A mai bejegyzést egy érdekességgel kezdem, ami már régebben zajlott, de mindig elfelejtettem leírni nektek. Legalábbis számomra volt érdekes, és hogy ilyeneket itt meg tudok tapasztalni. Szóval az egyik srác Anselm, Ugandából jött. Alacsony, sötét bőrű, és van egy kisebb pocakja is :) de nagyon kis kedves teremtés egyébként. Sokat poénkodik, de azt is általában mutogatással csinálja. Jól beszél egyébként angolul, de egy csöndesebb fajta, fölöslegesen nem magyaráz :) (így is lehetne mondani). Na a lényeg, hogy egyik nap sétáltunk munka végefelé vissza a laundryba (mosókonyha/mosoda - mindig itt találkozunk, meg ide megyünk vissza, ha végeztünk a munkával, itt vannak a vegyszerek is, meg minden, szóval ez a központi helye a House Team-nek :) ) és beszélgettünk, és egyszer csak megkérdezte, hogy mi történik az után, miután lehullott az összes levél. Először azt hittem rosszul értelmezem a kérdést, vagy legalábbis nem tudtam hova tenni, mire addig kérdezgettem, hogy kiderült, hogy náluk nem váltakoznak az évszakok, és soha nem látott még ilyet, hogy a fárol lehullanak a levelek. Annyira érdekes lehet neki látni egy őszt. Kérdezgettem, hogy ezek szerint azt sem látta még sose, hogy változik a színe így a leveleknek (ez adja az ősz gyönyörűségét). Mondta, hogy nem. Aztán kérdeztem, hogy milyennek találja, mert szerintem fantasztikus. Főleg itt a hegyoldalakban is látni a fákat legalább 4-5 színben pompázni (mostmár egyre kevésbé, mert egyre kevesebb levél van a fákon-bokrokon, de akkor még lehetett benne gyönyörködni). Aztán elmagyaráztam neki, hogy új levelek jönnek, kérdezte, hogy meddig kopaszak a fák, mondtam, hogy nem tudom itt kb. melyik hónapban, de hogy nálunk kb. mikor. Számomra ez olyan érdekes volt, szembesülni ezzel, hogy valakinek ez újdonság-csoda, mert életében nem látott még ilyet (és van vagy 30 év körüli azt hiszem). Szóval jó volt megtapasztalni ezt, kicsit más szemmel nézni/látni így a természetet.
Erről jut eszembe... itt is egyre jobban hűl az idő, de talán hasonló a hőmérséklet mint otthon. Ma nagyon szép idő volt ismét, bár kicsit felhős, de sütött a napocska! :) Juppíííííí... (csak dolgozni kellett, úgyhogy nem tudtam sétával vagy egyébbel kiélvezni sajnos.. hiányzik már egy jó kis napsütéses séta, de sajnos a szabadnapomon elég borús idő volt..).
Akkor visszafelé megyek most egy kicsit, azaz kezdem a mai nappal.
Ma 4-en dolgoztunk csak, mert a többiek szabadnaposak voltak (elég furán lett megolva, mert így elég sok munkánk volt ma, pedig ez egy lazább nap). Illetve azt hozzá kell tennem, hogy az egyik lány Hye-ji (koreai, akivel láthattatok is talán képen) lebetegedett pár napja, így ma nem tudott dolgozni, szóval vele együtt 5-en lettünk volna, ami azért picit könnyített volna, de hát sajnos ez volt. Szóval délelőttről maradt munka délutánra (amit mindig elvégzünk délelőtt), de időben befejeztünk mindent, csak hát azért elfáradtam. Na de nem panaszkodni akartam, csak megosztottam veletek.
Tegnap Community Day volt, ezt a napot azért szeretem, mert elég később kelni (de lehet már leírtam ezt), és kevesebbet is dolgozunk egész nap, mert déluán is van meeting (megbeszélés), meg délelőtt a Corpus (istentisztelet) és ezek az idők lejönnek a munkaidőből. Egyébként meg este van az a kiscsoportos beszélgetés, amit említettem régebben, hogy mindig tartottam tőle, de nagyon kedves kis csoportom van és nagyon türelmesek, poénkodnak ők is, meg hát na. Szóval egyre jobban nem tartok tőle :) (ha ez így értelmes) - és a tegnapi még különleges is volt, mert előző héten megbeszéltük, hogy most extra alkalmat tartunk, nem a szokásos témát beszéljük át, ami ki van osztva, hanem mindenki visz egy filmrészletet vagy zenét, amit szeret és egyet amit nem, és megnézzük-hallgatjuk. Emellett pizzázunk egyet és fagyit eszünk! :) Hát elég jóra sikeredett, élveztem! :) (mindenki ;) )
Tegnap előtt szabadnapom volt. Bementem Barnstaple-be, vettem egy-két apróságot, jártam a boltokat. Nem mindent sikerült beszereznem amit akartam, de azért nem volt teljesen eredménytelen. Előző este későn feküdtem le, mondván másnap day-off (szabadnap) és aludhatok. Csakhogy közben rájöttem, ha megyek Barnstaple-be időben fel kell kelnem. Sebaj, gondoltam majd délután kialszom magam. Ebédre vissza is értünk, ettem, majd lefeküdtem. Alig telt el fél óra kopogtak az ajtón. Na, mondom szuper! Mike (lengyel srác) jött szólni, hogy mennek Crate Stack-ezni és hogy nincs-e kedvem. Azt se tudtam mi az, de ahogy leírták nem hangzott rosszul, viszont ki is akartam pihenni magam. Ott vaciláltam, hogy mi legyen, viszont nem akartam kihagyni a dolgot, elszalasztani a lehetőséget. Így végül visszafeküdtem egy negyed órára, mert annyi időm még volt, majd elmentünk. Na ez abból állt, hogy ilyen sörösrekeszeket kellett egymásra pakolni, abból egy tornyot építettünk és a cél az volt, hogy rajtamaradjunk, illetve minél magasabb legyen a torony. A rekeszeket egy srác adogatta, mi pedig építettük. Közben egy ilyen biztonsági kötélen lógtunk, és mindenkinek volt egy párja, aki mindig húzott a kötélen egyet, mikor eggyel magasabbra léptünk. Szóval mikor felépült a torony, kirúgták alólunk, mi meg ott lógtunk a levegőben! :) Izgi volt!. Aztán persze leengedtek, majd cseréltünk és mi biztosítottuk a párunkat. Hát érdemes volt kipróbálni!!
Délután International Evening volt. Most először táncoltam a gumcsicsizmás táncban, amit a múltkor írtam nektek, hogy megtanítottak nekünk is, aztán énekeltem a kórusban, eljátszottuk megint a bábus pantotmimet (ismét nagy sikert aratott) és Rékával énekeltünk hungarian-ül! :) A Csak benned, csak benned kezdetű Géczi Kati néni által írt dalt (Caleb kísért bennünket gitárral). Erről is több pozitív visszajelzés érkezett! Nagyon jó megtapasztalni, hogy áldás van azon amit csinálunk, és hálás vagyok Istennek, hogy eszköze lehetek. Azt is tudom, hogy ez mind nem az én érdemem, hanem amitől jó minden, az csakis Tőle való!
Ha eszetekbe jut és még ma olvastok, gondoljatok rám holnap reggel (korán - itt 8-fél 9 körül, ami nálatok 9-fél 10 azt hiszem), mert én fogom tartani a Morning Prayert (reggeli áhítatot). Mindenki be van osztva, és már kb. egy hónappal előtte tudjuk, hogy mikor és melyik igeszakaszból kell tartani. Szóval érlelgettem magamban, aztán össze is állt már, de ugye nem olyan egyszerű ez angolul. A szerencse, hogy csak 10-15 perces kell, hogy legyen, nem is szabad tovább lógnia. Éneklek magyarul, ami legalább 3-4 perc, meg imádság is van az elején (meg van adva hogy mi mindenér-mindenkiért kell imádkozni) az is legalább 5 perc, és a fennálló részben pedig rövid kommentárt mondani az igeszakaszhoz. Szóval nem annyira bonyolult, és felkészültnek érzem magam, hát meglátjuk mi sül ki belőle.
Fúú.. mit is akartam még?! Na nem tudom! Hirtelen ennyi! :) Remélem elég részletes voltam, és megbocsátotok, hogy nem írok minden nap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése