több szervezet-egység tartozik a Lee Abbey szervezethez (a londoni Lee Abbey, Lee Abbey Friends, Households, ezeket most nem fejtem ki, annyira nem is lényeges), és az ehhez tartozó emberek jöttek most ide. (Közel 150 ember).
Így ma volt egy puccos gyergyafényes vacsora (ami egyébként szokott lenni a konferenciák végén, de most még jobban kitett magáért Lee Abbey - azaz a szervezők-szolgálók - tehát mi is, - mint egyébként).
Ma a konyhán dolgoztam, mert oda osztottak be kivételesen. Pont emiatt is, hogy ilyen különleges hétvége volt, kevesebben voltak beosztva valamiért, és kértek embert a mi csoportunkból. Na meg jó sok ételt is kellett készíteni, ezért is volt szükség erősítésre. Őszinte leszek, nem nagyon volt kedvem hozzá, főleg a legutóbbi konyhás élményem után. (Amikor mosogatni kellett, meg elég intenzív 3 óra volt... nem is a mosogatással volt a gond, a sok gusztustalan, zsíros edény, maradék, stb.) Na mindegy! Szóval végül jó volt a mai nap, mert ma az ételt készítettük elő, meg terítettünjk, meg hasonló jó dolgokat csináltunk! :) Élveztem! Délután pl. a desszertet csináltuk (kb. 3 órán keresztül). Úgy nézett ki, hogy a már kész pudingot, ami üvegpohárba volt behűtve, ki kellett borítani egy tányérra (így ilyen félgömb alakban megmaradt) majd körte volt beáztatva valami bordó lébe (nem vagyok benne biztos mi volt az, de meggyre vagy valami ilyesmire hasonlított), meg volt a lében vanília, talán szekfűszeg is. És azt kellett félbevágni, majd több részt rajta felcikkezni, majd azokat szétcsúsztattuk egymáson és ilyen virágszirom szerűen nézett ki. Fú, nehéz így leírni! :) A probléma az volt, hogy túl sokáig állt a körte a lében, és kicsit mállott, így nem volt a legesztétikusabb, de nem nézett ki olyan rosszul!! :) Sőt.. mindenki dicsérte! Végül a gránátalma magját szóruk még mellé. Ami nehézség volt, hogy végig állva dolgoztunk (amit végén a derekamon megéreztem, de nem volt annyira vészes), na meg 150 db-ot kellett legyártani (azt hittem sose érünk a végére). 3-man csináltuk egyébként. Na hát ennyit ma a munkáról!
Aztán rohanás volt az egész este, rögtön ahogy végeztünk, átöltözni csini ruhába, a gyertyafényes vacsi miatt, aztán felszolgálni, aztán onnan előbb eljönni, mert próbáltunk az esti Entertainment estre, ami kicsit hasonlítottaz International Eveningre, de ugye nem "átlagos" vendégeknek készült a műsor, hanem különleges embereknek. Na ez volt még egy nagy megpróbáltatás. A kórussal énekeltünk 2 dalt, és előadtunk egy pantomimet, amit gyakoroltunk vagy 4-5 alkalommal (ekkor tanultuk be) és most adtuk elő először. Jól sikerült érzésem szerint, aztán a visszajelzések majd érkeznek (már volt 1-2 pozitív :)). Ezen kívül egy Gumboot dance (gumicsizma tánc) - ban vettem részt. Ennek is nagy sikere szokott lenni az Intern. Eveningeken, és nekem is nagyon tetszett, így pár napja megtanultuk, és most mi is bekapcsolódtunk. Izgultam kicsit, mert nem volt agyon gyakorolva a dolog, de azért ezzel is nagy sikert arattunk! :)
Na hát ennyi volt a mai nap, elég sűrű, de csak vége lett. Lassan 11 óra van itt, és most kerültem (kb. egy fél órája, órája) a géphez, szóval gondolhatjátok... úgyhogy most itt zárom is soraimat!
2010. november 16., kedd
:) Meg vagyok
Még mindig rendben vagyok!!! :) Ismét elnézéseteket kérem, hogy megint csak 4 nap után jelentkezem... DE semmi különös nem történt velem, amit érdemes lett volna megosztani veletek.
Lássuk csak.
Szóval a héten minden nap dolgoztam, holnap lesz szabadnapom... Minden este nézünk valami filmet, így rendesen bepótolom a hiányosságaimat, amik ezen a téren voltak/vannak. (Pl. Büszkeség és balítéletet néztünk valamelyik nap, de sajnos nehéz volt a nyelvezete, így ezt igazán nem tudtam élvezni, nem nagyon értettem - ezt könnyebb lett volna nézni, ha már láttam volna előtte otthon magyarul, VAGY olvastam volna, de hát sajnos nem...)
Akkor készülünk egy másik pantomimmel (itt mime-nak hívják - ejtsd: májm), ami a Foltmanók című jelenet pantomim változata (illetve nem is egészen pantomim, merthogy szöveg is van alatta, amit bejátszanak, illetve így zajlik a törénet, mi pedig csak mutogatunk). Jónak ígérkezik, majd meglátjuk milyen lesz, és ha készül róla videó, ti is meglátjátok... ;)
Na mi volt még?!
Semmi, igazából gyorsan telnek a napok.
Időjárás: voltak nagyon esős-szeles napok mostanában, annyira nem örültem neki, de ma gyönyörű idő volt!!! :) Ablakot tisztítottuk kintről, így élvezhettük kicsit, de mire végeztünk (4 körül) már ment lefelé a nap... :( 5-kor már sötét van itt, úgyhogy sajnos nem tudjuk kiélvezni rendesen ilyenkor, de ettől függetlenül örülünk neki nagyon. Na meg melegnek nincs meleg, elég hideg a levegő, de azért másképp néz ki a táj, meg a kedvem is más, ha a napocska megmutatja magát! :)
Jah... ma elaludtam.. :( Megint changeover day-kor... 10 perccel később jött a lányzó kelteni, aki most a "főnök", mert a csoportvezető szabadságon van, de szerencsém voltm, mert ő egy nagyon kedves lány, így semmi gond nem volt belőle (csak nyilván a munkám be kellett fejezzem, ami kicsit hosszabbra nyúlt így...)
Na de nem is tudom mennyi mindent írtam még nektek tegnap, mert ugyanis ezt már megírtam tegnap, és azt hittem fel is került a blogra, de valamiért nem... :( Úgyhogy elveszett egy része a dolognak.
Most viszont hozzáírok még egy kicsit, ha már hozzá kellett ehhez is nyúlnom.
Szóval ma szabadnapom volt. Délelőtt bementem Barnstaple-be, vettem néhány apróságot (egy-két képeslapot, hajszárítót :) azt is sikerült egy nagyon kis helyeset, egész olcsón találnom, muszáj volt már, mert nem akartam mindig kölcsönkéregetni, és nem volt... itt meg azért elég hideg van hozzá, hogy vizes hajjal rohangáljak, amíg meg nem szárad... szóval ez volt úgy nagyobb dolog). Aztán dél körül megérkeztünk, akkor ebédeltem egyet, majd a brazil sráccal (Eduardo) elmentünk sétálni. Van egy Hunter Inn nevű hely, ami egy tengerpart szintén... és mesélte nekem korábban, hogy ez egy gyönyörű hely, én pedig szerettem volna látni. De mivel kb. 6 km-nyire van Lee Abbeytől, ezért eléggé időt kell rá szánni, szóval csak szabadnapra tervezhettük a dolgot, viszont nem nagyon alakult úgy, hogy együtt lett volna szabadnapunk, illetve amikor volt, akkor meg neki volt más dolga. Szóval tegnap elhatároztuk, hogy megnézzük a helyet. El is indultunk, de csak 2 óra felé sikerült és 5-kor meg már sötét van itt. Úgyhogy végül nem jutottunk el a végcélig... :( De láttunk egy gyönyörű vízesést, közel is mentem hozzá, szinte alatta álltam (jó lett volna, ha van vagy 35 fok kb., mert akkor biztos beálltam volna alá... de sajnos kb 10 körül van, szóval nem tettem...), nem volt túl nagy, de sose álltam még ilyen közel vízeséshez! :) Izgi volt!
Na meg sétáltunk és beszélgettünk egy nagyot. Élveztem, mert nem voltak bennem görcsök, mit-hogy mondjak, jó-e, ezen kívül mindig türelmesen megvárta, míg kinyögöm amit szeretnék (bár azt érzem, azért fejlődök is, mert egyre többször próbálom elmagyarázni, mi van bennem, mit szeretnék, és nem adom fel olyan könnyen, mint korábban, mikor reménytelennek láttam a dolgot... persze biztosan hozzásegít, hogy hallom a dolgokat és igyekszek minél több kifejezést-szót megjegyezni), és persze ő is többször nekifutott, ha valamit nem értettem (szerencsére ez is egyre kevesebb, mármint hogy vissza kell kérdezzek - bár ez emberfüggő, van akinél többet, mert nehezebben értem...) Ja, és persze gyönyörű idő volt ma :) megint napocskás, bár ezt séta közben nem nagyon tudtuk élvezni, mert a hegyek eltakarták, na meg már ment le a nap abban az időben (naplementét sem láttunk sajnos..., de azt láttam máskor... :) ). Úgyhogy jó kis nap volt ez a mai is! :)
Lássuk csak.
Szóval a héten minden nap dolgoztam, holnap lesz szabadnapom... Minden este nézünk valami filmet, így rendesen bepótolom a hiányosságaimat, amik ezen a téren voltak/vannak. (Pl. Büszkeség és balítéletet néztünk valamelyik nap, de sajnos nehéz volt a nyelvezete, így ezt igazán nem tudtam élvezni, nem nagyon értettem - ezt könnyebb lett volna nézni, ha már láttam volna előtte otthon magyarul, VAGY olvastam volna, de hát sajnos nem...)
Akkor készülünk egy másik pantomimmel (itt mime-nak hívják - ejtsd: májm), ami a Foltmanók című jelenet pantomim változata (illetve nem is egészen pantomim, merthogy szöveg is van alatta, amit bejátszanak, illetve így zajlik a törénet, mi pedig csak mutogatunk). Jónak ígérkezik, majd meglátjuk milyen lesz, és ha készül róla videó, ti is meglátjátok... ;)
Na mi volt még?!
Semmi, igazából gyorsan telnek a napok.
Időjárás: voltak nagyon esős-szeles napok mostanában, annyira nem örültem neki, de ma gyönyörű idő volt!!! :) Ablakot tisztítottuk kintről, így élvezhettük kicsit, de mire végeztünk (4 körül) már ment lefelé a nap... :( 5-kor már sötét van itt, úgyhogy sajnos nem tudjuk kiélvezni rendesen ilyenkor, de ettől függetlenül örülünk neki nagyon. Na meg melegnek nincs meleg, elég hideg a levegő, de azért másképp néz ki a táj, meg a kedvem is más, ha a napocska megmutatja magát! :)
Jah... ma elaludtam.. :( Megint changeover day-kor... 10 perccel később jött a lányzó kelteni, aki most a "főnök", mert a csoportvezető szabadságon van, de szerencsém voltm, mert ő egy nagyon kedves lány, így semmi gond nem volt belőle (csak nyilván a munkám be kellett fejezzem, ami kicsit hosszabbra nyúlt így...)
Na de nem is tudom mennyi mindent írtam még nektek tegnap, mert ugyanis ezt már megírtam tegnap, és azt hittem fel is került a blogra, de valamiért nem... :( Úgyhogy elveszett egy része a dolognak.
Most viszont hozzáírok még egy kicsit, ha már hozzá kellett ehhez is nyúlnom.
Szóval ma szabadnapom volt. Délelőtt bementem Barnstaple-be, vettem néhány apróságot (egy-két képeslapot, hajszárítót :) azt is sikerült egy nagyon kis helyeset, egész olcsón találnom, muszáj volt már, mert nem akartam mindig kölcsönkéregetni, és nem volt... itt meg azért elég hideg van hozzá, hogy vizes hajjal rohangáljak, amíg meg nem szárad... szóval ez volt úgy nagyobb dolog). Aztán dél körül megérkeztünk, akkor ebédeltem egyet, majd a brazil sráccal (Eduardo) elmentünk sétálni. Van egy Hunter Inn nevű hely, ami egy tengerpart szintén... és mesélte nekem korábban, hogy ez egy gyönyörű hely, én pedig szerettem volna látni. De mivel kb. 6 km-nyire van Lee Abbeytől, ezért eléggé időt kell rá szánni, szóval csak szabadnapra tervezhettük a dolgot, viszont nem nagyon alakult úgy, hogy együtt lett volna szabadnapunk, illetve amikor volt, akkor meg neki volt más dolga. Szóval tegnap elhatároztuk, hogy megnézzük a helyet. El is indultunk, de csak 2 óra felé sikerült és 5-kor meg már sötét van itt. Úgyhogy végül nem jutottunk el a végcélig... :( De láttunk egy gyönyörű vízesést, közel is mentem hozzá, szinte alatta álltam (jó lett volna, ha van vagy 35 fok kb., mert akkor biztos beálltam volna alá... de sajnos kb 10 körül van, szóval nem tettem...), nem volt túl nagy, de sose álltam még ilyen közel vízeséshez! :) Izgi volt!
Na meg sétáltunk és beszélgettünk egy nagyot. Élveztem, mert nem voltak bennem görcsök, mit-hogy mondjak, jó-e, ezen kívül mindig türelmesen megvárta, míg kinyögöm amit szeretnék (bár azt érzem, azért fejlődök is, mert egyre többször próbálom elmagyarázni, mi van bennem, mit szeretnék, és nem adom fel olyan könnyen, mint korábban, mikor reménytelennek láttam a dolgot... persze biztosan hozzásegít, hogy hallom a dolgokat és igyekszek minél több kifejezést-szót megjegyezni), és persze ő is többször nekifutott, ha valamit nem értettem (szerencsére ez is egyre kevesebb, mármint hogy vissza kell kérdezzek - bár ez emberfüggő, van akinél többet, mert nehezebben értem...) Ja, és persze gyönyörű idő volt ma :) megint napocskás, bár ezt séta közben nem nagyon tudtuk élvezni, mert a hegyek eltakarták, na meg már ment le a nap abban az időben (naplementét sem láttunk sajnos..., de azt láttam máskor... :) ). Úgyhogy jó kis nap volt ez a mai is! :)
2010. november 10., szerda
Különleges nap :)
A tegnapi nap különleges volt, több szempontból is.
Legelőször is szabadnapom volt! :) Az pedig mindig jóóóó... (Nem tudom, hogy véletlen esett-e erre a napra, vagy a csoportvezetőm úgy alakította a szabadnapokat, hogy a szülinapomra essen...)
Na ez volt a másik, ami miatt különleges volt... az 1. olyan szülinap, amit messze-messze töltöttem a családom és szeretteim nélkül. Ettől még hála Istennek jól sikerült! Persze hiányoztatok.. 1-2 könnycsepp végigszaladt az arcomon, ahogy 1-1 levelet olvastam, de itt is érzem, hogy szeretve vagyok! Nagyon-nagyon jó érzést, nem tudom leírni. Talán úgy tudnám érzékeltetni, ha úgy írom le nektek, hogy mielőtt idejöttem, sok-sok szeretetet kaptam otthon (a családomtól, a 2. nagy családomtól: a gyülekezettől, illetve a tagjaitól, a kis osztályomtól is, akiket gyakorlaton tanítottam, hihetetlen sokat... na és persze a tanítóktól, a barátaimtól...), és ahogy talán írtam is az elején, nehéz volt ebből kiszakadni, nagyon nehéz, DE azt érzem kezd itt is beérni a gyümölcs. Kíváncsi voltam Isten mit hoz ki ebből az egészből, és a türelem meghozta a várt eredményt. Igaz, hogy a nyelvi akadály miatt még csöndesebb voltam, mint egyébként (mármint egyébként nem vagyok az a sarokban gubbasztós, hisz tudjátok, de ha nem muszáj, nem mondom.. vagy inkább úgy írom, hogy tudok hallgatni bizonyos szituációkban.. ha hát itt meg mégjobban megtanultam hallgatni :) ) szóval tartottam is kicsit tőle, hogyan fogok így barátokat szerezni, hogyan fognak így megismerni, hogyan fogok tudni így beilleszkedni, és beépülni az "új családomba". Másfél hónap után (MÁR) azt érzem, hogy itt is van egy családom... Fantasztikusan jó megtapasztalni az Úr gondviselését, és szeretetét másokon keresztül. Rádöbbentett, hogy sokszor nem kellenek hozzá szavak, hogy valaki megismerjen, lássa azt, hogy belül milyen vagy.. elég egy ölelés, egy mosoly, vagy csak épp hallgatás... Jó kicsit kívülről is nézni/látni magamat és azt látni, hogy Isten munkálkodik bennem, rajtam keresztül. Ez nem is én vagyok, hanem Ő. Csodálatos dolog az Ő eszközének lenni!!!!!
Na visszatérve a nap elejére. Előző este kicsit későn feküdtem le, talán megint beszélgettem, vagy nem is tudo már mi volt, így el is határoztam, legalább 9-ig alszom, vagy még tovább... Hát nem sikerült!
Reggel jött egy kis csapat (kb. 10-en - a magyar lányok és a House Team-ből még néhányan), és az ajtóm előtt énekelték a Boldog szüüüliiiinaaaapoooot, boldog szülinapot....! Meg kell mondjam, kellemes ébredés volt! :) Nagyon kis drágák voltak! Mindenkitől kaptam utána egy ölelést, majd visszafeküdtem! :) Persze már nem tudtam sokat aludni, de azért jó volt kicsit visszabújni. Szóval aztán miután felkeltem, reggeli egyebek voltak, zongoráztam vagy 1 órát. :) Ez is jól esett... Azután kaptam néhány levelet, 1-2 apró ajándékot. Nagyon aranyosak voltak! :)
Az idő nagyon rossz volt :( egész nap be volt borulva, fújt a szél, ennek nem örültem. Vágytam volna egy jó kis napsütéses sétára, hát sajnos nem jött össze. Aztán du.-n átmentem Lyntonba, egy-két apróságot beszereztem, majd mondták a többiek, hogy ilyenkor illik 4s-ra menni (ez a du-ni teázás-sütizés) - aki szabadnapos, ugye nem kell semmire sem mennie, ez egyébként sem kötelező, de ilyenkor szokták közösen felköszönteni az ünnepeltet (tortával és közös énekléssel). Hát ez is megtörtént. Aztán az este kicsit stresszesen alakult a délután. Megint előadtuk a pantomimet, most más szereposztásban. Én játszottam a bábut. A többiek miatt lett kicsit stresszes, nem tudták eldönteni ki-mikor-miért-hogy játsza, és így nem is gyakoroltuk eleget (persze én igyekeztem mindent megtenni, így az én részemet gyakoroltam elég sokat), na meg a helyszínen derült ki, hogy nem jó a padló... túlságosan csúszott, így zokniban nem tudtam játszani, cipőben meg nem bírtam felállni.... majdnem hasraestem minden alkalommal, eléggé elkeserített... aztán kitaláltuk, hogy mezítláb csinálom, végül így sikerült, elég jól szerencsére! :) Megint jöttek a pozitív visszajelzések... A kórussal is énekeltünk, az is szépen szólt!
Egyen-ketten kérdezgették, hogyan töltöm a szülinapomat, mit csinálok az International Evening után, mondtam nem tudom. Kérdezték, mit szeretnék csinálni?! Mondtam, hogy igazából foggalmam sincs. Semmi okos nem jutott eszembe, pedig szerettem volna különlegessé tenni valamivel a szülinapomat. Végül beszélgettünk néhányan, és jöttek az ötletek, végül mire vége lett körvonalazódott, mit is szeretnék.
Van az épületben egy Prayer Room-nak nevezett szoba, ahova félre lehet vonulni, és kis táblát is ki lehet rakni, ha nem akarod, hogy zavarjanak. Nagyon kis hangulatos szoba (ez amellett van, ahova először raktak be bennünket Rékával, így a kilátás onnan ugyanolyan szép, bár ugye ez este volt, tehát nem láttam a tengert, de alakítottam kicsit rajta.) Szóval vittem be néhány mécsest és körberaktam a szobát, vittem a gépem és zenéthallgattam. Közben gondolkoztam mindenfélén, gondoltam Rátok, az otthoniakra, na meg szépen egyesével végigolvastam minden képeslapot, mert napközben csak futtában történt meg. Töltöttem ott vagy 1-másfél órát.
Így végül még különlegesebbre sikeredett az este/a nap, és jól is éreztem magam! :)
Hát így ért véget a tegnapi nap!
A mairól nem nagyon írok, semmi extra nem volt, a szokásos Commutity Day, meetingekkel, Corpussal, meg most volt este a csoportbeszélgetés, de megint hulla voltam, úgyhogy a felét kb. nem is értettem, meg nem is tudtam koncentrálni rendesen, de szerencsére nem is nyaggattak, hogy mondjak valamit. Szóval eltelt ez a nap is.
Még egy képet raktam fel nektek a party-ról, mert még csak most tudtam attól a sráctól megszerezni a képeket, aki ezt csinálta. Tetszett ez a kép, ezért is raktam be nektek!
Itt pedig a Zip-ware-ről mutatok néhányat!
Legelőször is szabadnapom volt! :) Az pedig mindig jóóóó... (Nem tudom, hogy véletlen esett-e erre a napra, vagy a csoportvezetőm úgy alakította a szabadnapokat, hogy a szülinapomra essen...)
Na ez volt a másik, ami miatt különleges volt... az 1. olyan szülinap, amit messze-messze töltöttem a családom és szeretteim nélkül. Ettől még hála Istennek jól sikerült! Persze hiányoztatok.. 1-2 könnycsepp végigszaladt az arcomon, ahogy 1-1 levelet olvastam, de itt is érzem, hogy szeretve vagyok! Nagyon-nagyon jó érzést, nem tudom leírni. Talán úgy tudnám érzékeltetni, ha úgy írom le nektek, hogy mielőtt idejöttem, sok-sok szeretetet kaptam otthon (a családomtól, a 2. nagy családomtól: a gyülekezettől, illetve a tagjaitól, a kis osztályomtól is, akiket gyakorlaton tanítottam, hihetetlen sokat... na és persze a tanítóktól, a barátaimtól...), és ahogy talán írtam is az elején, nehéz volt ebből kiszakadni, nagyon nehéz, DE azt érzem kezd itt is beérni a gyümölcs. Kíváncsi voltam Isten mit hoz ki ebből az egészből, és a türelem meghozta a várt eredményt. Igaz, hogy a nyelvi akadály miatt még csöndesebb voltam, mint egyébként (mármint egyébként nem vagyok az a sarokban gubbasztós, hisz tudjátok, de ha nem muszáj, nem mondom.. vagy inkább úgy írom, hogy tudok hallgatni bizonyos szituációkban.. ha hát itt meg mégjobban megtanultam hallgatni :) ) szóval tartottam is kicsit tőle, hogyan fogok így barátokat szerezni, hogyan fognak így megismerni, hogyan fogok tudni így beilleszkedni, és beépülni az "új családomba". Másfél hónap után (MÁR) azt érzem, hogy itt is van egy családom... Fantasztikusan jó megtapasztalni az Úr gondviselését, és szeretetét másokon keresztül. Rádöbbentett, hogy sokszor nem kellenek hozzá szavak, hogy valaki megismerjen, lássa azt, hogy belül milyen vagy.. elég egy ölelés, egy mosoly, vagy csak épp hallgatás... Jó kicsit kívülről is nézni/látni magamat és azt látni, hogy Isten munkálkodik bennem, rajtam keresztül. Ez nem is én vagyok, hanem Ő. Csodálatos dolog az Ő eszközének lenni!!!!!
Na visszatérve a nap elejére. Előző este kicsit későn feküdtem le, talán megint beszélgettem, vagy nem is tudo már mi volt, így el is határoztam, legalább 9-ig alszom, vagy még tovább... Hát nem sikerült!
Reggel jött egy kis csapat (kb. 10-en - a magyar lányok és a House Team-ből még néhányan), és az ajtóm előtt énekelték a Boldog szüüüliiiinaaaapoooot, boldog szülinapot....! Meg kell mondjam, kellemes ébredés volt! :) Nagyon kis drágák voltak! Mindenkitől kaptam utána egy ölelést, majd visszafeküdtem! :) Persze már nem tudtam sokat aludni, de azért jó volt kicsit visszabújni. Szóval aztán miután felkeltem, reggeli egyebek voltak, zongoráztam vagy 1 órát. :) Ez is jól esett... Azután kaptam néhány levelet, 1-2 apró ajándékot. Nagyon aranyosak voltak! :)
Az idő nagyon rossz volt :( egész nap be volt borulva, fújt a szél, ennek nem örültem. Vágytam volna egy jó kis napsütéses sétára, hát sajnos nem jött össze. Aztán du.-n átmentem Lyntonba, egy-két apróságot beszereztem, majd mondták a többiek, hogy ilyenkor illik 4s-ra menni (ez a du-ni teázás-sütizés) - aki szabadnapos, ugye nem kell semmire sem mennie, ez egyébként sem kötelező, de ilyenkor szokták közösen felköszönteni az ünnepeltet (tortával és közös énekléssel). Hát ez is megtörtént. Aztán az este kicsit stresszesen alakult a délután. Megint előadtuk a pantomimet, most más szereposztásban. Én játszottam a bábut. A többiek miatt lett kicsit stresszes, nem tudták eldönteni ki-mikor-miért-hogy játsza, és így nem is gyakoroltuk eleget (persze én igyekeztem mindent megtenni, így az én részemet gyakoroltam elég sokat), na meg a helyszínen derült ki, hogy nem jó a padló... túlságosan csúszott, így zokniban nem tudtam játszani, cipőben meg nem bírtam felállni.... majdnem hasraestem minden alkalommal, eléggé elkeserített... aztán kitaláltuk, hogy mezítláb csinálom, végül így sikerült, elég jól szerencsére! :) Megint jöttek a pozitív visszajelzések... A kórussal is énekeltünk, az is szépen szólt!
Egyen-ketten kérdezgették, hogyan töltöm a szülinapomat, mit csinálok az International Evening után, mondtam nem tudom. Kérdezték, mit szeretnék csinálni?! Mondtam, hogy igazából foggalmam sincs. Semmi okos nem jutott eszembe, pedig szerettem volna különlegessé tenni valamivel a szülinapomat. Végül beszélgettünk néhányan, és jöttek az ötletek, végül mire vége lett körvonalazódott, mit is szeretnék.
Van az épületben egy Prayer Room-nak nevezett szoba, ahova félre lehet vonulni, és kis táblát is ki lehet rakni, ha nem akarod, hogy zavarjanak. Nagyon kis hangulatos szoba (ez amellett van, ahova először raktak be bennünket Rékával, így a kilátás onnan ugyanolyan szép, bár ugye ez este volt, tehát nem láttam a tengert, de alakítottam kicsit rajta.) Szóval vittem be néhány mécsest és körberaktam a szobát, vittem a gépem és zenéthallgattam. Közben gondolkoztam mindenfélén, gondoltam Rátok, az otthoniakra, na meg szépen egyesével végigolvastam minden képeslapot, mert napközben csak futtában történt meg. Töltöttem ott vagy 1-másfél órát.
Így végül még különlegesebbre sikeredett az este/a nap, és jól is éreztem magam! :)
Hát így ért véget a tegnapi nap!
A mairól nem nagyon írok, semmi extra nem volt, a szokásos Commutity Day, meetingekkel, Corpussal, meg most volt este a csoportbeszélgetés, de megint hulla voltam, úgyhogy a felét kb. nem is értettem, meg nem is tudtam koncentrálni rendesen, de szerencsére nem is nyaggattak, hogy mondjak valamit. Szóval eltelt ez a nap is.
Még egy képet raktam fel nektek a party-ról, mert még csak most tudtam attól a sráctól megszerezni a képeket, aki ezt csinálta. Tetszett ez a kép, ezért is raktam be nektek!
Itt pedig a Zip-ware-ről mutatok néhányat!
Innen indultunk :)
Csak a kép ferde... :) én meg a levegőben
Ágival :)
2010. november 6., szombat
Végre eljutottam idáig is...
Kezdem azzal, hogy tegnap nem volt net ebben a szobában, és nem tudtam rendesen netezni, legalábbis laptoppal, és nem tudtam volna nektek ékezetekkel írni, na meg körülményesebb is lett volna, így megint halasztottam egy napot. Talán már a 3. vagy 4. nap volt, hogy nem írtam, elnézéseteket kérem. Sűrű volt a hét! Ugyanakkor nagyon jóóó! :)
Fú hol is kezdjem a mesélést?! Már tudom is. Visszanéztem, írtam, hogy lesz a "vicces est", amit pontosítok, mert megnéztem, hogy Ridiculous Party volt, ami pontosabban azt jelenti: ridiculous=nevetséges, képtelen.
Szóval ez megvolt szerdán, nagyon-nagyon jó volt a hangulat, sokat táncoltunk, "hülyültünk". Azért is volt poén az egész, mert nem volt ciki beöltözni, az volt a ciki, ha nem volt rajtad semmi fura. :) Így mindenki hülyén nézett ki. Sokat agyaltam rajta, mit is aggassak magamra, mitől legyek vicces, semmi nem jutott eszembe... Semmi jó! Aztán délután Friedával és Franzival (egy másik német lány) elkezdtünk csak úgy agyalni, találgatni, mit lehetne kezdeni magunkkal (nekük sem volt ötletük). Aztán Franzi a Kitchen Team-ben dolgozik, (mi meg ugye a House Team-ben), így eszerint kezdtünk el gondolkozni, az ott lévő eszközökből mit lehetne kezdeni. Egyikőnknek jött valami, mondta, aztán vagy elvetettük, vagy még fontolgattuk, végül így sült ki belőle, hogy Franzi felmosófejet rakott a fejére, ami zöld színű, és nagyon jól állt neki! :) Én meg kitaláltam, hogy mint egy fűszoknya, össze lehetne kötni a felmosófejeket, és mint egy fűszoknya, szoknyát csinálni belőle. Persze csak imitáció lett belőle, alá kellett öltöznöm, de mindenki díjazta az ötletességet! Szóval így végül még a délután folyamán nekiálltunk meggyártani a ruhánkat. Kukászsákokból volt az alapruha, felvettem egy rövidnacit, meg kicsit kicsinosítottuk a dolgot, mutatok is képet, és így könnyebb átlátnotok, elképzelni ezek alapján nehéz lehet!
Másnap odajött hozzám az egyik leányzó, hogy milyen jól néztem ki előző este, és hogy ha ő lett volna a zsűriben, nekem adta volna az 1. helyet... (nem hittem a fülemnek, aranyos volt, és jól esett...) Pedig megint úgy voltam előtte, hogy nem sok kedvem van ehhez az egészhez, de hát ha mindenki csinálja, nekem is kell (közösségi szellem).. És megint utolsó pillanatban találtam ki, hogy mi legyen, azt hittem már semmi jó nem fog eszembe jutni (megint= a Jungel est előtt is így voltam, se időm, se fantáziám nem volt hozzá, végül mégis egész jó lett...). :) Szóval azt érzem ezen is megint áldás volt! Pedig jelentéktelennek tűnő dolog, nekem mégis sokat számít!
Na ezek után másnap este Escape játékot játszottunk (aki akart). Azt kell erről tudni először is, hogy kint játszuk a szabadban, és itt nincs közvilágítás... A képeken pedig láttátok, hogy dombok vannak a környékben, meg erdő... stb. ja, és kerítések (na meg azon belül tehenek és birkák, ezt majd meglátjátok miért érdekes). A játékban 2 csapat volt, a játék lényege pedig az volt, hogy az 1-ik csapat tagjainak el kellett jutni a Főszakács házáig (ami kb 5 perc sétányira volt), ami megnehezítette a dolgot, hogy sötét volt, és esős is (aznap pont) volt az idő, na meg hogy a másik csapat tagjai voltak az őrök bizonyos pontokon (náluk volt elemlámpa, és akit észrevettek, kiáltották hogy: Freez! és volt 10 mp-e egy nevet mondani, kitalálni ki az - lehet az illető messzebb volt, vagy háttal állt, akkor nem mindig volt egyszerű kitalálni..). Ami izgalmas volt az egészben, hogy az állomásokat tudtuk, és igyekeztünk kikerülni ezeket, illetve elbújni, meghúzni magunkat úgy, hogy ne vegyenek észre. Nagyon élveztem azt a részét pl., amikor az egyik srác pl. 2x elsétált mellettünk úgy, hogy mi a bokor mellett feküdtünk, és nem vett észre. :) (Lehetett 2-3masával is menni, nem volt muszáj egyedül, mi 3-an indultunk el.) A kerülgetésben kúsztunk-másztunk, kerítéseken át, domboldalakban (itt találkoznattunk volna birkákkal, tehenekkel, de szerencsére nekünk nemm siekrül összefutni velük, mások igen.. :) izgalmas lehetett...) Az kicsit kellemetlenebb volt, hogy a nacim csurom víz lett a végére, meg a sárba, szúrós bokrokba tenyereltünk néha, de semmi komolyabb bajom nem lett! :)
Nekem nem sikerült lejutni a házig, lebuktam, de élveztem, szóval jó volt!
Fú mi volt még. Ja, tegnap volt Corpus (most kivételesen nem szerdán, amikor szokott lenni, mert hogy "zártház" volt a héten, és a hét végére tették) és először énekeltem a dicsőítésben! :) Kicsit izgultam, mert előtte próbáltunk egy fél órát, ami azt jelentett, hogy kb 1x hallottam 1-2 dalt, de amikor bizonytalan voltam, hátra álltam, így nem volt olyan vészes, de élveztem ezt is! :) Jó volt! És itt is jött sok visszajelzés, hogy tetszett a hangom... Úgyhogy a héten egy csomó mindent csak kaptam... A corpus végén tegnap egymásnap irogattunk papírra, 1-2 bátorító gondolatot, itt is aranyos dolgokat írtak nekem, ez szintén jól esett!!
Jajj, még valami, voltam Zip-ware-on?! Fú nem tudom ezt hogy mondják-írják. Aki nem tudná (én se tudtam azelőtt), azt jelenti, hogy egy kötélen végigcsúszok. 2 vége van, nyilván lejt az egész, és vagy 50 méter mélyen van alattunk a talaj! :) Szintén nagyon izgalmas volt!!! Élveztem nagyon!!
Egyelőre most ennyi! Majd ha valami eszembe jut még írok! (nem ma)
Köszi mindenkinek, aki olvas! :) Miattatok megéri! ;)
Fú hol is kezdjem a mesélést?! Már tudom is. Visszanéztem, írtam, hogy lesz a "vicces est", amit pontosítok, mert megnéztem, hogy Ridiculous Party volt, ami pontosabban azt jelenti: ridiculous=nevetséges, képtelen.
Szóval ez megvolt szerdán, nagyon-nagyon jó volt a hangulat, sokat táncoltunk, "hülyültünk". Azért is volt poén az egész, mert nem volt ciki beöltözni, az volt a ciki, ha nem volt rajtad semmi fura. :) Így mindenki hülyén nézett ki. Sokat agyaltam rajta, mit is aggassak magamra, mitől legyek vicces, semmi nem jutott eszembe... Semmi jó! Aztán délután Friedával és Franzival (egy másik német lány) elkezdtünk csak úgy agyalni, találgatni, mit lehetne kezdeni magunkkal (nekük sem volt ötletük). Aztán Franzi a Kitchen Team-ben dolgozik, (mi meg ugye a House Team-ben), így eszerint kezdtünk el gondolkozni, az ott lévő eszközökből mit lehetne kezdeni. Egyikőnknek jött valami, mondta, aztán vagy elvetettük, vagy még fontolgattuk, végül így sült ki belőle, hogy Franzi felmosófejet rakott a fejére, ami zöld színű, és nagyon jól állt neki! :) Én meg kitaláltam, hogy mint egy fűszoknya, össze lehetne kötni a felmosófejeket, és mint egy fűszoknya, szoknyát csinálni belőle. Persze csak imitáció lett belőle, alá kellett öltöznöm, de mindenki díjazta az ötletességet! Szóval így végül még a délután folyamán nekiálltunk meggyártani a ruhánkat. Kukászsákokból volt az alapruha, felvettem egy rövidnacit, meg kicsit kicsinosítottuk a dolgot, mutatok is képet, és így könnyebb átlátnotok, elképzelni ezek alapján nehéz lehet!
Na írtam, hogy verseny is lesz egyben (aki akart, indult, csináltak róla fotót, meg kb 4-5 tagú zsűri díjazott, végig kellett vonulni előttük) :) Az eredmény azt lett, hogy KÉPZELJÉTEK, az első 5.-be bekerültem! :) Azaz 5. lettem! Kihívtak bennünket (az első 5-öt) és utána mondták meg a végleges sorrendet! :)Másnap odajött hozzám az egyik leányzó, hogy milyen jól néztem ki előző este, és hogy ha ő lett volna a zsűriben, nekem adta volna az 1. helyet... (nem hittem a fülemnek, aranyos volt, és jól esett...) Pedig megint úgy voltam előtte, hogy nem sok kedvem van ehhez az egészhez, de hát ha mindenki csinálja, nekem is kell (közösségi szellem).. És megint utolsó pillanatban találtam ki, hogy mi legyen, azt hittem már semmi jó nem fog eszembe jutni (megint= a Jungel est előtt is így voltam, se időm, se fantáziám nem volt hozzá, végül mégis egész jó lett...). :) Szóval azt érzem ezen is megint áldás volt! Pedig jelentéktelennek tűnő dolog, nekem mégis sokat számít!
Na ezek után másnap este Escape játékot játszottunk (aki akart). Azt kell erről tudni először is, hogy kint játszuk a szabadban, és itt nincs közvilágítás... A képeken pedig láttátok, hogy dombok vannak a környékben, meg erdő... stb. ja, és kerítések (na meg azon belül tehenek és birkák, ezt majd meglátjátok miért érdekes). A játékban 2 csapat volt, a játék lényege pedig az volt, hogy az 1-ik csapat tagjainak el kellett jutni a Főszakács házáig (ami kb 5 perc sétányira volt), ami megnehezítette a dolgot, hogy sötét volt, és esős is (aznap pont) volt az idő, na meg hogy a másik csapat tagjai voltak az őrök bizonyos pontokon (náluk volt elemlámpa, és akit észrevettek, kiáltották hogy: Freez! és volt 10 mp-e egy nevet mondani, kitalálni ki az - lehet az illető messzebb volt, vagy háttal állt, akkor nem mindig volt egyszerű kitalálni..). Ami izgalmas volt az egészben, hogy az állomásokat tudtuk, és igyekeztünk kikerülni ezeket, illetve elbújni, meghúzni magunkat úgy, hogy ne vegyenek észre. Nagyon élveztem azt a részét pl., amikor az egyik srác pl. 2x elsétált mellettünk úgy, hogy mi a bokor mellett feküdtünk, és nem vett észre. :) (Lehetett 2-3masával is menni, nem volt muszáj egyedül, mi 3-an indultunk el.) A kerülgetésben kúsztunk-másztunk, kerítéseken át, domboldalakban (itt találkoznattunk volna birkákkal, tehenekkel, de szerencsére nekünk nemm siekrül összefutni velük, mások igen.. :) izgalmas lehetett...) Az kicsit kellemetlenebb volt, hogy a nacim csurom víz lett a végére, meg a sárba, szúrós bokrokba tenyereltünk néha, de semmi komolyabb bajom nem lett! :)
Nekem nem sikerült lejutni a házig, lebuktam, de élveztem, szóval jó volt!
Fú mi volt még. Ja, tegnap volt Corpus (most kivételesen nem szerdán, amikor szokott lenni, mert hogy "zártház" volt a héten, és a hét végére tették) és először énekeltem a dicsőítésben! :) Kicsit izgultam, mert előtte próbáltunk egy fél órát, ami azt jelentett, hogy kb 1x hallottam 1-2 dalt, de amikor bizonytalan voltam, hátra álltam, így nem volt olyan vészes, de élveztem ezt is! :) Jó volt! És itt is jött sok visszajelzés, hogy tetszett a hangom... Úgyhogy a héten egy csomó mindent csak kaptam... A corpus végén tegnap egymásnap irogattunk papírra, 1-2 bátorító gondolatot, itt is aranyos dolgokat írtak nekem, ez szintén jól esett!!
Jajj, még valami, voltam Zip-ware-on?! Fú nem tudom ezt hogy mondják-írják. Aki nem tudná (én se tudtam azelőtt), azt jelenti, hogy egy kötélen végigcsúszok. 2 vége van, nyilván lejt az egész, és vagy 50 méter mélyen van alattunk a talaj! :) Szintén nagyon izgalmas volt!!! Élveztem nagyon!!
Egyelőre most ennyi! Majd ha valami eszembe jut még írok! (nem ma)
Köszi mindenkinek, aki olvas! :) Miattatok megéri! ;)
2010. november 2., kedd
Szabadnap, lazítós-vidám hét
Amint azt már írtam is nektek (azt hiszem) a héten zárva van a főház (a Beacon nem, de a főház igen), ami azt jelenti, hogy nincsenek vendégek. Így elég családias a hangulat, és végre (szinte majdnem) együtt van a "kis" csapat (pont most számoltam, kb 50 körül vagyunk). A reggeli és délutáni áhítat ugyanúgy megvan tartva, csak a reggeli egy félórával később kezdődik, illetve délelőtt sessionok (előadások) vannak, majd dolgozunk 1 órát! :) (elég laza). Aztán ebéd, délután meg workshopok, szabadonválasztható alkalmak. Ma pl. egy énekes műhelyben voltam, amit Caleb vezetett, nagyon jó volt. Bemelegítettük magunkat az éneklésre, jó rendesen, majd énekeltünk 2 dalt, aztán tanultunk egy kórusművet! Gyönyörű!!!! Hazaviszem, otthon is meg kell tanulnunk, Kriszta! ;) Van benne a szopránnak egy 2 vonalas A-ja, amit csak 2-en bírunk kiénekelni, de egész jól megszólalt! :) (kicsit féltem tőle, meg érzem, hogy nincs edzve rendesen a hangszalagom mostanában, amiótan nem járok énekórákra, és kicsit meg is fájdult a torkom, de ilyen rendes bemelegítéssel nem lesz gond...) :) Ma este "vicces" party lesz, ami azt jelenti, hogy mindenkinek valami nagyon mókásba, viccesbe kell beöltöznie. A legviccesebbet díjazzák is! :) Majd biztosan készülnek erről is képek, később mutatok! ;)
Tegnap szabadnappal indult a hét, nagyon jó volt! Voltam bent Barnstaple-ben, vettem 1-2 dolgot, többek között végre találtam csizmát is!!!!!! :) Nagyon boldog voltam, csini virág mintás! Erről tudok már most mutatni nektek, képet, direk ezért lefotóztam! ;)
Aztán délután voltam futni, meg megnéztem a Babe 2 című filmet ( a beszélő malacról) :) Este pedig beszélgettem egy jót az egyik sráccal... jó későn sikerült lefeküdni, de jó volt! Sokat nevettem, jó volt a hangulat, és ez jól esett!
Asszem egyelőre mára ennyi!
Itt a kép:
Tegnap szabadnappal indult a hét, nagyon jó volt! Voltam bent Barnstaple-ben, vettem 1-2 dolgot, többek között végre találtam csizmát is!!!!!! :) Nagyon boldog voltam, csini virág mintás! Erről tudok már most mutatni nektek, képet, direk ezért lefotóztam! ;)
Aztán délután voltam futni, meg megnéztem a Babe 2 című filmet ( a beszélő malacról) :) Este pedig beszélgettem egy jót az egyik sráccal... jó későn sikerült lefeküdni, de jó volt! Sokat nevettem, jó volt a hangulat, és ez jól esett!
Asszem egyelőre mára ennyi!
Itt a kép:
2010. október 30., szombat
Képecskék :)
Most volt kicsi időm, így töltögettem fel nektek képeket.
Először is rólam, illetve néhány csoporttársamról. Vannak, amiket nem én készítettem (1-2 rólam készült kép, ezeket úgy kértem el), a többiekről pedig az általam már említett pub-os kiruccanásunkkor készültek. Sajnos nem mindegyik jó minőségű, de hogy lássatok a többiekről is képeket, felraktam őket.
Íme a link:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/RolamEsACsoportrolNehanyValogatott?authkey=Gv1sRgCLfNirTXlZroSA#
Host Team-es hetemről néhány kép:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/HostTeamKedesemrol?authkey=Gv1sRgCJ_5lM7bvNGzsQE#
Ma sétálni voltam, készítettem néhány képet, ebből is mutatok párat:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Termeszet1030?authkey=Gv1sRgCIf0oMDorO7MEA#
:)
Először is rólam, illetve néhány csoporttársamról. Vannak, amiket nem én készítettem (1-2 rólam készült kép, ezeket úgy kértem el), a többiekről pedig az általam már említett pub-os kiruccanásunkkor készültek. Sajnos nem mindegyik jó minőségű, de hogy lássatok a többiekről is képeket, felraktam őket.
Íme a link:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/RolamEsACsoportrolNehanyValogatott?authkey=Gv1sRgCLfNirTXlZroSA#
Host Team-es hetemről néhány kép:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/HostTeamKedesemrol?authkey=Gv1sRgCJ_5lM7bvNGzsQE#
Ma sétálni voltam, készítettem néhány képet, ebből is mutatok párat:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Termeszet1030?authkey=Gv1sRgCIf0oMDorO7MEA#
:)
Host team - vége, pihenés! :)
Ez a hét is gyorsan eltelt... Kedd után azt vettem észre, hogy már péntek van/volt.
Elfáradtam... de jól eső fáradtság volt, és nagyon élveztem a hetet.
A feedback-en (visszatekintés, értékelés) azt mondtam el, hogy legjobban az előkészületeket élveztem, és talán azért is, mert ismét az volt, az, amikor nem volt bennem görcs/félelem amiatt, hogy hosszabb ideig beszélgeti kell a vendégekkel. A hét végére a legnagyobb tanulság az volt a számomra, hogy rájöttem, hogy egyelőre nem a beszélgetésekben kell megtalálnom az örömet, mert bár MÁR kaptam visszajelzést, hogy éreznek fejlődést azóta, mióta megérkeztem (pedig még csak kicsit több mint 1 hónapja vagyok itt) - ez adott egy újabb lendületet - mégis többet várok el magamtól, és azt érzem, hogy néha túl magas a mérce, vagyis türelmetlen vagyok magammal. Ami valahol jó, mert nem elégszem meg azzal ami van, és ez tovább húz, de valahol meg néha azt érzem, hogy belefáradok, vagy reménytelennek látom. Szóval jó volt így átértékelni a hetet, hogy nagyon sokmindent tanultam, épültem, megtapasztaltam milyen egy ilyen Host Team-kedés, és sok-sok pozitív visszajelzést kaptam (Calebtől is, meg volt elégedve az egész csapattal, mindenki nagyon szorgalmas volt, és sok-sok feladatunk volt, de mindent teljesítettünk, és nem akadt semmi nagyobb probléma. Mindenki mindig feladatvégzésre kész volt és minden ment rendesen!).
Kedden írtam nektek utoljára, úgy emlékszem, így folytatom a szerdával.
Leírok nektek egy napot, hogy zajlott, hogy nagyjából el tudjátok képzelni, milyen is:
Reggel mi 8-kor találkoztunk a konyhán. (Minden nap 7:50-kor van Morning Prayer, amin az előző napról a vezető, vagy a csapatból valaki röviden beszámol, hogy volt-e valami kiemelkedően rossz dolog, vagy kérés a Community felé az aznapi eseményekkel kapcsolatban, ilyesmi. Szóval ilyenkor mindenki ott van, mi feladatunk - a Host Team többi tagjának a feladata a reggeli előkészítése - tea,kávé és egyebek.) Aztán a reggeli alatt föl-alá mászkálunk, az egyéni kéréseket teljesítjük, újratöltjük, ha valami kifogyott, stb. Aztán elpakolás. 9-ig volt reggeli, nekünk mindig negyed óránk volt a 140 vendég után eltakarítani a dolgokat (nem volt egyszerű, de ez is ment nekünk! :) ) Utána volt egy rövid meeting, aztán kezdődtek a Session-ök (előadások). Ezen mi is bent ültünk és hallgattuk (illetve mivel sok vendég volt, kintről hallgattuk). Első nap kicsit elkeseredtem, mert ismét azt tapasztaltam, hogy nem értettem semmit az aznapi előadásból. Pedig annyira próbáltam koncentrálni, de egyszerűen nem ment. (Ott bosszankodtam, hogy szeretnék már végre kapni, érteni valamit, és itt van ezt a "nagy" ember, ráadásul mindeki mondja, hogy milyen jó, én meg nem értek belőle semmit. Nem tudtam mi a baj.) De képzeljétek, másnap egy csomó mindent megértettem! :) (Biztos agyi készenléttől is függ, fáradtságtól, na meg témától is, hogy milyen szavakat használ, vagy nem tudom mitől még, de másnap ismét megjelent a remény szikrája, hogy képes vagyok én erre.) Aztán 3. nap megint kevesebbet, de boldog voltam, hogy volt egy olyan nap, amikor sikerélményem is volt ezzel kapcsolatban.
Na szóval aztán 11-kor kávét, teát kellett felszolgálni a galériában, utána megint volt egy session. Aztán ebéd. Ebéd után Midday Prayer, majd egy séta! (Kisebb túra.) Kb. 1 órát sétáltunk, az egyik hegyet megkerülve a tengerparton kötöttünk ki, ahol bonfire (tábortűz) volt, forrócsokit osztogattunk, meg lehetett pillecukrot sütni/pirítani :) (szerintem fincsi, nem mindenkinek ízlik, de az angolok szeretik! :) ) Meg lehetett fánkot enni, nagyon fincsi volt az is. A családok lejöttek a gyerkőceikkel, ők ott elvoltak, pancsoltak, gátatépítettek, ilyesmi. Jól telt ez a délután is. Aztán miután visszaértünk 5-től Workshop-ok voltak (ilyen szabadon választott alkalmak, filmvetítés-magyarázat, dob, üvegfestés, ilyesmik..) Ezalatt nekünk volt egy kis pihiszünetünk. Majd vacsi. Vacsora után Games Evening volt. Ezen is ott voltak a gyerekek (ja, a délelőtti előadások alatt nem voltak ott, mert nekik külön foglalkozás volt, korosztályonként). Mindenféle izgalmas játékot csináltunk. 10-es csoportokban játszottak. Volt filmkvíz, ábrakereső játék (az épületben, és egy feladatot kellett kitölteni azzal kapcsolatban), activity, újságpapírból építménykészítő verseny, és "hozd ide nekem ezt és ezt..." verseny, és aki a leggyorsabban odavitte, az a csapat kapta a pontot. Nagyon élvezték, főleg a gyerekek, de a felnőttek is. Aztán forrócsokizás volt ismét, majd Christ in quiet, és éjszakai filmvetítés.
Csütörtökön hasonló volt a napi program, kivéve az délutáni részt. Ugyanis este Themed Meal volt (csütörtök este az utolsó közös étkezés, és az szokott gyertyafényes vacsi lenni, de néha Themed Meal, gondolom a gyerekek miatt vagy különleges alkalmakkor ez változik). Azt jelentette, hogy valamilyen témában be kellett öltözni (ami előre meg volt természetesen határozva, nálunk JUNGEL volt :) ) Ennek megfelőlen az étkezőt be is rendeztük jungel-esre. Zöld asztalterítőket lógattunk körbe a falra, volt ilyen hálós/leveles dekoráció, amit a mennyezetre aggattunk, és az épület összes mozdítható cserepes növényét becipeltük a terembe! :) Nagyon-nagyon jól nézett ki! :) Majd mutatok képeket, mert készült néhány. Emiatt a du-ni foglalkozáson arcfestés volt (a gyerekeknek) illetve álarckészítés. Nagyon élvezték ezt is. Sokat gondolkoztam rajta mi legyek, végül Ágitól kaptam kölcsön dolgokat, így zöldes-narancssárgás félig Jane (Tarzan párja) félig pillangó voltam. Az arcomra festtettem pillangót, a szoknya zöld volt, arra varrtam pár levelet... Majd erről is láttok képeket! Ez az este is nagyon jó hangulatban telt, és nagyon tetszett mindenkinek. (Előtte a Midday Prayer után volt Prayer Ministry, ami azt jelentette, hogy imádkoztunk a vendégekért egyesével, aki szerette volna. Ez úgy nézett ki, hogy Chaplain-ek segítségével kettesével álltunk a kápolnában elől, és jöhettek oda hozzánk az emberek egyesével. Elmondták a problémájukat, mi pedig imádkoztunk értük, illetve a segítőm adott neki tanácsokat, próbált megoldást találni a problémára.)
Este pedig koncert volt. Ugyanis amint mondtam, nagyon híres zeneszerző/dalszövegíró volt az előadó a héten, és az utolsó este adott egy közel másfél - 2 órás koncertet. Nagyon-nagyon jó volt!!!!
Vettem is egy cd-t, és dedikáltattam! :) És nem csak aláírta, hanem odaírta, hogy nagyon köszöni a hetet! :)
Úgyhogy igazából nekem csak az utolsó napra esett le, hogy mekkora emberrel "dolgoztam" együtt a héten.
Írtam kedden, hogy vannak lelki vezető segítőink, ők: Philipp & Joyce voltak a héten, egy idős házaspár. Hát azt kell, hogy mondjam, hogy hiszem, hogy ez sem véletlen, hogy őket kaptuk. Egy fantasztikus pár. Tele energiával, örömmel, lelkesedéssel, alázattal, szeretettel, a gyerekek felé is rajongással. Szóval öröm volt velük együtt szolgálni.
Visszatérve a feedback-re, másik dolog amit elmondtam, hogy nagyon hiányoznak a gyerekek... És ez a hét egy ajándék volt Istentől. Mégpedig az a része, hogy holiday week volt (tehát az iskolákban szünet volt a héten, ezért volt sok gyerek is velünk), igaz, hogy nem dolgoztam konkrétan a gyerekekkel, de elég volt látni a kis arcukat, mozdulataikat, az étkezéseknél, a Games Eveningen, a séta alkalmával...
Na és persze a csapatom (Host Team), rendkívül jó kis csapat volt. Mindenki türelmes volt, rengeteg szeretet, elfogadást kaptam tőlük. Caleb, a vezető is nagyon jól kezelte a dolgokat, és osztotta a feladatot (mindamellett, hogy a legtöbbet ő csinálta... én csak ámultam és bámultam, honnan van ennyi energiája), de látszott rajta, hogy élvezi csinálni.
Egyszóval áldott hét volt ez, és hálás vagyok Istennek mindazért, amit kaptam és megtapasztaltam ezen a héten.
Tegnap délelőtt 11-13-ig dolgoztam még 2 órát a House Team-ben (changeover day miatt be kell ilyenkor mindig segítenünk) de aztán délután szabad voltam. Illetve ma szabadnap. Aludtam fél 11-ig! :) Nagyon-nagyon jól esett. (A héten keveset aludtam, mindig későn feküdtem és viszonylag korán keltem, így rámfért.)
Délután szerintem sétálok egyet. Tegnap borzalmas idő volt, egész nap fújt a szél, és még az eső is esett talán, de ma kisütött egy picit a napocska, remélem délutánra még jobb lesz.
Egyelőre ennyi! Igyekszem képeket felölteni, mostmár összegyűlt pár, a hétről is, meg korábbról is.
Puszi mindenkinek! Isten áldjon benneteket!
Elfáradtam... de jól eső fáradtság volt, és nagyon élveztem a hetet.
A feedback-en (visszatekintés, értékelés) azt mondtam el, hogy legjobban az előkészületeket élveztem, és talán azért is, mert ismét az volt, az, amikor nem volt bennem görcs/félelem amiatt, hogy hosszabb ideig beszélgeti kell a vendégekkel. A hét végére a legnagyobb tanulság az volt a számomra, hogy rájöttem, hogy egyelőre nem a beszélgetésekben kell megtalálnom az örömet, mert bár MÁR kaptam visszajelzést, hogy éreznek fejlődést azóta, mióta megérkeztem (pedig még csak kicsit több mint 1 hónapja vagyok itt) - ez adott egy újabb lendületet - mégis többet várok el magamtól, és azt érzem, hogy néha túl magas a mérce, vagyis türelmetlen vagyok magammal. Ami valahol jó, mert nem elégszem meg azzal ami van, és ez tovább húz, de valahol meg néha azt érzem, hogy belefáradok, vagy reménytelennek látom. Szóval jó volt így átértékelni a hetet, hogy nagyon sokmindent tanultam, épültem, megtapasztaltam milyen egy ilyen Host Team-kedés, és sok-sok pozitív visszajelzést kaptam (Calebtől is, meg volt elégedve az egész csapattal, mindenki nagyon szorgalmas volt, és sok-sok feladatunk volt, de mindent teljesítettünk, és nem akadt semmi nagyobb probléma. Mindenki mindig feladatvégzésre kész volt és minden ment rendesen!).
Kedden írtam nektek utoljára, úgy emlékszem, így folytatom a szerdával.
Leírok nektek egy napot, hogy zajlott, hogy nagyjából el tudjátok képzelni, milyen is:
Reggel mi 8-kor találkoztunk a konyhán. (Minden nap 7:50-kor van Morning Prayer, amin az előző napról a vezető, vagy a csapatból valaki röviden beszámol, hogy volt-e valami kiemelkedően rossz dolog, vagy kérés a Community felé az aznapi eseményekkel kapcsolatban, ilyesmi. Szóval ilyenkor mindenki ott van, mi feladatunk - a Host Team többi tagjának a feladata a reggeli előkészítése - tea,kávé és egyebek.) Aztán a reggeli alatt föl-alá mászkálunk, az egyéni kéréseket teljesítjük, újratöltjük, ha valami kifogyott, stb. Aztán elpakolás. 9-ig volt reggeli, nekünk mindig negyed óránk volt a 140 vendég után eltakarítani a dolgokat (nem volt egyszerű, de ez is ment nekünk! :) ) Utána volt egy rövid meeting, aztán kezdődtek a Session-ök (előadások). Ezen mi is bent ültünk és hallgattuk (illetve mivel sok vendég volt, kintről hallgattuk). Első nap kicsit elkeseredtem, mert ismét azt tapasztaltam, hogy nem értettem semmit az aznapi előadásból. Pedig annyira próbáltam koncentrálni, de egyszerűen nem ment. (Ott bosszankodtam, hogy szeretnék már végre kapni, érteni valamit, és itt van ezt a "nagy" ember, ráadásul mindeki mondja, hogy milyen jó, én meg nem értek belőle semmit. Nem tudtam mi a baj.) De képzeljétek, másnap egy csomó mindent megértettem! :) (Biztos agyi készenléttől is függ, fáradtságtól, na meg témától is, hogy milyen szavakat használ, vagy nem tudom mitől még, de másnap ismét megjelent a remény szikrája, hogy képes vagyok én erre.) Aztán 3. nap megint kevesebbet, de boldog voltam, hogy volt egy olyan nap, amikor sikerélményem is volt ezzel kapcsolatban.
Na szóval aztán 11-kor kávét, teát kellett felszolgálni a galériában, utána megint volt egy session. Aztán ebéd. Ebéd után Midday Prayer, majd egy séta! (Kisebb túra.) Kb. 1 órát sétáltunk, az egyik hegyet megkerülve a tengerparton kötöttünk ki, ahol bonfire (tábortűz) volt, forrócsokit osztogattunk, meg lehetett pillecukrot sütni/pirítani :) (szerintem fincsi, nem mindenkinek ízlik, de az angolok szeretik! :) ) Meg lehetett fánkot enni, nagyon fincsi volt az is. A családok lejöttek a gyerkőceikkel, ők ott elvoltak, pancsoltak, gátatépítettek, ilyesmi. Jól telt ez a délután is. Aztán miután visszaértünk 5-től Workshop-ok voltak (ilyen szabadon választott alkalmak, filmvetítés-magyarázat, dob, üvegfestés, ilyesmik..) Ezalatt nekünk volt egy kis pihiszünetünk. Majd vacsi. Vacsora után Games Evening volt. Ezen is ott voltak a gyerekek (ja, a délelőtti előadások alatt nem voltak ott, mert nekik külön foglalkozás volt, korosztályonként). Mindenféle izgalmas játékot csináltunk. 10-es csoportokban játszottak. Volt filmkvíz, ábrakereső játék (az épületben, és egy feladatot kellett kitölteni azzal kapcsolatban), activity, újságpapírból építménykészítő verseny, és "hozd ide nekem ezt és ezt..." verseny, és aki a leggyorsabban odavitte, az a csapat kapta a pontot. Nagyon élvezték, főleg a gyerekek, de a felnőttek is. Aztán forrócsokizás volt ismét, majd Christ in quiet, és éjszakai filmvetítés.
Csütörtökön hasonló volt a napi program, kivéve az délutáni részt. Ugyanis este Themed Meal volt (csütörtök este az utolsó közös étkezés, és az szokott gyertyafényes vacsi lenni, de néha Themed Meal, gondolom a gyerekek miatt vagy különleges alkalmakkor ez változik). Azt jelentette, hogy valamilyen témában be kellett öltözni (ami előre meg volt természetesen határozva, nálunk JUNGEL volt :) ) Ennek megfelőlen az étkezőt be is rendeztük jungel-esre. Zöld asztalterítőket lógattunk körbe a falra, volt ilyen hálós/leveles dekoráció, amit a mennyezetre aggattunk, és az épület összes mozdítható cserepes növényét becipeltük a terembe! :) Nagyon-nagyon jól nézett ki! :) Majd mutatok képeket, mert készült néhány. Emiatt a du-ni foglalkozáson arcfestés volt (a gyerekeknek) illetve álarckészítés. Nagyon élvezték ezt is. Sokat gondolkoztam rajta mi legyek, végül Ágitól kaptam kölcsön dolgokat, így zöldes-narancssárgás félig Jane (Tarzan párja) félig pillangó voltam. Az arcomra festtettem pillangót, a szoknya zöld volt, arra varrtam pár levelet... Majd erről is láttok képeket! Ez az este is nagyon jó hangulatban telt, és nagyon tetszett mindenkinek. (Előtte a Midday Prayer után volt Prayer Ministry, ami azt jelentette, hogy imádkoztunk a vendégekért egyesével, aki szerette volna. Ez úgy nézett ki, hogy Chaplain-ek segítségével kettesével álltunk a kápolnában elől, és jöhettek oda hozzánk az emberek egyesével. Elmondták a problémájukat, mi pedig imádkoztunk értük, illetve a segítőm adott neki tanácsokat, próbált megoldást találni a problémára.)
Este pedig koncert volt. Ugyanis amint mondtam, nagyon híres zeneszerző/dalszövegíró volt az előadó a héten, és az utolsó este adott egy közel másfél - 2 órás koncertet. Nagyon-nagyon jó volt!!!!
Vettem is egy cd-t, és dedikáltattam! :) És nem csak aláírta, hanem odaírta, hogy nagyon köszöni a hetet! :)
Úgyhogy igazából nekem csak az utolsó napra esett le, hogy mekkora emberrel "dolgoztam" együtt a héten.
Írtam kedden, hogy vannak lelki vezető segítőink, ők: Philipp & Joyce voltak a héten, egy idős házaspár. Hát azt kell, hogy mondjam, hogy hiszem, hogy ez sem véletlen, hogy őket kaptuk. Egy fantasztikus pár. Tele energiával, örömmel, lelkesedéssel, alázattal, szeretettel, a gyerekek felé is rajongással. Szóval öröm volt velük együtt szolgálni.
Visszatérve a feedback-re, másik dolog amit elmondtam, hogy nagyon hiányoznak a gyerekek... És ez a hét egy ajándék volt Istentől. Mégpedig az a része, hogy holiday week volt (tehát az iskolákban szünet volt a héten, ezért volt sok gyerek is velünk), igaz, hogy nem dolgoztam konkrétan a gyerekekkel, de elég volt látni a kis arcukat, mozdulataikat, az étkezéseknél, a Games Eveningen, a séta alkalmával...
Na és persze a csapatom (Host Team), rendkívül jó kis csapat volt. Mindenki türelmes volt, rengeteg szeretet, elfogadást kaptam tőlük. Caleb, a vezető is nagyon jól kezelte a dolgokat, és osztotta a feladatot (mindamellett, hogy a legtöbbet ő csinálta... én csak ámultam és bámultam, honnan van ennyi energiája), de látszott rajta, hogy élvezi csinálni.
Egyszóval áldott hét volt ez, és hálás vagyok Istennek mindazért, amit kaptam és megtapasztaltam ezen a héten.
Tegnap délelőtt 11-13-ig dolgoztam még 2 órát a House Team-ben (changeover day miatt be kell ilyenkor mindig segítenünk) de aztán délután szabad voltam. Illetve ma szabadnap. Aludtam fél 11-ig! :) Nagyon-nagyon jól esett. (A héten keveset aludtam, mindig későn feküdtem és viszonylag korán keltem, így rámfért.)
Délután szerintem sétálok egyet. Tegnap borzalmas idő volt, egész nap fújt a szél, és még az eső is esett talán, de ma kisütött egy picit a napocska, remélem délutánra még jobb lesz.
Egyelőre ennyi! Igyekszem képeket felölteni, mostmár összegyűlt pár, a hétről is, meg korábbról is.
Puszi mindenkinek! Isten áldjon benneteket!
2010. október 26., kedd
:) Host Team - jó érzés, apró siker(ek)
Hát azt kell mondjam, amennyire tartottam az egésztől, annyira jó! :)
Nagyon fárasztó napom volt ma, pedig még volt egy nagyobb szünetem is a délután, de az este annál pörgősebbre, izgalmasabbra, rohanósabbra sikeredett, de minden ment, mint a karikacsapás. Nagyon hálás vagyok Istennek, érzem és tudom, hogy mindez saját erőből nem ment volna.
Tegnappal kezdem. Délelőtt dolgoztam a saját csapatomban (tehát takarítottam, mert ugye váltónap, és minden segítség elkél, a vendégek meg ugye csak du-n érkeztek, így addig nem nagyon volt tennivaló), azután délben volt egy meeting (megbeszélés), amin összegeztük a hetet, röviden átbeszéltünk, pontosítottunk 1-2 dolgot. Nagyon-nagyon jó kis csapatom van, pörgősek, lendületesek, segítőkészek, kedvesek :) a csapatvezető is!! Rengeteg dolgot csinál a csapatvezetőnk - Caleb, egyébként a dicsőítésvezető, és a warden=főnök fia - és ma meg is kérdeztem, hogy hogy bírja, meg hogy mért nem osztja le jobban a dolgokat, de mondta, hogy szereti csinálni, és egyébként nem fárasztja le annyira. Szóval biztos vagyok benne, hogy nem véletlen, hogy ebben a csapatban kezdtem az 1. Host Team-kedésem, hiszen nagyon sok mindent megcsinál, amit jobban ránk is oszthatna. Szóval nagyon hálás vagyok ezért is. A csapat tagjai még: Andre, Brazíliából, ő a fiatalokkal dolgozik egyébként, nagyon pörgős srác, és mindig kitalál valami hülyeséget :) amit persze ha veszünk, akkor semmit sem lehetetlen itt megvalósítani - majd látjátok a videón is, a gördeszkás jelenet, az ő öltete volt, mi néztünk egy kicsit, de gondoltuk mért ne, és megcsináltuk! :) ŐRÜLTEK vagyunk! :) Sokminden őrültségben benne van itt az ember, és jóóó! :) Nem negatív őrültségek... Aztán Lea, ő egy német lány, de régóta itt van már, és nagyon jól beszél angolul, egyébként nagyon jó szervezőkészsége van, és ő is mindig pörög és csinálja és egyebek, szóval ő a 2. személy a csapatban, aki még nagyon sokmindent csinál/vállal. Lea egyébként a Kitchen Team-ben dolgozik (konyhán). Aztán van Frieda, egy másik német leányzó. Őt nagyon-nagyon szeretem, annyira kedves és megértő, és együttérző, segítőkész és türelmes... nem is tudom rendesen leírni nektek. Egyébként velem együtt dolgozik a House Team-ben. Szóval így vagyunk 5-en.
Vannak mellettünk még Chaplain-ek, akik ilyen lelki vezetők, segítők egy-egy adott hétre/kurzusra (a vendégeknek, de velük is szoktuk megbeszélni 1-1 nap dolgait, ők is segítenek nekünk a felszolgálásban is meg figyelni, hogy hol-mire van szükség). Őket is nagyon jókat kaptunk, egy idősebb házaspár, de tele szeretettel, békével, odafigyeléssel, nagyon-nagyon kedvesek ők is!
Na visszatérve a tegnapi napra, a meeting után ebéd volt, majd 4-kor beindult az élet, ja de ezt lehet írtam tegnap, akkor bocs.
Szóval 4-5-ig voltam beosztva Cases-re, ami azt jelentette, hogy a vendégeket fogadtuk a recepción, és segítettünk a csomagjaikat felvinni a szobába, illetve segítettünk nekik megtalálni a megfelelő szobát (mint említettem az elején, kész labirintus ez a ház, úgyhogy elkelt a segítség ilyen téren is). Nagyon pozitív élményeim voltak ezzel kapcsolatban is, rengeteg kedves emberrel találkoztam, mindegyik mosolygott szinte és köszönte a segítséget (ami nekünk természetesnek tűnt). Aztán volt egy kis pihi, ekkor jött a váltás, másik 2 ember, aztán vacsora. Izgalmasak az étkezések, mert 140 ember egy helyen... egy asztalnál alap esetben 10 ember ül, most 12 és az egész étkező televan emberekkel, izgi, ugyanakkor eddig egész gördülékenyen ment minden.
Este volt egy bemutatkozó est, ahol levetítették a kis videónkat, meg egy másikat, ami a Community (közösség)-ről szól, röviden kik is vagyunk, mi zajlik itt, ilyesmi.
Ma a reggeli után előadások voltak (amin kicsit rosszul éreztem magam, mert bár próbáltam nagyon koncentrálni meg figyelni, nem adott túl sokat, mert nem nagyon értettem... :( emiatt kicsit feszült voltam, és megint kicsit alább hagyott a lelkesedés, de aztán szerencsére túllendültem rajta.) Aztán teát-kávét szolgáltunk fel 11 körül, ekkor volt egy fél órás szünet, majd ismét előadás, aztán ebéd. Ebéd után volt a szokásos Midday Prayer (imaalkalom), aztán Caleb közölte, hogy van egy pihi du-nunk egészen vacsoráig. Hát nagyon boldog voltam, mert még kellett kicsit készülnöm az esti Christ in Quiet-re. (Ez egy olyan 15-20 perces alkalom, amikor a vendégek a Chapel (kápolna) - ban elcsendesedve imádkozhatnak, vagy elmélkedhetnek (ez nem kötelező), minden este van egy, ez be lett osztva, hogy melyik este ki csinálja, így a mai jutott rám. Szóval aztán még du-n találkoztunk Calebbel és Lea-val, mert holnap Games Evening lesz, ami azt jelenti, hogy játékos estet szervezünk a vendégeknek (csapatokra osztuk őket és mindenféle vidám versenyfeladatokat végeztetünk velük, erről részleteket talán holnap vagy később). Aztán vacsora, majd International Evening (nemzetközi est), amin énekeltünk a kórussal, ami nagyon jól sikerült, illetve előadtuk ismét (még jó párszor elő is fogjuk) a pantomimet, aminek minden alkalommal nagy sikere van. (Most még plusz pont témába is vág a dolog.) Aztán volt egy kis idő előkészülni a Christ in Quiet-re, mert volt egy félórás tea-kávé szünet. Ez is a vacsora alatt derült kis, hogy nem a szokásos helyen kéne tartanom (a kápolnában) hanem az Octag-ban - ez a nagy konferencia terem, ahol az előadások, esti alkalmak vannak. Szóval ez is meglepetés szerűen ért, de nem volt gond vele. Az ok az volt, hogy van egy mozgássérült hölgy tolókocsiban és szeretett volna részt venni rajta, a kápolna pedig az van és nem tudott volna feljönni. Az este nagyon jól sikerült, a többiek elmondása szerint :) (nem magamat dicsérem) de nagyon jól esett, mert kicsit izgultam előtte. Egyébként abból állt az egész hogy zenét kellett választanom (rengeteg cd van a Music Office-ban - zeneiroda, úgyhogy nem volt nehéz annyira) meg verset és/vagy igeverset a Bibliából, ami akarok, teljesen szabadon választható volt - persze angolul, hogy értsék. Mivel a téma Power of the cross, így Jézus kereszthalálát választottam (Márk 15:33-) és olvastam fel a közepén - ettől tartottam kicsit, hogy mennyire lesz gázos a kiejtés, de ehhez is kértem segítséget, meg gyakoroltam, szóval igyekeztem felkészülni rá a tőlem telhető lejobban, és pozitív visszajelzést kaptam :), illetve a végén a mennybemenetel (ezt Lukács végéből). Szóval boldogan zárult a nap! :) Mindenki elégedett volt mindennel!
Na azt hiszem mára ennyit! :) Köszönöm a türelmeteket, ha a végére értetek :P és köszönöm, hogy megoszthattam veletek!
Nagyon fárasztó napom volt ma, pedig még volt egy nagyobb szünetem is a délután, de az este annál pörgősebbre, izgalmasabbra, rohanósabbra sikeredett, de minden ment, mint a karikacsapás. Nagyon hálás vagyok Istennek, érzem és tudom, hogy mindez saját erőből nem ment volna.
Tegnappal kezdem. Délelőtt dolgoztam a saját csapatomban (tehát takarítottam, mert ugye váltónap, és minden segítség elkél, a vendégek meg ugye csak du-n érkeztek, így addig nem nagyon volt tennivaló), azután délben volt egy meeting (megbeszélés), amin összegeztük a hetet, röviden átbeszéltünk, pontosítottunk 1-2 dolgot. Nagyon-nagyon jó kis csapatom van, pörgősek, lendületesek, segítőkészek, kedvesek :) a csapatvezető is!! Rengeteg dolgot csinál a csapatvezetőnk - Caleb, egyébként a dicsőítésvezető, és a warden=főnök fia - és ma meg is kérdeztem, hogy hogy bírja, meg hogy mért nem osztja le jobban a dolgokat, de mondta, hogy szereti csinálni, és egyébként nem fárasztja le annyira. Szóval biztos vagyok benne, hogy nem véletlen, hogy ebben a csapatban kezdtem az 1. Host Team-kedésem, hiszen nagyon sok mindent megcsinál, amit jobban ránk is oszthatna. Szóval nagyon hálás vagyok ezért is. A csapat tagjai még: Andre, Brazíliából, ő a fiatalokkal dolgozik egyébként, nagyon pörgős srác, és mindig kitalál valami hülyeséget :) amit persze ha veszünk, akkor semmit sem lehetetlen itt megvalósítani - majd látjátok a videón is, a gördeszkás jelenet, az ő öltete volt, mi néztünk egy kicsit, de gondoltuk mért ne, és megcsináltuk! :) ŐRÜLTEK vagyunk! :) Sokminden őrültségben benne van itt az ember, és jóóó! :) Nem negatív őrültségek... Aztán Lea, ő egy német lány, de régóta itt van már, és nagyon jól beszél angolul, egyébként nagyon jó szervezőkészsége van, és ő is mindig pörög és csinálja és egyebek, szóval ő a 2. személy a csapatban, aki még nagyon sokmindent csinál/vállal. Lea egyébként a Kitchen Team-ben dolgozik (konyhán). Aztán van Frieda, egy másik német leányzó. Őt nagyon-nagyon szeretem, annyira kedves és megértő, és együttérző, segítőkész és türelmes... nem is tudom rendesen leírni nektek. Egyébként velem együtt dolgozik a House Team-ben. Szóval így vagyunk 5-en.
Vannak mellettünk még Chaplain-ek, akik ilyen lelki vezetők, segítők egy-egy adott hétre/kurzusra (a vendégeknek, de velük is szoktuk megbeszélni 1-1 nap dolgait, ők is segítenek nekünk a felszolgálásban is meg figyelni, hogy hol-mire van szükség). Őket is nagyon jókat kaptunk, egy idősebb házaspár, de tele szeretettel, békével, odafigyeléssel, nagyon-nagyon kedvesek ők is!
Na visszatérve a tegnapi napra, a meeting után ebéd volt, majd 4-kor beindult az élet, ja de ezt lehet írtam tegnap, akkor bocs.
Szóval 4-5-ig voltam beosztva Cases-re, ami azt jelentette, hogy a vendégeket fogadtuk a recepción, és segítettünk a csomagjaikat felvinni a szobába, illetve segítettünk nekik megtalálni a megfelelő szobát (mint említettem az elején, kész labirintus ez a ház, úgyhogy elkelt a segítség ilyen téren is). Nagyon pozitív élményeim voltak ezzel kapcsolatban is, rengeteg kedves emberrel találkoztam, mindegyik mosolygott szinte és köszönte a segítséget (ami nekünk természetesnek tűnt). Aztán volt egy kis pihi, ekkor jött a váltás, másik 2 ember, aztán vacsora. Izgalmasak az étkezések, mert 140 ember egy helyen... egy asztalnál alap esetben 10 ember ül, most 12 és az egész étkező televan emberekkel, izgi, ugyanakkor eddig egész gördülékenyen ment minden.
Este volt egy bemutatkozó est, ahol levetítették a kis videónkat, meg egy másikat, ami a Community (közösség)-ről szól, röviden kik is vagyunk, mi zajlik itt, ilyesmi.
Ma a reggeli után előadások voltak (amin kicsit rosszul éreztem magam, mert bár próbáltam nagyon koncentrálni meg figyelni, nem adott túl sokat, mert nem nagyon értettem... :( emiatt kicsit feszült voltam, és megint kicsit alább hagyott a lelkesedés, de aztán szerencsére túllendültem rajta.) Aztán teát-kávét szolgáltunk fel 11 körül, ekkor volt egy fél órás szünet, majd ismét előadás, aztán ebéd. Ebéd után volt a szokásos Midday Prayer (imaalkalom), aztán Caleb közölte, hogy van egy pihi du-nunk egészen vacsoráig. Hát nagyon boldog voltam, mert még kellett kicsit készülnöm az esti Christ in Quiet-re. (Ez egy olyan 15-20 perces alkalom, amikor a vendégek a Chapel (kápolna) - ban elcsendesedve imádkozhatnak, vagy elmélkedhetnek (ez nem kötelező), minden este van egy, ez be lett osztva, hogy melyik este ki csinálja, így a mai jutott rám. Szóval aztán még du-n találkoztunk Calebbel és Lea-val, mert holnap Games Evening lesz, ami azt jelenti, hogy játékos estet szervezünk a vendégeknek (csapatokra osztuk őket és mindenféle vidám versenyfeladatokat végeztetünk velük, erről részleteket talán holnap vagy később). Aztán vacsora, majd International Evening (nemzetközi est), amin énekeltünk a kórussal, ami nagyon jól sikerült, illetve előadtuk ismét (még jó párszor elő is fogjuk) a pantomimet, aminek minden alkalommal nagy sikere van. (Most még plusz pont témába is vág a dolog.) Aztán volt egy kis idő előkészülni a Christ in Quiet-re, mert volt egy félórás tea-kávé szünet. Ez is a vacsora alatt derült kis, hogy nem a szokásos helyen kéne tartanom (a kápolnában) hanem az Octag-ban - ez a nagy konferencia terem, ahol az előadások, esti alkalmak vannak. Szóval ez is meglepetés szerűen ért, de nem volt gond vele. Az ok az volt, hogy van egy mozgássérült hölgy tolókocsiban és szeretett volna részt venni rajta, a kápolna pedig az van és nem tudott volna feljönni. Az este nagyon jól sikerült, a többiek elmondása szerint :) (nem magamat dicsérem) de nagyon jól esett, mert kicsit izgultam előtte. Egyébként abból állt az egész hogy zenét kellett választanom (rengeteg cd van a Music Office-ban - zeneiroda, úgyhogy nem volt nehéz annyira) meg verset és/vagy igeverset a Bibliából, ami akarok, teljesen szabadon választható volt - persze angolul, hogy értsék. Mivel a téma Power of the cross, így Jézus kereszthalálát választottam (Márk 15:33-) és olvastam fel a közepén - ettől tartottam kicsit, hogy mennyire lesz gázos a kiejtés, de ehhez is kértem segítséget, meg gyakoroltam, szóval igyekeztem felkészülni rá a tőlem telhető lejobban, és pozitív visszajelzést kaptam :), illetve a végén a mennybemenetel (ezt Lukács végéből). Szóval boldogan zárult a nap! :) Mindenki elégedett volt mindennel!
Na azt hiszem mára ennyit! :) Köszönöm a türelmeteket, ha a végére értetek :P és köszönöm, hogy megoszthattam veletek!
2010. október 25., hétfő
Sűrű hét előtt
Ne haragudjatok, ismét pár napig hanyagoltalak benneteket... Zajlik az élet itt is! :)
Előre szólok, hogy nem is tudok következőleg mikor lesz időm újra beszámolni nektek, de igyekszem, tényleg, csak hát amint írtam is korábban, most vagyok Host Team-en (szervezzük a progikat a vendégeknek és hasonlók), ami azt jelenti, hogy hosszabbak a napjaim és fárasztóbbak, mint amikor csak simán dolgozom. Készítettünk a csapattal egy ilyen kis bemutatkozó videót (kik vagyunk, honnan jöttünk) és nagyon-nagyon jó lett!! :) Tele vidámsággal, humorral, meg is fogom mutatni, ha eljut hozzám előbb-utóbb. Nagyon tetszik, remélem majd ti is élvezitek! Több helyszínen készítettük, így videónk keresztül is láthattok ízelítőt a helyről. Egyébként jól vagyok! :) Tele izgalommal, kicsi félelemmel, de mindenki bíztat és felajánlotta a segítségét, és ha bármi gondom/bajom van, tudok kihez fordulni! Remélem ebben is sikerül megállnom a helyemet és sok áldás lesz ezen a héten, a vendégek számára, de a mi számunkra is. Ha tehetitek, hordozzatok imádságban.
Sokat gondolok a gyülekezetre is, áldott 10 éves évfordulót! ;) Bízom benne, hogy az otthoni alkalmak is áldásosak lesznek! Együtt izgulok veletek, lélekben ott vagyok!!
Ja, tegnap pub-ban voltunk a House Team csoportunkkal. :) A pub nagyon kis hangulatos volt, beszélgettünk egy jót, aztán jöttünk vissza, szerencsére még úgy hazaértünk, hogy az esti röpizés 2. felére becsöppentem és tudtam játszani!! :) Jó volt!
Most egyelőre csak ennyit tudok, már mennem kell, beindult a dolog...!! :)
Előre szólok, hogy nem is tudok következőleg mikor lesz időm újra beszámolni nektek, de igyekszem, tényleg, csak hát amint írtam is korábban, most vagyok Host Team-en (szervezzük a progikat a vendégeknek és hasonlók), ami azt jelenti, hogy hosszabbak a napjaim és fárasztóbbak, mint amikor csak simán dolgozom. Készítettünk a csapattal egy ilyen kis bemutatkozó videót (kik vagyunk, honnan jöttünk) és nagyon-nagyon jó lett!! :) Tele vidámsággal, humorral, meg is fogom mutatni, ha eljut hozzám előbb-utóbb. Nagyon tetszik, remélem majd ti is élvezitek! Több helyszínen készítettük, így videónk keresztül is láthattok ízelítőt a helyről. Egyébként jól vagyok! :) Tele izgalommal, kicsi félelemmel, de mindenki bíztat és felajánlotta a segítségét, és ha bármi gondom/bajom van, tudok kihez fordulni! Remélem ebben is sikerül megállnom a helyemet és sok áldás lesz ezen a héten, a vendégek számára, de a mi számunkra is. Ha tehetitek, hordozzatok imádságban.
Sokat gondolok a gyülekezetre is, áldott 10 éves évfordulót! ;) Bízom benne, hogy az otthoni alkalmak is áldásosak lesznek! Együtt izgulok veletek, lélekben ott vagyok!!
Ja, tegnap pub-ban voltunk a House Team csoportunkkal. :) A pub nagyon kis hangulatos volt, beszélgettünk egy jót, aztán jöttünk vissza, szerencsére még úgy hazaértünk, hogy az esti röpizés 2. felére becsöppentem és tudtam játszani!! :) Jó volt!
Most egyelőre csak ennyit tudok, már mennem kell, beindult a dolog...!! :)
2010. október 19., kedd
Hajajj... bocsánat!
Szóval most láttam igazából, hogy már 4 napja nem írtam nektek.. ne haragudjatok! Mindig halasztgattam, mert nem történtek velem mostanában olyan érdekes dolgok, ami miatt ne tudtam volna megállni, hogy ne írjak. De beszámolok azért az elmúlt napok eseményeiről is!
SzabadnapOK -
Szombaton volt egy, ami leginkább alvással telt, mármint a fele. Aztán Rékával átmentünk Lyntonba és Lynmouthba, ott nézelődtünk, beszélgettünk a tengerparton egy nagyot, na meg sétáltunk. Nagyon jó volt! :)
Délután megnéztük a Shrek 1-et! :) Aztán nem is tudom már mivel, de eltelt a délután...
Másnap vasárnap volt, istentisztelet, majd munka délután-este (3 óra, most megint a konyhán voltam, de teríteni kellett, meg előkészíteni ezt-azt, aztán vacsi után megint mosogatni, de ez most sokkal jobb volt, mint a múltkor). Na munka közben ki kellett lógnom egy kicsit, mert megkértek, hogy adjuk elő a pantomimet. Erről jut eszembe: Réka volt olyan kedves és feltette a videót, így aki még nem látta, és érdekli, itt megnézheti:
http://www.youtube.com/watch?v=PZ5hWaG2e-s
Szóval aztán a hétfőn nehéz nap volt, de mégse! :) Szerencsére annyira nem fáradtam el.
Aztán ma meg megint szabadnap! :) Így jött ki, de jó volt! :) Ma bementem Barnstaple-be, de túl sok mindent nem vettem, csak egy órát (karóra) meg levendulát, hogy jó illat legyen a szobámban! :) Jó is, már most érzem! :)
Ma volt egy megbeszélésünk, a Host Team-mel (ez egy olyan csapat, akik a vendégeknek szervezik a különböző programokat, és a tagjai mindig változnak). Ha emlékeztek (és én is jól emlékszem) talán említettem Réka kapcsán. Hát nekem most jött el az időm! :) Mármint engem a jövő hétre osztottak be. Nagyon izgalmasnak ígérkezik minden szempontból. Először is 140 vendégünk lesz (ami rengetegnek számít), szóval lesz dolgunk. Ilyenkor nem csak a programok szervezése a feladat, hanem kapcsolattartás-létesítés a vendégekkel (arra a hétre). Ja igen, és nem teljes egy hét, csak hétfőtől péntekig, de elég az. Viszont a jó hír, hogy nem csak idősebb emberek jönnek, hanem egész családok (szóval elsz 24 gyerkőcünk is :) aminek örülök! Lehet Istennek mégis van valami terve, hogy gyerekeknek is szolgáljak itt?!) Mert hogy igaz, hogy külön fognak velük foglalkozni az alkalmak alatt külön Youth & Children Team-es szolgálók, de lesz amikor nekünk kell vigyáznunk rájuk, vagy lesznek közös alkalmak, mikor ott lesznek a gyerekek is.
Egyébként kicsit tartok tőle (mármint a beszélgetések és egyéb miatt, szóval leginkább megint a nyelv az ami aggaszt, meg hogy megértek-e mindent majd, hogy mit kell csinálnom, de hiszem hogy Isten ebben is segíteni fog!) Ugyanakkor izgatottan várom is! :)
A másik ami miatt jó lesz, hogy kicsit vicces hétnek ígérkezik (vicces feladatok-játékok-programok) ami már alapvetően meghatározza az egészet, illetve a csapatunk is nagyon jó kis tagokból áll, szóval bízom benne, hogy élvezni fogom, annak ellenére, hogy baromi fárasztó lesz, ezt már most lehet tudni!!!
Ami még érdekes, hogy aki ismeri az In Christ alone (Krisztus enyém, csodás remény... kezdetű dalt - Az élet végtagok nélkül című kis videók aláfestő zenéje - ha valakinek így lenne ismerős) Szóval a dalszövegíró lesz a hét vendégelőadója, ami baromi nagy megtiszteltetés, ugyanis nagyon-nagyon híres dalszövegíró itt Angliában, na meg egyébként is. És hát elég jól csinálja, amit csinál! Szóval izgalmas!!! :)
Na és ígértem képeket!
Tudok nektek ismét mutatni! A régi szobámról, na meg az újról is néhány, de azon nem érzékelhető annyira a mérete, meg hogy úgy nagyjából hogy is néz ki, még akarok olyat csinálni, hogy lássátok!
1-2 pedig a főépületben készült a folyosóról, "lépcsőházról", de nem adja vissza az egésznek a hangulatát, de egy kis szelet belőle! :)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SzobaHaz?authkey=Gv1sRgCJ7ViNj07r2OgAE#
Hát ennyit mára! ;)
SzabadnapOK -
Szombaton volt egy, ami leginkább alvással telt, mármint a fele. Aztán Rékával átmentünk Lyntonba és Lynmouthba, ott nézelődtünk, beszélgettünk a tengerparton egy nagyot, na meg sétáltunk. Nagyon jó volt! :)
Délután megnéztük a Shrek 1-et! :) Aztán nem is tudom már mivel, de eltelt a délután...
Másnap vasárnap volt, istentisztelet, majd munka délután-este (3 óra, most megint a konyhán voltam, de teríteni kellett, meg előkészíteni ezt-azt, aztán vacsi után megint mosogatni, de ez most sokkal jobb volt, mint a múltkor). Na munka közben ki kellett lógnom egy kicsit, mert megkértek, hogy adjuk elő a pantomimet. Erről jut eszembe: Réka volt olyan kedves és feltette a videót, így aki még nem látta, és érdekli, itt megnézheti:
http://www.youtube.com/watch?v=PZ5hWaG2e-s
Szóval aztán a hétfőn nehéz nap volt, de mégse! :) Szerencsére annyira nem fáradtam el.
Aztán ma meg megint szabadnap! :) Így jött ki, de jó volt! :) Ma bementem Barnstaple-be, de túl sok mindent nem vettem, csak egy órát (karóra) meg levendulát, hogy jó illat legyen a szobámban! :) Jó is, már most érzem! :)
Ma volt egy megbeszélésünk, a Host Team-mel (ez egy olyan csapat, akik a vendégeknek szervezik a különböző programokat, és a tagjai mindig változnak). Ha emlékeztek (és én is jól emlékszem) talán említettem Réka kapcsán. Hát nekem most jött el az időm! :) Mármint engem a jövő hétre osztottak be. Nagyon izgalmasnak ígérkezik minden szempontból. Először is 140 vendégünk lesz (ami rengetegnek számít), szóval lesz dolgunk. Ilyenkor nem csak a programok szervezése a feladat, hanem kapcsolattartás-létesítés a vendégekkel (arra a hétre). Ja igen, és nem teljes egy hét, csak hétfőtől péntekig, de elég az. Viszont a jó hír, hogy nem csak idősebb emberek jönnek, hanem egész családok (szóval elsz 24 gyerkőcünk is :) aminek örülök! Lehet Istennek mégis van valami terve, hogy gyerekeknek is szolgáljak itt?!) Mert hogy igaz, hogy külön fognak velük foglalkozni az alkalmak alatt külön Youth & Children Team-es szolgálók, de lesz amikor nekünk kell vigyáznunk rájuk, vagy lesznek közös alkalmak, mikor ott lesznek a gyerekek is.
Egyébként kicsit tartok tőle (mármint a beszélgetések és egyéb miatt, szóval leginkább megint a nyelv az ami aggaszt, meg hogy megértek-e mindent majd, hogy mit kell csinálnom, de hiszem hogy Isten ebben is segíteni fog!) Ugyanakkor izgatottan várom is! :)
A másik ami miatt jó lesz, hogy kicsit vicces hétnek ígérkezik (vicces feladatok-játékok-programok) ami már alapvetően meghatározza az egészet, illetve a csapatunk is nagyon jó kis tagokból áll, szóval bízom benne, hogy élvezni fogom, annak ellenére, hogy baromi fárasztó lesz, ezt már most lehet tudni!!!
Ami még érdekes, hogy aki ismeri az In Christ alone (Krisztus enyém, csodás remény... kezdetű dalt - Az élet végtagok nélkül című kis videók aláfestő zenéje - ha valakinek így lenne ismerős) Szóval a dalszövegíró lesz a hét vendégelőadója, ami baromi nagy megtiszteltetés, ugyanis nagyon-nagyon híres dalszövegíró itt Angliában, na meg egyébként is. És hát elég jól csinálja, amit csinál! Szóval izgalmas!!! :)
Na és ígértem képeket!
Tudok nektek ismét mutatni! A régi szobámról, na meg az újról is néhány, de azon nem érzékelhető annyira a mérete, meg hogy úgy nagyjából hogy is néz ki, még akarok olyat csinálni, hogy lássátok!
1-2 pedig a főépületben készült a folyosóról, "lépcsőházról", de nem adja vissza az egésznek a hangulatát, de egy kis szelet belőle! :)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SzobaHaz?authkey=Gv1sRgCJ7ViNj07r2OgAE#
Hát ennyit mára! ;)
2010. október 14., csütörtök
Egy újabb jó kis beszélgetés...
Ma egész laza napom volt... és a héten az a jó, hogy kevés a vendég (az átlaghoz képest), így elég családiasak az ebédek-vacsorák. De (lehet pont emaitt is) jól éreztem magam a héten ezeken az alkalmakon. Képzeljétek ma egy olyan férfival beszélgettem, aki Svájcból jött. Még egy korábbi étkezés alkalmával elkezdtünk beszélgetni, mondta, hogy járt többször is Magyarországon (leginkább átutazóban, de iskolával is van kapcsolata, mert - ha jól vettem ki a szavaiból - valami székeket/padokat szállítottak nekünk. Miskolc nevét említette, meg Hódmezővásályhelyet (szegény... alig bírta megjegyezni, de sikerült valahogy úgy mondania, hogy ráismertem, úgyhogy mindketten örültünk) :) Jópofa emberke volt. Legtöbbet persze ő beszélt (meg elmesélte azt is, hogy Hódmezővásályhelyen miért járt, de ott elég sokmindent nem értettem, meg talán már fáradt is az agyam, így csak bólogattam...). Szóval mesélt magáról is (családjáról is) mikor rákérdeztem, meg hát én is mondtam neki magamról pár dolgot, amikor kérdezett. Érdeklődő volt egyébként, tehát nem csak magáról mesélt! Így a mai napi (heti) jó élményem is megvolt! :) Izgalmas volt hallgatni, és megállapítani, hogy nagyon sokmindent értek belőle. És dicsőség az Úrnak, egyre többmindent, egyre több mindenből/mindenkiből. Szóval lassan 1 hónapja vagyok itt, és már van eredménye... Remélem mire hazamegyek, még többre jutok! ;) Már alig várom, hogy folyékonyan beszéljek!! Bár ettől még kicsit távol állok, de mindenki bátorít. Ami még jó volt a beszélgetésben, hogy nem éreztem magamban a görcsöt. Mármint tudtam úgy odafigyelni, hogy közben nem azon agyaltam, hogy mit fogok mondani, ha megkérdezi ezt és ezt... vagy attól féltem volna, hogy mit fog kérdezni, hanem kíváncsian vártam. :) Érdekes volt megélni ezt is! És persze nagyon jó! Nem mondom, hogy mostantól minden étkezésnél így lesz, mert ismerem magam, de remélem egyre kellemesebbek lesznek ezek az alkalmak is!
Tegnap letettem a fogadalmat: Green Badge Promise (zöld jelvény ígéret), ami abból állt, hogy az összes szolgáló előtt 3 kérdésre kellett válaszolni (a válaszok csak: I do. = Fogadom.) Az ígéret, mármint a kérdések pedig olyamik voltak, hogy fogadom, hogy minden amit teszek, és ahogy azt Istennek teszem, és hogy élő hitű ember vagyok és hasonlók. A Green Badge egyébként mindig rajtunk van, mármint a nevünket tartalmazza és természetesen zöld. Így mindenki tudja, hogy hívnak. Bár már tudom mindenkiről, a vendégeknek is fontos tudniuk (illetve a vendégek is kapnak, mikor megérkeznek, csak az övék sárga színű). A színeknek jelentősége van. Aki 3 hónapja (legalább) itt van már, az tehet - ha akar - , Red Badge Promise-t, ami plusz néhány kérdésből áll, amire válaszolnia kell. (Ezek természetesen "súlyosabbak".) Szóval már hivatalosan is tagja vagyok a Community-nek (A közösségnek).
Szombat szabad nap! Már alig várom!!! :) De előtte van egy "váltónapunk" ;) :( Azt még túl kell élnem...
Véget ért a mese mára, zárul Lilla tára! :)
Tegnap letettem a fogadalmat: Green Badge Promise (zöld jelvény ígéret), ami abból állt, hogy az összes szolgáló előtt 3 kérdésre kellett válaszolni (a válaszok csak: I do. = Fogadom.) Az ígéret, mármint a kérdések pedig olyamik voltak, hogy fogadom, hogy minden amit teszek, és ahogy azt Istennek teszem, és hogy élő hitű ember vagyok és hasonlók. A Green Badge egyébként mindig rajtunk van, mármint a nevünket tartalmazza és természetesen zöld. Így mindenki tudja, hogy hívnak. Bár már tudom mindenkiről, a vendégeknek is fontos tudniuk (illetve a vendégek is kapnak, mikor megérkeznek, csak az övék sárga színű). A színeknek jelentősége van. Aki 3 hónapja (legalább) itt van már, az tehet - ha akar - , Red Badge Promise-t, ami plusz néhány kérdésből áll, amire válaszolnia kell. (Ezek természetesen "súlyosabbak".) Szóval már hivatalosan is tagja vagyok a Community-nek (A közösségnek).
Szombat szabad nap! Már alig várom!!! :) De előtte van egy "váltónapunk" ;) :( Azt még túl kell élnem...
Véget ért a mese mára, zárul Lilla tára! :)
2010. október 12., kedd
Induction day (1) :) (bevezető/informáló nap)
A mai nap nem dolgoztunk. (Mármint csak néhányan nem, akik újak voltak az utóbbi időben.) Ma mindenféle előadást tartottak nekünk. Az egészségvédelemtől kezdve a konyha-mosoda használatáig sok információval halmoztak el ma bennünket. De ugyanúgy kellett ebédnél felszolgálni, meg volt szünet fél 11-kor és 4-kor, szóval kb. a munka időben voltak az előadások. Többek között bemutatták a Beacon-t is (ahol már mi jártunk, takarítani, de elmondták, mi mire való, meg mit hol találunk, és mit mire használnak) illetve volt a gyerekvédelemmel is kapcsolatban egy előadás. Ezzel kapcsolatban ilyen kettősség van bennem. Egyrészt nagyon hiányzik, hogy gyerekekkel kapcsolatban legyek, így kicsit vágyom a Beacon Team - Youth & Children Team valamelyikébe - ők együttműködve dolgoznak, de valahol meg nem tudom összeegyeztetni magammal azt, ahogy itt Angilában kell a gyerekekhez viszonyulni. Mármint értem ezalatt azt, hogy nem ölelhetem meg őket, meg nem létesíthetek velük olyan kapcsolatot, mint otthon. Így kicsit hidegnek érzem az egészet. Mondjuk valahol megértem egyébként, de a lényeg, hogy itt jogszabály is meghatározza, hogy mit lehet és mit nem. Szóval érdekes... ráadásul főleg, így, hogy nem is abban a Team-ben vagyok, hogy valamilyen kapcsolatban lennék velük, csak messziről látom őket. Furcsa... Szóval részben vágyom is rá, hogy egyszer (majd ha jól megy az angol) besegítsek, vagy én is fogalkozzam velük (merthogy hiányzik...) részben meg nem biztos, hogy képes lennék így közöttük lenni, hogy nem érhetek hozzájuk. Ezt eléggé megszoktam, és nagyon sokat ilymódon adtam-kaptam otthon is, mikor mondjuk gyakorlaton voltam, vagy a gyülekezetben. Na mindegy, szóval ezzel kapcsolatban ennyit!
Képzeljétek, írtam a karbantartóknak a szobámmal kapcsolatban, hogy tudnak-e valamit csinálni vele, és megjavították! :) Mármint a berohadt kárpitot (szőnyeget) kicserélték.. így most ragasztószag van a szobámban! :( :)) De megjavult! Remélem jobb lesz, igyekeztem szellőztetni, hogy az is kimenjen, meglátjuk mi lesz estére belőle! :) Szóval ez is haladt ma előre!
Mára azt hiszem ennyi! :)
Képzeljétek, írtam a karbantartóknak a szobámmal kapcsolatban, hogy tudnak-e valamit csinálni vele, és megjavították! :) Mármint a berohadt kárpitot (szőnyeget) kicserélték.. így most ragasztószag van a szobámban! :( :)) De megjavult! Remélem jobb lesz, igyekeztem szellőztetni, hogy az is kimenjen, meglátjuk mi lesz estére belőle! :) Szóval ez is haladt ma előre!
Mára azt hiszem ennyi! :)
2010. október 10., vasárnap
A tegnapi szabadnap és ma már az új szobában
A tegnapi szabadnapom leginkább pakolászással és lustálkodással töltöttem... Elég kuszán alakult, de azért sikerült sokat pihennem.
Reggel az egyik magyar lány (Nóra) tartotta a Morning prayert és kíváncsi voltam rá, így felkeltem korán (fél 8-kor) majd meghallgattam, reggeliztem gyorsan és visszafeküdtem az ágyba. Azért is volt rá szükségem, mert kb. fél 1-kor feküdtem le előző este, úgyhogy kellett még pár órát aludnom! :) De jól esett! Visszafeküdtem és 11 körül keltem fel. Aztán nekiálltam az összepakolásnak! Ebédig sikerült is minden cuccomat átvinni a másik szobába és még kis is takarítottuk gyorsan. (Nagyon üres lett hirtelen! :( ) A szobatársunk is szomorúan vette tudomásul, hogy megint egyedül marad (aranyos lány nagyon Annika, és jól kijöttünk vele! Bár keveset találkoztunk, mert ő a konyhán dolgozik és általában úgy voltak a műszakjai, hogy kevésszer egyezett a mienkkel.)
Aztán áttisztítottam az új szobát is, mert bár nem volt olyan koszos (mindig úgy kell otthagyni, kitakarítva), de azért a friss illat jót tett neki. Ami elég rossz benne, hogy az akasztós szekrény be van rohadva és marha büdös! :( Ennek azért nem örülök, mert sehova máshova nem tudom ebben a pici szobában akasztani a szoknyáimat, kabátaimat, így most nem tudom mit csináljak. Fogok írni valószínűleg a karbantartóknak, hogy tudnak-e vele valamit csinálni, mert ez így nagyon nem jó (1 hetet még kibírnék így, de lehet, hogy 2-3 hónapig ebben leszek, és akkor viszont nem túl kellemes.)! Szóval ez van! Egyébként azért rohadt be, mert szélső szoba, szóval azon a részen nincsen másik szoba, csak a fal, gondolom beázott és így bedohosodott. Áhh.. na mindegy! Szóval ennyit erről!
De azért jól telt benne az 1. éjszakám. Bár felkeltem 2x éjszaka (többször előfordul, hogy a munkával álmodok és görcsölök, hogy valamit nem tudok, hogy kell csinálni, vagy nem emlékszem, és ez álmomban előjön, és felébredek rá. Ez sem túl kellemes, de bízom benne, hogy elmúlik!) de sokat sikerült pihenni, 10-ig tudtam ma aludni, és így jó volt! :)
Szóval ebéd után filmeztünk. A Narnia - Caspian herceg részét néztük meg. Aztán elmentünk egyet sétálni Rékával, az erdőbe, fel a hegyre. Tettünk egy kört, majd leültünk egy padra, ahonnan láttuk a tengert, és beszélgettünkegy jót! :)
Majd vacsi, és ismét film! ;) Notebook (Szerelmünk lapjai)! Nagyon tetszett! :) (Bár azt hiszem már ezt is láttam talán, de jó volt újra megnézni.)
Egyelőre most ennyi!
Puszpusz
Reggel az egyik magyar lány (Nóra) tartotta a Morning prayert és kíváncsi voltam rá, így felkeltem korán (fél 8-kor) majd meghallgattam, reggeliztem gyorsan és visszafeküdtem az ágyba. Azért is volt rá szükségem, mert kb. fél 1-kor feküdtem le előző este, úgyhogy kellett még pár órát aludnom! :) De jól esett! Visszafeküdtem és 11 körül keltem fel. Aztán nekiálltam az összepakolásnak! Ebédig sikerült is minden cuccomat átvinni a másik szobába és még kis is takarítottuk gyorsan. (Nagyon üres lett hirtelen! :( ) A szobatársunk is szomorúan vette tudomásul, hogy megint egyedül marad (aranyos lány nagyon Annika, és jól kijöttünk vele! Bár keveset találkoztunk, mert ő a konyhán dolgozik és általában úgy voltak a műszakjai, hogy kevésszer egyezett a mienkkel.)
Aztán áttisztítottam az új szobát is, mert bár nem volt olyan koszos (mindig úgy kell otthagyni, kitakarítva), de azért a friss illat jót tett neki. Ami elég rossz benne, hogy az akasztós szekrény be van rohadva és marha büdös! :( Ennek azért nem örülök, mert sehova máshova nem tudom ebben a pici szobában akasztani a szoknyáimat, kabátaimat, így most nem tudom mit csináljak. Fogok írni valószínűleg a karbantartóknak, hogy tudnak-e vele valamit csinálni, mert ez így nagyon nem jó (1 hetet még kibírnék így, de lehet, hogy 2-3 hónapig ebben leszek, és akkor viszont nem túl kellemes.)! Szóval ez van! Egyébként azért rohadt be, mert szélső szoba, szóval azon a részen nincsen másik szoba, csak a fal, gondolom beázott és így bedohosodott. Áhh.. na mindegy! Szóval ennyit erről!
De azért jól telt benne az 1. éjszakám. Bár felkeltem 2x éjszaka (többször előfordul, hogy a munkával álmodok és görcsölök, hogy valamit nem tudok, hogy kell csinálni, vagy nem emlékszem, és ez álmomban előjön, és felébredek rá. Ez sem túl kellemes, de bízom benne, hogy elmúlik!) de sokat sikerült pihenni, 10-ig tudtam ma aludni, és így jó volt! :)
Szóval ebéd után filmeztünk. A Narnia - Caspian herceg részét néztük meg. Aztán elmentünk egyet sétálni Rékával, az erdőbe, fel a hegyre. Tettünk egy kört, majd leültünk egy padra, ahonnan láttuk a tengert, és beszélgettünkegy jót! :)
Majd vacsi, és ismét film! ;) Notebook (Szerelmünk lapjai)! Nagyon tetszett! :) (Bár azt hiszem már ezt is láttam talán, de jó volt újra megnézni.)
Egyelőre most ennyi!
Puszpusz
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)