2010. december 5., vasárnap

Repül az idő itt Lee Abbeyben

Ismét eltelt vagy 5 nap mióta utoljára beszámoltam nektek, de olyan, mintha tegnap írtam volna... Egyszóval nagyon gyorsan telik itt az idő (szinte röpül, még a szárnyit is látom)! :)
Ami történt azóta:
Dolgoztam, azzal kapcsolatban túl sok érdekes nem volt, legalábbis nem emlékszem rá, de egyre könnyedebben veszem az akadályokat, néha elfáradok, ha akarom tartani a tempót, vagy gyorsítani (a sajátomat) de igazából nem sürget sose senki, csak tudom, hogy egy munkát mennyi idő alatt lehet megcsinálni, ha nem lustul, lazsál az ember, és igyekszem mindig tartani magam az időhöz (különben másnak kell helyettem megcsinálni, vagy másnak kell besegítenie, vagy ilyesmi...) Persze van amikor "nehezebb" szakaszt kapunk (több fürdőszoba, vagy szoba van azon a folyosón, emeleten) akkor jobban kell hajtani, hogy befejezzem, van amikor könnyebb. De szerencsére mostmár mondhatom hogy rutinosan csinálom (lassan 3 hónap elteltével). Persze még mindig van olyan munkaterület-rész amit még egyáltalán nem csináltam, de hát ez is be van osztva, hogy akik régebb óta vannak itt, azokra van bízva, meg majdnem minden héten van azért valami kis új, amit ránk bíznak, de túl sokban nem különbözik a többitől (tennivalókban) csak a helyszín más. Szóval ennyi, ami a munkát illeti!
A nyelv - ebben is érzem a fejlődést, kezdek belejönni, már nincs gyomorgörcsöm, nem rettegek, ha valaki szembejön és kérdez valamit, vagy ha "be kell mennem" a közösségi helységekbe (konyha, beszélgetős szoba egyebek), hogy nem értem amit kérdez, vagy nem fogom tudni rá a választ, szóval ezen a téren is kezdem kicsit otthonosabban érezni magam. Persze talán azért is van, mert ők is ismernek már, vagy kezdenek megismerni, és ha nem értek valamit, akkor nem hülyének néznek (persze ezt is csak én éreztem az elején, ill. nem akartam hülyének tűnni, de sokszor azt éreztem...), hanem megismétlik, vagy elmagyarázzák vagy ilyesmi. Szóval továbbra is érzem a türelmüket, segítőkészségüket. Rengeteget tanulok úgy a nyelvi szinten, ahogy emberileg. Sokat épülök szellemileg is. Majdnem minden nap van néhány új szó, amivel bővül a szókincsem (ha nem is az alkalmazó, de az értő). Egyre többet és többet értek az előadásokból, beszélgetésekből, különböző akcentusokat is megszokta már a fülem. Volt akit egyáltalán nem értettem, már őket is egyre jobban, sőt... Szóval nagyon nagy csoda ez az egész, és el sem hittem az elején, hogy ez ennyire jó lesz, és ennyire bele lehet jönni (ismerve a nyelvi képességeimet, na meg átélve azt, ahogy idecsöppentem). Úgyhogy csak hálás lehetek mindezért! :) És az is vagyok!!!! Sokszor fel sem fogom szerintem igazán, mekkora ajándék ez nekem, hogy itt lehet, a hely, az emberek, a kapcsolatok, a szituációk... Na ez a lelki és egyéb része általánosan összefoglalva azoknak, amik most bennem vannak, amiket folyamatában látok most.
És most az elmúlt napokról:
A héten Silent Retreat volt, ami azt jelenti, hogy olyan konferencia volt, hogy eléggé csöndben kellett lenni az egész hét alatt (nem azt jelentette, hogy egyáltalán nem kommunikáltunk, de volt minden nap egy időszak - ebédtől vacsoráig, amikor csönd volt az egész házban). Ilyenkor persze a Community részlegen nem kellett csöndben lenni, persze ott is ügyelni kellett, hogy túl nagy zajt ne csapjunk, de a főházban ügyelni kellett rá. Szóval az ebéd néma csöndben zajlott (tehát nem kellett beszélgetni a vendégekkel, csak felszolgáltunk). Ami részben jó volt, részben pedig kicsit furcsa is. Valószínűleg az adventi időszak miatt esett erre a hétre ez a konferencia. Hát erről ennyit, csak mint érdekesség.
Szombaton Light up Lynton volt, egy koncert a faluban, amire mentünk és készültünk sokan. Ez ilyen gyertyagyújtásos rendezvény volt, a helyi (talán katolikus, de nem vagyok benne biztos) gyülekezetben, egy nagyon helyes kis templom volt. (Viszont nagyon hideg volt... :( de túléltük! :) )
Itt énekeltünk a kórussal 2 dalt, előadtunk egy pantomimet, amit kb 2-3 hete tanultunk meg, és pont illett ide, így berakták a műsorba, és ismét népszerűsítettük a magyarokat, Magyarországot. (Felkértek - örültem, hogy megkértek, és nem az volt, hogy mi "nyomulunk vele" - hogy ha már ilyen tehetségesek vagyunk a zenében, magyarok, akik itt vannak, valami produkciót adjunk elő, ami tipikus magyar karácsonyi zene-ének. Hát sokat gondolkoztunk rajta mi is legyen, hogy kihasználjuk Péter gitártudását, Ági zongoratudását, Réka fuvolatudását, de végül semmi eredeti - tipikus magyar nem jutott így eszünkbe, ami illett is volna a programba, így végül drága öcsikém buzdítsására az Ó, gyönyörű szép, titokzatos éjt énekeltük el, KÁNONBAN! :) (3 szólamban - Ági, Réka és én) Nagyon szépen szólt, és sok-sok pozitív visszajelést kaptunk! :) Szóval ismét az Úr megáldott bennünket és a produkciót is! :) Hálásak vagyunk Neki ezért!
A nap végére így jól el is fáradtunk, persze még volt egy táncpróba, ami már a karácsonyi műsorra készül, úgyhogy nem unatkoztunk aznap sem! :) (Az még este 9-kor volt.) A tánc neve: Smile Dance :) nagyon kis vicces és helyes kis tánc! :) Élveztem és nagyon sokat nevettünk, poénkodtunk a próba alatt, szóval jó hangulatban telt el (annak ellenére, hogy mindenki hulla volt már - vagy lehet épp amiatt).
Ma pedig laza napom volt, hála Istennek, csak kb fél órát dolgoztunk, mert nem nagyon volt tennivaló, ugyanis holnap indul be deep cleaning, ma csak a használt ágyneműt gyűjtöttük össze, meg ellenőriztük le a szobákat és hajtogattuk a kimosott dolgokat. Szóval hamar vége lett, de így lett időm elmenni futni (nem voltam vagy 2 hete legalább és nagyon hiányzott már egy kis mozgás.. ezt itt nagyon hiányolom, hogy nincs egy kis konditerem vagy valami, ahova a hideg időben be lehetne menni és kezdeni valamit, a szobám meg elég kicsi ahhoz, hogy ott nekiálljak ezt-azt csinálni, na de majd találok valami lehetőséget, mert nagyon érzem hiányát...).
HOLNAP szabadnappal indul a hetem, úgyhogy remélem ki tudom magam pihenni rendesen a kezdésre! :) Na nem mintha most hulla fáradt lennék, de azért nem árt megint lazítani egy kicsit! :)
Mostantól kezdve a ház zárva van!!! :) 2 hétig! Nincs vendég!!!! Ami részben jó (nem kell felszolgálni, megint sokat van együtt a társaság, használhatjuk azokat a helységeket, amikben egyébként a vendégek vannak, stb. kicsit szabadabb az élet! :)) és részben pedig nem annyira jó. Most nem csak napi 1-2 órát fogunk dolgozni, hanem reggel 9-től 4-ig (ami nem olyan rossz, mert most nincs reggeli munka, háromnegyed 7-től) viszont "deep cleaning" van az egész házban, ami azt jelenti, hogy mindent alaposan ki kell takarítani, értve a szegélyléceket, ablakokat, fürdőszobákban a csempét, és az aljának a szélét pl. fogkefével sikálni, a falakat pucolni - ajtókat, hogy semmi nyom-folt ne maradjon rajta. Ez kicsit keményebb és fárasztóbb meló, viszont nem kell annyira rohanni vele, szóval majd csak túléljük! :) Ez már a karácsonyra készülést jelenti, ugyanis karácson előtt és után (azt hiszem 1 hét) vannak vendégeink, aztán megint zárva leszünk. De talán ezt említettem is. Na meg ebben a 2 hétben karácsonyfának való favágás, Exeter trip (kirándulás), épület dekoráció, és hasonló szórakoztató dolgok! :) Együtt!!!!! :)

Ennyi volt a mese mára! :) Vigyázzatok magatokra és egymásra! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése