Most volt kicsi időm, így töltögettem fel nektek képeket.
Először is rólam, illetve néhány csoporttársamról. Vannak, amiket nem én készítettem (1-2 rólam készült kép, ezeket úgy kértem el), a többiekről pedig az általam már említett pub-os kiruccanásunkkor készültek. Sajnos nem mindegyik jó minőségű, de hogy lássatok a többiekről is képeket, felraktam őket.
Íme a link:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/RolamEsACsoportrolNehanyValogatott?authkey=Gv1sRgCLfNirTXlZroSA#
Host Team-es hetemről néhány kép:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/HostTeamKedesemrol?authkey=Gv1sRgCJ_5lM7bvNGzsQE#
Ma sétálni voltam, készítettem néhány képet, ebből is mutatok párat:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Termeszet1030?authkey=Gv1sRgCIf0oMDorO7MEA#
:)
2010. október 30., szombat
Host team - vége, pihenés! :)
Ez a hét is gyorsan eltelt... Kedd után azt vettem észre, hogy már péntek van/volt.
Elfáradtam... de jól eső fáradtság volt, és nagyon élveztem a hetet.
A feedback-en (visszatekintés, értékelés) azt mondtam el, hogy legjobban az előkészületeket élveztem, és talán azért is, mert ismét az volt, az, amikor nem volt bennem görcs/félelem amiatt, hogy hosszabb ideig beszélgeti kell a vendégekkel. A hét végére a legnagyobb tanulság az volt a számomra, hogy rájöttem, hogy egyelőre nem a beszélgetésekben kell megtalálnom az örömet, mert bár MÁR kaptam visszajelzést, hogy éreznek fejlődést azóta, mióta megérkeztem (pedig még csak kicsit több mint 1 hónapja vagyok itt) - ez adott egy újabb lendületet - mégis többet várok el magamtól, és azt érzem, hogy néha túl magas a mérce, vagyis türelmetlen vagyok magammal. Ami valahol jó, mert nem elégszem meg azzal ami van, és ez tovább húz, de valahol meg néha azt érzem, hogy belefáradok, vagy reménytelennek látom. Szóval jó volt így átértékelni a hetet, hogy nagyon sokmindent tanultam, épültem, megtapasztaltam milyen egy ilyen Host Team-kedés, és sok-sok pozitív visszajelzést kaptam (Calebtől is, meg volt elégedve az egész csapattal, mindenki nagyon szorgalmas volt, és sok-sok feladatunk volt, de mindent teljesítettünk, és nem akadt semmi nagyobb probléma. Mindenki mindig feladatvégzésre kész volt és minden ment rendesen!).
Kedden írtam nektek utoljára, úgy emlékszem, így folytatom a szerdával.
Leírok nektek egy napot, hogy zajlott, hogy nagyjából el tudjátok képzelni, milyen is:
Reggel mi 8-kor találkoztunk a konyhán. (Minden nap 7:50-kor van Morning Prayer, amin az előző napról a vezető, vagy a csapatból valaki röviden beszámol, hogy volt-e valami kiemelkedően rossz dolog, vagy kérés a Community felé az aznapi eseményekkel kapcsolatban, ilyesmi. Szóval ilyenkor mindenki ott van, mi feladatunk - a Host Team többi tagjának a feladata a reggeli előkészítése - tea,kávé és egyebek.) Aztán a reggeli alatt föl-alá mászkálunk, az egyéni kéréseket teljesítjük, újratöltjük, ha valami kifogyott, stb. Aztán elpakolás. 9-ig volt reggeli, nekünk mindig negyed óránk volt a 140 vendég után eltakarítani a dolgokat (nem volt egyszerű, de ez is ment nekünk! :) ) Utána volt egy rövid meeting, aztán kezdődtek a Session-ök (előadások). Ezen mi is bent ültünk és hallgattuk (illetve mivel sok vendég volt, kintről hallgattuk). Első nap kicsit elkeseredtem, mert ismét azt tapasztaltam, hogy nem értettem semmit az aznapi előadásból. Pedig annyira próbáltam koncentrálni, de egyszerűen nem ment. (Ott bosszankodtam, hogy szeretnék már végre kapni, érteni valamit, és itt van ezt a "nagy" ember, ráadásul mindeki mondja, hogy milyen jó, én meg nem értek belőle semmit. Nem tudtam mi a baj.) De képzeljétek, másnap egy csomó mindent megértettem! :) (Biztos agyi készenléttől is függ, fáradtságtól, na meg témától is, hogy milyen szavakat használ, vagy nem tudom mitől még, de másnap ismét megjelent a remény szikrája, hogy képes vagyok én erre.) Aztán 3. nap megint kevesebbet, de boldog voltam, hogy volt egy olyan nap, amikor sikerélményem is volt ezzel kapcsolatban.
Na szóval aztán 11-kor kávét, teát kellett felszolgálni a galériában, utána megint volt egy session. Aztán ebéd. Ebéd után Midday Prayer, majd egy séta! (Kisebb túra.) Kb. 1 órát sétáltunk, az egyik hegyet megkerülve a tengerparton kötöttünk ki, ahol bonfire (tábortűz) volt, forrócsokit osztogattunk, meg lehetett pillecukrot sütni/pirítani :) (szerintem fincsi, nem mindenkinek ízlik, de az angolok szeretik! :) ) Meg lehetett fánkot enni, nagyon fincsi volt az is. A családok lejöttek a gyerkőceikkel, ők ott elvoltak, pancsoltak, gátatépítettek, ilyesmi. Jól telt ez a délután is. Aztán miután visszaértünk 5-től Workshop-ok voltak (ilyen szabadon választott alkalmak, filmvetítés-magyarázat, dob, üvegfestés, ilyesmik..) Ezalatt nekünk volt egy kis pihiszünetünk. Majd vacsi. Vacsora után Games Evening volt. Ezen is ott voltak a gyerekek (ja, a délelőtti előadások alatt nem voltak ott, mert nekik külön foglalkozás volt, korosztályonként). Mindenféle izgalmas játékot csináltunk. 10-es csoportokban játszottak. Volt filmkvíz, ábrakereső játék (az épületben, és egy feladatot kellett kitölteni azzal kapcsolatban), activity, újságpapírból építménykészítő verseny, és "hozd ide nekem ezt és ezt..." verseny, és aki a leggyorsabban odavitte, az a csapat kapta a pontot. Nagyon élvezték, főleg a gyerekek, de a felnőttek is. Aztán forrócsokizás volt ismét, majd Christ in quiet, és éjszakai filmvetítés.
Csütörtökön hasonló volt a napi program, kivéve az délutáni részt. Ugyanis este Themed Meal volt (csütörtök este az utolsó közös étkezés, és az szokott gyertyafényes vacsi lenni, de néha Themed Meal, gondolom a gyerekek miatt vagy különleges alkalmakkor ez változik). Azt jelentette, hogy valamilyen témában be kellett öltözni (ami előre meg volt természetesen határozva, nálunk JUNGEL volt :) ) Ennek megfelőlen az étkezőt be is rendeztük jungel-esre. Zöld asztalterítőket lógattunk körbe a falra, volt ilyen hálós/leveles dekoráció, amit a mennyezetre aggattunk, és az épület összes mozdítható cserepes növényét becipeltük a terembe! :) Nagyon-nagyon jól nézett ki! :) Majd mutatok képeket, mert készült néhány. Emiatt a du-ni foglalkozáson arcfestés volt (a gyerekeknek) illetve álarckészítés. Nagyon élvezték ezt is. Sokat gondolkoztam rajta mi legyek, végül Ágitól kaptam kölcsön dolgokat, így zöldes-narancssárgás félig Jane (Tarzan párja) félig pillangó voltam. Az arcomra festtettem pillangót, a szoknya zöld volt, arra varrtam pár levelet... Majd erről is láttok képeket! Ez az este is nagyon jó hangulatban telt, és nagyon tetszett mindenkinek. (Előtte a Midday Prayer után volt Prayer Ministry, ami azt jelentette, hogy imádkoztunk a vendégekért egyesével, aki szerette volna. Ez úgy nézett ki, hogy Chaplain-ek segítségével kettesével álltunk a kápolnában elől, és jöhettek oda hozzánk az emberek egyesével. Elmondták a problémájukat, mi pedig imádkoztunk értük, illetve a segítőm adott neki tanácsokat, próbált megoldást találni a problémára.)
Este pedig koncert volt. Ugyanis amint mondtam, nagyon híres zeneszerző/dalszövegíró volt az előadó a héten, és az utolsó este adott egy közel másfél - 2 órás koncertet. Nagyon-nagyon jó volt!!!!
Vettem is egy cd-t, és dedikáltattam! :) És nem csak aláírta, hanem odaírta, hogy nagyon köszöni a hetet! :)
Úgyhogy igazából nekem csak az utolsó napra esett le, hogy mekkora emberrel "dolgoztam" együtt a héten.
Írtam kedden, hogy vannak lelki vezető segítőink, ők: Philipp & Joyce voltak a héten, egy idős házaspár. Hát azt kell, hogy mondjam, hogy hiszem, hogy ez sem véletlen, hogy őket kaptuk. Egy fantasztikus pár. Tele energiával, örömmel, lelkesedéssel, alázattal, szeretettel, a gyerekek felé is rajongással. Szóval öröm volt velük együtt szolgálni.
Visszatérve a feedback-re, másik dolog amit elmondtam, hogy nagyon hiányoznak a gyerekek... És ez a hét egy ajándék volt Istentől. Mégpedig az a része, hogy holiday week volt (tehát az iskolákban szünet volt a héten, ezért volt sok gyerek is velünk), igaz, hogy nem dolgoztam konkrétan a gyerekekkel, de elég volt látni a kis arcukat, mozdulataikat, az étkezéseknél, a Games Eveningen, a séta alkalmával...
Na és persze a csapatom (Host Team), rendkívül jó kis csapat volt. Mindenki türelmes volt, rengeteg szeretet, elfogadást kaptam tőlük. Caleb, a vezető is nagyon jól kezelte a dolgokat, és osztotta a feladatot (mindamellett, hogy a legtöbbet ő csinálta... én csak ámultam és bámultam, honnan van ennyi energiája), de látszott rajta, hogy élvezi csinálni.
Egyszóval áldott hét volt ez, és hálás vagyok Istennek mindazért, amit kaptam és megtapasztaltam ezen a héten.
Tegnap délelőtt 11-13-ig dolgoztam még 2 órát a House Team-ben (changeover day miatt be kell ilyenkor mindig segítenünk) de aztán délután szabad voltam. Illetve ma szabadnap. Aludtam fél 11-ig! :) Nagyon-nagyon jól esett. (A héten keveset aludtam, mindig későn feküdtem és viszonylag korán keltem, így rámfért.)
Délután szerintem sétálok egyet. Tegnap borzalmas idő volt, egész nap fújt a szél, és még az eső is esett talán, de ma kisütött egy picit a napocska, remélem délutánra még jobb lesz.
Egyelőre ennyi! Igyekszem képeket felölteni, mostmár összegyűlt pár, a hétről is, meg korábbról is.
Puszi mindenkinek! Isten áldjon benneteket!
Elfáradtam... de jól eső fáradtság volt, és nagyon élveztem a hetet.
A feedback-en (visszatekintés, értékelés) azt mondtam el, hogy legjobban az előkészületeket élveztem, és talán azért is, mert ismét az volt, az, amikor nem volt bennem görcs/félelem amiatt, hogy hosszabb ideig beszélgeti kell a vendégekkel. A hét végére a legnagyobb tanulság az volt a számomra, hogy rájöttem, hogy egyelőre nem a beszélgetésekben kell megtalálnom az örömet, mert bár MÁR kaptam visszajelzést, hogy éreznek fejlődést azóta, mióta megérkeztem (pedig még csak kicsit több mint 1 hónapja vagyok itt) - ez adott egy újabb lendületet - mégis többet várok el magamtól, és azt érzem, hogy néha túl magas a mérce, vagyis türelmetlen vagyok magammal. Ami valahol jó, mert nem elégszem meg azzal ami van, és ez tovább húz, de valahol meg néha azt érzem, hogy belefáradok, vagy reménytelennek látom. Szóval jó volt így átértékelni a hetet, hogy nagyon sokmindent tanultam, épültem, megtapasztaltam milyen egy ilyen Host Team-kedés, és sok-sok pozitív visszajelzést kaptam (Calebtől is, meg volt elégedve az egész csapattal, mindenki nagyon szorgalmas volt, és sok-sok feladatunk volt, de mindent teljesítettünk, és nem akadt semmi nagyobb probléma. Mindenki mindig feladatvégzésre kész volt és minden ment rendesen!).
Kedden írtam nektek utoljára, úgy emlékszem, így folytatom a szerdával.
Leírok nektek egy napot, hogy zajlott, hogy nagyjából el tudjátok képzelni, milyen is:
Reggel mi 8-kor találkoztunk a konyhán. (Minden nap 7:50-kor van Morning Prayer, amin az előző napról a vezető, vagy a csapatból valaki röviden beszámol, hogy volt-e valami kiemelkedően rossz dolog, vagy kérés a Community felé az aznapi eseményekkel kapcsolatban, ilyesmi. Szóval ilyenkor mindenki ott van, mi feladatunk - a Host Team többi tagjának a feladata a reggeli előkészítése - tea,kávé és egyebek.) Aztán a reggeli alatt föl-alá mászkálunk, az egyéni kéréseket teljesítjük, újratöltjük, ha valami kifogyott, stb. Aztán elpakolás. 9-ig volt reggeli, nekünk mindig negyed óránk volt a 140 vendég után eltakarítani a dolgokat (nem volt egyszerű, de ez is ment nekünk! :) ) Utána volt egy rövid meeting, aztán kezdődtek a Session-ök (előadások). Ezen mi is bent ültünk és hallgattuk (illetve mivel sok vendég volt, kintről hallgattuk). Első nap kicsit elkeseredtem, mert ismét azt tapasztaltam, hogy nem értettem semmit az aznapi előadásból. Pedig annyira próbáltam koncentrálni, de egyszerűen nem ment. (Ott bosszankodtam, hogy szeretnék már végre kapni, érteni valamit, és itt van ezt a "nagy" ember, ráadásul mindeki mondja, hogy milyen jó, én meg nem értek belőle semmit. Nem tudtam mi a baj.) De képzeljétek, másnap egy csomó mindent megértettem! :) (Biztos agyi készenléttől is függ, fáradtságtól, na meg témától is, hogy milyen szavakat használ, vagy nem tudom mitől még, de másnap ismét megjelent a remény szikrája, hogy képes vagyok én erre.) Aztán 3. nap megint kevesebbet, de boldog voltam, hogy volt egy olyan nap, amikor sikerélményem is volt ezzel kapcsolatban.
Na szóval aztán 11-kor kávét, teát kellett felszolgálni a galériában, utána megint volt egy session. Aztán ebéd. Ebéd után Midday Prayer, majd egy séta! (Kisebb túra.) Kb. 1 órát sétáltunk, az egyik hegyet megkerülve a tengerparton kötöttünk ki, ahol bonfire (tábortűz) volt, forrócsokit osztogattunk, meg lehetett pillecukrot sütni/pirítani :) (szerintem fincsi, nem mindenkinek ízlik, de az angolok szeretik! :) ) Meg lehetett fánkot enni, nagyon fincsi volt az is. A családok lejöttek a gyerkőceikkel, ők ott elvoltak, pancsoltak, gátatépítettek, ilyesmi. Jól telt ez a délután is. Aztán miután visszaértünk 5-től Workshop-ok voltak (ilyen szabadon választott alkalmak, filmvetítés-magyarázat, dob, üvegfestés, ilyesmik..) Ezalatt nekünk volt egy kis pihiszünetünk. Majd vacsi. Vacsora után Games Evening volt. Ezen is ott voltak a gyerekek (ja, a délelőtti előadások alatt nem voltak ott, mert nekik külön foglalkozás volt, korosztályonként). Mindenféle izgalmas játékot csináltunk. 10-es csoportokban játszottak. Volt filmkvíz, ábrakereső játék (az épületben, és egy feladatot kellett kitölteni azzal kapcsolatban), activity, újságpapírból építménykészítő verseny, és "hozd ide nekem ezt és ezt..." verseny, és aki a leggyorsabban odavitte, az a csapat kapta a pontot. Nagyon élvezték, főleg a gyerekek, de a felnőttek is. Aztán forrócsokizás volt ismét, majd Christ in quiet, és éjszakai filmvetítés.
Csütörtökön hasonló volt a napi program, kivéve az délutáni részt. Ugyanis este Themed Meal volt (csütörtök este az utolsó közös étkezés, és az szokott gyertyafényes vacsi lenni, de néha Themed Meal, gondolom a gyerekek miatt vagy különleges alkalmakkor ez változik). Azt jelentette, hogy valamilyen témában be kellett öltözni (ami előre meg volt természetesen határozva, nálunk JUNGEL volt :) ) Ennek megfelőlen az étkezőt be is rendeztük jungel-esre. Zöld asztalterítőket lógattunk körbe a falra, volt ilyen hálós/leveles dekoráció, amit a mennyezetre aggattunk, és az épület összes mozdítható cserepes növényét becipeltük a terembe! :) Nagyon-nagyon jól nézett ki! :) Majd mutatok képeket, mert készült néhány. Emiatt a du-ni foglalkozáson arcfestés volt (a gyerekeknek) illetve álarckészítés. Nagyon élvezték ezt is. Sokat gondolkoztam rajta mi legyek, végül Ágitól kaptam kölcsön dolgokat, így zöldes-narancssárgás félig Jane (Tarzan párja) félig pillangó voltam. Az arcomra festtettem pillangót, a szoknya zöld volt, arra varrtam pár levelet... Majd erről is láttok képeket! Ez az este is nagyon jó hangulatban telt, és nagyon tetszett mindenkinek. (Előtte a Midday Prayer után volt Prayer Ministry, ami azt jelentette, hogy imádkoztunk a vendégekért egyesével, aki szerette volna. Ez úgy nézett ki, hogy Chaplain-ek segítségével kettesével álltunk a kápolnában elől, és jöhettek oda hozzánk az emberek egyesével. Elmondták a problémájukat, mi pedig imádkoztunk értük, illetve a segítőm adott neki tanácsokat, próbált megoldást találni a problémára.)
Este pedig koncert volt. Ugyanis amint mondtam, nagyon híres zeneszerző/dalszövegíró volt az előadó a héten, és az utolsó este adott egy közel másfél - 2 órás koncertet. Nagyon-nagyon jó volt!!!!
Vettem is egy cd-t, és dedikáltattam! :) És nem csak aláírta, hanem odaírta, hogy nagyon köszöni a hetet! :)
Úgyhogy igazából nekem csak az utolsó napra esett le, hogy mekkora emberrel "dolgoztam" együtt a héten.
Írtam kedden, hogy vannak lelki vezető segítőink, ők: Philipp & Joyce voltak a héten, egy idős házaspár. Hát azt kell, hogy mondjam, hogy hiszem, hogy ez sem véletlen, hogy őket kaptuk. Egy fantasztikus pár. Tele energiával, örömmel, lelkesedéssel, alázattal, szeretettel, a gyerekek felé is rajongással. Szóval öröm volt velük együtt szolgálni.
Visszatérve a feedback-re, másik dolog amit elmondtam, hogy nagyon hiányoznak a gyerekek... És ez a hét egy ajándék volt Istentől. Mégpedig az a része, hogy holiday week volt (tehát az iskolákban szünet volt a héten, ezért volt sok gyerek is velünk), igaz, hogy nem dolgoztam konkrétan a gyerekekkel, de elég volt látni a kis arcukat, mozdulataikat, az étkezéseknél, a Games Eveningen, a séta alkalmával...
Na és persze a csapatom (Host Team), rendkívül jó kis csapat volt. Mindenki türelmes volt, rengeteg szeretet, elfogadást kaptam tőlük. Caleb, a vezető is nagyon jól kezelte a dolgokat, és osztotta a feladatot (mindamellett, hogy a legtöbbet ő csinálta... én csak ámultam és bámultam, honnan van ennyi energiája), de látszott rajta, hogy élvezi csinálni.
Egyszóval áldott hét volt ez, és hálás vagyok Istennek mindazért, amit kaptam és megtapasztaltam ezen a héten.
Tegnap délelőtt 11-13-ig dolgoztam még 2 órát a House Team-ben (changeover day miatt be kell ilyenkor mindig segítenünk) de aztán délután szabad voltam. Illetve ma szabadnap. Aludtam fél 11-ig! :) Nagyon-nagyon jól esett. (A héten keveset aludtam, mindig későn feküdtem és viszonylag korán keltem, így rámfért.)
Délután szerintem sétálok egyet. Tegnap borzalmas idő volt, egész nap fújt a szél, és még az eső is esett talán, de ma kisütött egy picit a napocska, remélem délutánra még jobb lesz.
Egyelőre ennyi! Igyekszem képeket felölteni, mostmár összegyűlt pár, a hétről is, meg korábbról is.
Puszi mindenkinek! Isten áldjon benneteket!
2010. október 26., kedd
:) Host Team - jó érzés, apró siker(ek)
Hát azt kell mondjam, amennyire tartottam az egésztől, annyira jó! :)
Nagyon fárasztó napom volt ma, pedig még volt egy nagyobb szünetem is a délután, de az este annál pörgősebbre, izgalmasabbra, rohanósabbra sikeredett, de minden ment, mint a karikacsapás. Nagyon hálás vagyok Istennek, érzem és tudom, hogy mindez saját erőből nem ment volna.
Tegnappal kezdem. Délelőtt dolgoztam a saját csapatomban (tehát takarítottam, mert ugye váltónap, és minden segítség elkél, a vendégek meg ugye csak du-n érkeztek, így addig nem nagyon volt tennivaló), azután délben volt egy meeting (megbeszélés), amin összegeztük a hetet, röviden átbeszéltünk, pontosítottunk 1-2 dolgot. Nagyon-nagyon jó kis csapatom van, pörgősek, lendületesek, segítőkészek, kedvesek :) a csapatvezető is!! Rengeteg dolgot csinál a csapatvezetőnk - Caleb, egyébként a dicsőítésvezető, és a warden=főnök fia - és ma meg is kérdeztem, hogy hogy bírja, meg hogy mért nem osztja le jobban a dolgokat, de mondta, hogy szereti csinálni, és egyébként nem fárasztja le annyira. Szóval biztos vagyok benne, hogy nem véletlen, hogy ebben a csapatban kezdtem az 1. Host Team-kedésem, hiszen nagyon sok mindent megcsinál, amit jobban ránk is oszthatna. Szóval nagyon hálás vagyok ezért is. A csapat tagjai még: Andre, Brazíliából, ő a fiatalokkal dolgozik egyébként, nagyon pörgős srác, és mindig kitalál valami hülyeséget :) amit persze ha veszünk, akkor semmit sem lehetetlen itt megvalósítani - majd látjátok a videón is, a gördeszkás jelenet, az ő öltete volt, mi néztünk egy kicsit, de gondoltuk mért ne, és megcsináltuk! :) ŐRÜLTEK vagyunk! :) Sokminden őrültségben benne van itt az ember, és jóóó! :) Nem negatív őrültségek... Aztán Lea, ő egy német lány, de régóta itt van már, és nagyon jól beszél angolul, egyébként nagyon jó szervezőkészsége van, és ő is mindig pörög és csinálja és egyebek, szóval ő a 2. személy a csapatban, aki még nagyon sokmindent csinál/vállal. Lea egyébként a Kitchen Team-ben dolgozik (konyhán). Aztán van Frieda, egy másik német leányzó. Őt nagyon-nagyon szeretem, annyira kedves és megértő, és együttérző, segítőkész és türelmes... nem is tudom rendesen leírni nektek. Egyébként velem együtt dolgozik a House Team-ben. Szóval így vagyunk 5-en.
Vannak mellettünk még Chaplain-ek, akik ilyen lelki vezetők, segítők egy-egy adott hétre/kurzusra (a vendégeknek, de velük is szoktuk megbeszélni 1-1 nap dolgait, ők is segítenek nekünk a felszolgálásban is meg figyelni, hogy hol-mire van szükség). Őket is nagyon jókat kaptunk, egy idősebb házaspár, de tele szeretettel, békével, odafigyeléssel, nagyon-nagyon kedvesek ők is!
Na visszatérve a tegnapi napra, a meeting után ebéd volt, majd 4-kor beindult az élet, ja de ezt lehet írtam tegnap, akkor bocs.
Szóval 4-5-ig voltam beosztva Cases-re, ami azt jelentette, hogy a vendégeket fogadtuk a recepción, és segítettünk a csomagjaikat felvinni a szobába, illetve segítettünk nekik megtalálni a megfelelő szobát (mint említettem az elején, kész labirintus ez a ház, úgyhogy elkelt a segítség ilyen téren is). Nagyon pozitív élményeim voltak ezzel kapcsolatban is, rengeteg kedves emberrel találkoztam, mindegyik mosolygott szinte és köszönte a segítséget (ami nekünk természetesnek tűnt). Aztán volt egy kis pihi, ekkor jött a váltás, másik 2 ember, aztán vacsora. Izgalmasak az étkezések, mert 140 ember egy helyen... egy asztalnál alap esetben 10 ember ül, most 12 és az egész étkező televan emberekkel, izgi, ugyanakkor eddig egész gördülékenyen ment minden.
Este volt egy bemutatkozó est, ahol levetítették a kis videónkat, meg egy másikat, ami a Community (közösség)-ről szól, röviden kik is vagyunk, mi zajlik itt, ilyesmi.
Ma a reggeli után előadások voltak (amin kicsit rosszul éreztem magam, mert bár próbáltam nagyon koncentrálni meg figyelni, nem adott túl sokat, mert nem nagyon értettem... :( emiatt kicsit feszült voltam, és megint kicsit alább hagyott a lelkesedés, de aztán szerencsére túllendültem rajta.) Aztán teát-kávét szolgáltunk fel 11 körül, ekkor volt egy fél órás szünet, majd ismét előadás, aztán ebéd. Ebéd után volt a szokásos Midday Prayer (imaalkalom), aztán Caleb közölte, hogy van egy pihi du-nunk egészen vacsoráig. Hát nagyon boldog voltam, mert még kellett kicsit készülnöm az esti Christ in Quiet-re. (Ez egy olyan 15-20 perces alkalom, amikor a vendégek a Chapel (kápolna) - ban elcsendesedve imádkozhatnak, vagy elmélkedhetnek (ez nem kötelező), minden este van egy, ez be lett osztva, hogy melyik este ki csinálja, így a mai jutott rám. Szóval aztán még du-n találkoztunk Calebbel és Lea-val, mert holnap Games Evening lesz, ami azt jelenti, hogy játékos estet szervezünk a vendégeknek (csapatokra osztuk őket és mindenféle vidám versenyfeladatokat végeztetünk velük, erről részleteket talán holnap vagy később). Aztán vacsora, majd International Evening (nemzetközi est), amin énekeltünk a kórussal, ami nagyon jól sikerült, illetve előadtuk ismét (még jó párszor elő is fogjuk) a pantomimet, aminek minden alkalommal nagy sikere van. (Most még plusz pont témába is vág a dolog.) Aztán volt egy kis idő előkészülni a Christ in Quiet-re, mert volt egy félórás tea-kávé szünet. Ez is a vacsora alatt derült kis, hogy nem a szokásos helyen kéne tartanom (a kápolnában) hanem az Octag-ban - ez a nagy konferencia terem, ahol az előadások, esti alkalmak vannak. Szóval ez is meglepetés szerűen ért, de nem volt gond vele. Az ok az volt, hogy van egy mozgássérült hölgy tolókocsiban és szeretett volna részt venni rajta, a kápolna pedig az van és nem tudott volna feljönni. Az este nagyon jól sikerült, a többiek elmondása szerint :) (nem magamat dicsérem) de nagyon jól esett, mert kicsit izgultam előtte. Egyébként abból állt az egész hogy zenét kellett választanom (rengeteg cd van a Music Office-ban - zeneiroda, úgyhogy nem volt nehéz annyira) meg verset és/vagy igeverset a Bibliából, ami akarok, teljesen szabadon választható volt - persze angolul, hogy értsék. Mivel a téma Power of the cross, így Jézus kereszthalálát választottam (Márk 15:33-) és olvastam fel a közepén - ettől tartottam kicsit, hogy mennyire lesz gázos a kiejtés, de ehhez is kértem segítséget, meg gyakoroltam, szóval igyekeztem felkészülni rá a tőlem telhető lejobban, és pozitív visszajelzést kaptam :), illetve a végén a mennybemenetel (ezt Lukács végéből). Szóval boldogan zárult a nap! :) Mindenki elégedett volt mindennel!
Na azt hiszem mára ennyit! :) Köszönöm a türelmeteket, ha a végére értetek :P és köszönöm, hogy megoszthattam veletek!
Nagyon fárasztó napom volt ma, pedig még volt egy nagyobb szünetem is a délután, de az este annál pörgősebbre, izgalmasabbra, rohanósabbra sikeredett, de minden ment, mint a karikacsapás. Nagyon hálás vagyok Istennek, érzem és tudom, hogy mindez saját erőből nem ment volna.
Tegnappal kezdem. Délelőtt dolgoztam a saját csapatomban (tehát takarítottam, mert ugye váltónap, és minden segítség elkél, a vendégek meg ugye csak du-n érkeztek, így addig nem nagyon volt tennivaló), azután délben volt egy meeting (megbeszélés), amin összegeztük a hetet, röviden átbeszéltünk, pontosítottunk 1-2 dolgot. Nagyon-nagyon jó kis csapatom van, pörgősek, lendületesek, segítőkészek, kedvesek :) a csapatvezető is!! Rengeteg dolgot csinál a csapatvezetőnk - Caleb, egyébként a dicsőítésvezető, és a warden=főnök fia - és ma meg is kérdeztem, hogy hogy bírja, meg hogy mért nem osztja le jobban a dolgokat, de mondta, hogy szereti csinálni, és egyébként nem fárasztja le annyira. Szóval biztos vagyok benne, hogy nem véletlen, hogy ebben a csapatban kezdtem az 1. Host Team-kedésem, hiszen nagyon sok mindent megcsinál, amit jobban ránk is oszthatna. Szóval nagyon hálás vagyok ezért is. A csapat tagjai még: Andre, Brazíliából, ő a fiatalokkal dolgozik egyébként, nagyon pörgős srác, és mindig kitalál valami hülyeséget :) amit persze ha veszünk, akkor semmit sem lehetetlen itt megvalósítani - majd látjátok a videón is, a gördeszkás jelenet, az ő öltete volt, mi néztünk egy kicsit, de gondoltuk mért ne, és megcsináltuk! :) ŐRÜLTEK vagyunk! :) Sokminden őrültségben benne van itt az ember, és jóóó! :) Nem negatív őrültségek... Aztán Lea, ő egy német lány, de régóta itt van már, és nagyon jól beszél angolul, egyébként nagyon jó szervezőkészsége van, és ő is mindig pörög és csinálja és egyebek, szóval ő a 2. személy a csapatban, aki még nagyon sokmindent csinál/vállal. Lea egyébként a Kitchen Team-ben dolgozik (konyhán). Aztán van Frieda, egy másik német leányzó. Őt nagyon-nagyon szeretem, annyira kedves és megértő, és együttérző, segítőkész és türelmes... nem is tudom rendesen leírni nektek. Egyébként velem együtt dolgozik a House Team-ben. Szóval így vagyunk 5-en.
Vannak mellettünk még Chaplain-ek, akik ilyen lelki vezetők, segítők egy-egy adott hétre/kurzusra (a vendégeknek, de velük is szoktuk megbeszélni 1-1 nap dolgait, ők is segítenek nekünk a felszolgálásban is meg figyelni, hogy hol-mire van szükség). Őket is nagyon jókat kaptunk, egy idősebb házaspár, de tele szeretettel, békével, odafigyeléssel, nagyon-nagyon kedvesek ők is!
Na visszatérve a tegnapi napra, a meeting után ebéd volt, majd 4-kor beindult az élet, ja de ezt lehet írtam tegnap, akkor bocs.
Szóval 4-5-ig voltam beosztva Cases-re, ami azt jelentette, hogy a vendégeket fogadtuk a recepción, és segítettünk a csomagjaikat felvinni a szobába, illetve segítettünk nekik megtalálni a megfelelő szobát (mint említettem az elején, kész labirintus ez a ház, úgyhogy elkelt a segítség ilyen téren is). Nagyon pozitív élményeim voltak ezzel kapcsolatban is, rengeteg kedves emberrel találkoztam, mindegyik mosolygott szinte és köszönte a segítséget (ami nekünk természetesnek tűnt). Aztán volt egy kis pihi, ekkor jött a váltás, másik 2 ember, aztán vacsora. Izgalmasak az étkezések, mert 140 ember egy helyen... egy asztalnál alap esetben 10 ember ül, most 12 és az egész étkező televan emberekkel, izgi, ugyanakkor eddig egész gördülékenyen ment minden.
Este volt egy bemutatkozó est, ahol levetítették a kis videónkat, meg egy másikat, ami a Community (közösség)-ről szól, röviden kik is vagyunk, mi zajlik itt, ilyesmi.
Ma a reggeli után előadások voltak (amin kicsit rosszul éreztem magam, mert bár próbáltam nagyon koncentrálni meg figyelni, nem adott túl sokat, mert nem nagyon értettem... :( emiatt kicsit feszült voltam, és megint kicsit alább hagyott a lelkesedés, de aztán szerencsére túllendültem rajta.) Aztán teát-kávét szolgáltunk fel 11 körül, ekkor volt egy fél órás szünet, majd ismét előadás, aztán ebéd. Ebéd után volt a szokásos Midday Prayer (imaalkalom), aztán Caleb közölte, hogy van egy pihi du-nunk egészen vacsoráig. Hát nagyon boldog voltam, mert még kellett kicsit készülnöm az esti Christ in Quiet-re. (Ez egy olyan 15-20 perces alkalom, amikor a vendégek a Chapel (kápolna) - ban elcsendesedve imádkozhatnak, vagy elmélkedhetnek (ez nem kötelező), minden este van egy, ez be lett osztva, hogy melyik este ki csinálja, így a mai jutott rám. Szóval aztán még du-n találkoztunk Calebbel és Lea-val, mert holnap Games Evening lesz, ami azt jelenti, hogy játékos estet szervezünk a vendégeknek (csapatokra osztuk őket és mindenféle vidám versenyfeladatokat végeztetünk velük, erről részleteket talán holnap vagy később). Aztán vacsora, majd International Evening (nemzetközi est), amin énekeltünk a kórussal, ami nagyon jól sikerült, illetve előadtuk ismét (még jó párszor elő is fogjuk) a pantomimet, aminek minden alkalommal nagy sikere van. (Most még plusz pont témába is vág a dolog.) Aztán volt egy kis idő előkészülni a Christ in Quiet-re, mert volt egy félórás tea-kávé szünet. Ez is a vacsora alatt derült kis, hogy nem a szokásos helyen kéne tartanom (a kápolnában) hanem az Octag-ban - ez a nagy konferencia terem, ahol az előadások, esti alkalmak vannak. Szóval ez is meglepetés szerűen ért, de nem volt gond vele. Az ok az volt, hogy van egy mozgássérült hölgy tolókocsiban és szeretett volna részt venni rajta, a kápolna pedig az van és nem tudott volna feljönni. Az este nagyon jól sikerült, a többiek elmondása szerint :) (nem magamat dicsérem) de nagyon jól esett, mert kicsit izgultam előtte. Egyébként abból állt az egész hogy zenét kellett választanom (rengeteg cd van a Music Office-ban - zeneiroda, úgyhogy nem volt nehéz annyira) meg verset és/vagy igeverset a Bibliából, ami akarok, teljesen szabadon választható volt - persze angolul, hogy értsék. Mivel a téma Power of the cross, így Jézus kereszthalálát választottam (Márk 15:33-) és olvastam fel a közepén - ettől tartottam kicsit, hogy mennyire lesz gázos a kiejtés, de ehhez is kértem segítséget, meg gyakoroltam, szóval igyekeztem felkészülni rá a tőlem telhető lejobban, és pozitív visszajelzést kaptam :), illetve a végén a mennybemenetel (ezt Lukács végéből). Szóval boldogan zárult a nap! :) Mindenki elégedett volt mindennel!
Na azt hiszem mára ennyit! :) Köszönöm a türelmeteket, ha a végére értetek :P és köszönöm, hogy megoszthattam veletek!
2010. október 25., hétfő
Sűrű hét előtt
Ne haragudjatok, ismét pár napig hanyagoltalak benneteket... Zajlik az élet itt is! :)
Előre szólok, hogy nem is tudok következőleg mikor lesz időm újra beszámolni nektek, de igyekszem, tényleg, csak hát amint írtam is korábban, most vagyok Host Team-en (szervezzük a progikat a vendégeknek és hasonlók), ami azt jelenti, hogy hosszabbak a napjaim és fárasztóbbak, mint amikor csak simán dolgozom. Készítettünk a csapattal egy ilyen kis bemutatkozó videót (kik vagyunk, honnan jöttünk) és nagyon-nagyon jó lett!! :) Tele vidámsággal, humorral, meg is fogom mutatni, ha eljut hozzám előbb-utóbb. Nagyon tetszik, remélem majd ti is élvezitek! Több helyszínen készítettük, így videónk keresztül is láthattok ízelítőt a helyről. Egyébként jól vagyok! :) Tele izgalommal, kicsi félelemmel, de mindenki bíztat és felajánlotta a segítségét, és ha bármi gondom/bajom van, tudok kihez fordulni! Remélem ebben is sikerül megállnom a helyemet és sok áldás lesz ezen a héten, a vendégek számára, de a mi számunkra is. Ha tehetitek, hordozzatok imádságban.
Sokat gondolok a gyülekezetre is, áldott 10 éves évfordulót! ;) Bízom benne, hogy az otthoni alkalmak is áldásosak lesznek! Együtt izgulok veletek, lélekben ott vagyok!!
Ja, tegnap pub-ban voltunk a House Team csoportunkkal. :) A pub nagyon kis hangulatos volt, beszélgettünk egy jót, aztán jöttünk vissza, szerencsére még úgy hazaértünk, hogy az esti röpizés 2. felére becsöppentem és tudtam játszani!! :) Jó volt!
Most egyelőre csak ennyit tudok, már mennem kell, beindult a dolog...!! :)
Előre szólok, hogy nem is tudok következőleg mikor lesz időm újra beszámolni nektek, de igyekszem, tényleg, csak hát amint írtam is korábban, most vagyok Host Team-en (szervezzük a progikat a vendégeknek és hasonlók), ami azt jelenti, hogy hosszabbak a napjaim és fárasztóbbak, mint amikor csak simán dolgozom. Készítettünk a csapattal egy ilyen kis bemutatkozó videót (kik vagyunk, honnan jöttünk) és nagyon-nagyon jó lett!! :) Tele vidámsággal, humorral, meg is fogom mutatni, ha eljut hozzám előbb-utóbb. Nagyon tetszik, remélem majd ti is élvezitek! Több helyszínen készítettük, így videónk keresztül is láthattok ízelítőt a helyről. Egyébként jól vagyok! :) Tele izgalommal, kicsi félelemmel, de mindenki bíztat és felajánlotta a segítségét, és ha bármi gondom/bajom van, tudok kihez fordulni! Remélem ebben is sikerül megállnom a helyemet és sok áldás lesz ezen a héten, a vendégek számára, de a mi számunkra is. Ha tehetitek, hordozzatok imádságban.
Sokat gondolok a gyülekezetre is, áldott 10 éves évfordulót! ;) Bízom benne, hogy az otthoni alkalmak is áldásosak lesznek! Együtt izgulok veletek, lélekben ott vagyok!!
Ja, tegnap pub-ban voltunk a House Team csoportunkkal. :) A pub nagyon kis hangulatos volt, beszélgettünk egy jót, aztán jöttünk vissza, szerencsére még úgy hazaértünk, hogy az esti röpizés 2. felére becsöppentem és tudtam játszani!! :) Jó volt!
Most egyelőre csak ennyit tudok, már mennem kell, beindult a dolog...!! :)
2010. október 19., kedd
Hajajj... bocsánat!
Szóval most láttam igazából, hogy már 4 napja nem írtam nektek.. ne haragudjatok! Mindig halasztgattam, mert nem történtek velem mostanában olyan érdekes dolgok, ami miatt ne tudtam volna megállni, hogy ne írjak. De beszámolok azért az elmúlt napok eseményeiről is!
SzabadnapOK -
Szombaton volt egy, ami leginkább alvással telt, mármint a fele. Aztán Rékával átmentünk Lyntonba és Lynmouthba, ott nézelődtünk, beszélgettünk a tengerparton egy nagyot, na meg sétáltunk. Nagyon jó volt! :)
Délután megnéztük a Shrek 1-et! :) Aztán nem is tudom már mivel, de eltelt a délután...
Másnap vasárnap volt, istentisztelet, majd munka délután-este (3 óra, most megint a konyhán voltam, de teríteni kellett, meg előkészíteni ezt-azt, aztán vacsi után megint mosogatni, de ez most sokkal jobb volt, mint a múltkor). Na munka közben ki kellett lógnom egy kicsit, mert megkértek, hogy adjuk elő a pantomimet. Erről jut eszembe: Réka volt olyan kedves és feltette a videót, így aki még nem látta, és érdekli, itt megnézheti:
http://www.youtube.com/watch?v=PZ5hWaG2e-s
Szóval aztán a hétfőn nehéz nap volt, de mégse! :) Szerencsére annyira nem fáradtam el.
Aztán ma meg megint szabadnap! :) Így jött ki, de jó volt! :) Ma bementem Barnstaple-be, de túl sok mindent nem vettem, csak egy órát (karóra) meg levendulát, hogy jó illat legyen a szobámban! :) Jó is, már most érzem! :)
Ma volt egy megbeszélésünk, a Host Team-mel (ez egy olyan csapat, akik a vendégeknek szervezik a különböző programokat, és a tagjai mindig változnak). Ha emlékeztek (és én is jól emlékszem) talán említettem Réka kapcsán. Hát nekem most jött el az időm! :) Mármint engem a jövő hétre osztottak be. Nagyon izgalmasnak ígérkezik minden szempontból. Először is 140 vendégünk lesz (ami rengetegnek számít), szóval lesz dolgunk. Ilyenkor nem csak a programok szervezése a feladat, hanem kapcsolattartás-létesítés a vendégekkel (arra a hétre). Ja igen, és nem teljes egy hét, csak hétfőtől péntekig, de elég az. Viszont a jó hír, hogy nem csak idősebb emberek jönnek, hanem egész családok (szóval elsz 24 gyerkőcünk is :) aminek örülök! Lehet Istennek mégis van valami terve, hogy gyerekeknek is szolgáljak itt?!) Mert hogy igaz, hogy külön fognak velük foglalkozni az alkalmak alatt külön Youth & Children Team-es szolgálók, de lesz amikor nekünk kell vigyáznunk rájuk, vagy lesznek közös alkalmak, mikor ott lesznek a gyerekek is.
Egyébként kicsit tartok tőle (mármint a beszélgetések és egyéb miatt, szóval leginkább megint a nyelv az ami aggaszt, meg hogy megértek-e mindent majd, hogy mit kell csinálnom, de hiszem hogy Isten ebben is segíteni fog!) Ugyanakkor izgatottan várom is! :)
A másik ami miatt jó lesz, hogy kicsit vicces hétnek ígérkezik (vicces feladatok-játékok-programok) ami már alapvetően meghatározza az egészet, illetve a csapatunk is nagyon jó kis tagokból áll, szóval bízom benne, hogy élvezni fogom, annak ellenére, hogy baromi fárasztó lesz, ezt már most lehet tudni!!!
Ami még érdekes, hogy aki ismeri az In Christ alone (Krisztus enyém, csodás remény... kezdetű dalt - Az élet végtagok nélkül című kis videók aláfestő zenéje - ha valakinek így lenne ismerős) Szóval a dalszövegíró lesz a hét vendégelőadója, ami baromi nagy megtiszteltetés, ugyanis nagyon-nagyon híres dalszövegíró itt Angliában, na meg egyébként is. És hát elég jól csinálja, amit csinál! Szóval izgalmas!!! :)
Na és ígértem képeket!
Tudok nektek ismét mutatni! A régi szobámról, na meg az újról is néhány, de azon nem érzékelhető annyira a mérete, meg hogy úgy nagyjából hogy is néz ki, még akarok olyat csinálni, hogy lássátok!
1-2 pedig a főépületben készült a folyosóról, "lépcsőházról", de nem adja vissza az egésznek a hangulatát, de egy kis szelet belőle! :)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SzobaHaz?authkey=Gv1sRgCJ7ViNj07r2OgAE#
Hát ennyit mára! ;)
SzabadnapOK -
Szombaton volt egy, ami leginkább alvással telt, mármint a fele. Aztán Rékával átmentünk Lyntonba és Lynmouthba, ott nézelődtünk, beszélgettünk a tengerparton egy nagyot, na meg sétáltunk. Nagyon jó volt! :)
Délután megnéztük a Shrek 1-et! :) Aztán nem is tudom már mivel, de eltelt a délután...
Másnap vasárnap volt, istentisztelet, majd munka délután-este (3 óra, most megint a konyhán voltam, de teríteni kellett, meg előkészíteni ezt-azt, aztán vacsi után megint mosogatni, de ez most sokkal jobb volt, mint a múltkor). Na munka közben ki kellett lógnom egy kicsit, mert megkértek, hogy adjuk elő a pantomimet. Erről jut eszembe: Réka volt olyan kedves és feltette a videót, így aki még nem látta, és érdekli, itt megnézheti:
http://www.youtube.com/watch?v=PZ5hWaG2e-s
Szóval aztán a hétfőn nehéz nap volt, de mégse! :) Szerencsére annyira nem fáradtam el.
Aztán ma meg megint szabadnap! :) Így jött ki, de jó volt! :) Ma bementem Barnstaple-be, de túl sok mindent nem vettem, csak egy órát (karóra) meg levendulát, hogy jó illat legyen a szobámban! :) Jó is, már most érzem! :)
Ma volt egy megbeszélésünk, a Host Team-mel (ez egy olyan csapat, akik a vendégeknek szervezik a különböző programokat, és a tagjai mindig változnak). Ha emlékeztek (és én is jól emlékszem) talán említettem Réka kapcsán. Hát nekem most jött el az időm! :) Mármint engem a jövő hétre osztottak be. Nagyon izgalmasnak ígérkezik minden szempontból. Először is 140 vendégünk lesz (ami rengetegnek számít), szóval lesz dolgunk. Ilyenkor nem csak a programok szervezése a feladat, hanem kapcsolattartás-létesítés a vendégekkel (arra a hétre). Ja igen, és nem teljes egy hét, csak hétfőtől péntekig, de elég az. Viszont a jó hír, hogy nem csak idősebb emberek jönnek, hanem egész családok (szóval elsz 24 gyerkőcünk is :) aminek örülök! Lehet Istennek mégis van valami terve, hogy gyerekeknek is szolgáljak itt?!) Mert hogy igaz, hogy külön fognak velük foglalkozni az alkalmak alatt külön Youth & Children Team-es szolgálók, de lesz amikor nekünk kell vigyáznunk rájuk, vagy lesznek közös alkalmak, mikor ott lesznek a gyerekek is.
Egyébként kicsit tartok tőle (mármint a beszélgetések és egyéb miatt, szóval leginkább megint a nyelv az ami aggaszt, meg hogy megértek-e mindent majd, hogy mit kell csinálnom, de hiszem hogy Isten ebben is segíteni fog!) Ugyanakkor izgatottan várom is! :)
A másik ami miatt jó lesz, hogy kicsit vicces hétnek ígérkezik (vicces feladatok-játékok-programok) ami már alapvetően meghatározza az egészet, illetve a csapatunk is nagyon jó kis tagokból áll, szóval bízom benne, hogy élvezni fogom, annak ellenére, hogy baromi fárasztó lesz, ezt már most lehet tudni!!!
Ami még érdekes, hogy aki ismeri az In Christ alone (Krisztus enyém, csodás remény... kezdetű dalt - Az élet végtagok nélkül című kis videók aláfestő zenéje - ha valakinek így lenne ismerős) Szóval a dalszövegíró lesz a hét vendégelőadója, ami baromi nagy megtiszteltetés, ugyanis nagyon-nagyon híres dalszövegíró itt Angliában, na meg egyébként is. És hát elég jól csinálja, amit csinál! Szóval izgalmas!!! :)
Na és ígértem képeket!
Tudok nektek ismét mutatni! A régi szobámról, na meg az újról is néhány, de azon nem érzékelhető annyira a mérete, meg hogy úgy nagyjából hogy is néz ki, még akarok olyat csinálni, hogy lássátok!
1-2 pedig a főépületben készült a folyosóról, "lépcsőházról", de nem adja vissza az egésznek a hangulatát, de egy kis szelet belőle! :)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SzobaHaz?authkey=Gv1sRgCJ7ViNj07r2OgAE#
Hát ennyit mára! ;)
2010. október 14., csütörtök
Egy újabb jó kis beszélgetés...
Ma egész laza napom volt... és a héten az a jó, hogy kevés a vendég (az átlaghoz képest), így elég családiasak az ebédek-vacsorák. De (lehet pont emaitt is) jól éreztem magam a héten ezeken az alkalmakon. Képzeljétek ma egy olyan férfival beszélgettem, aki Svájcból jött. Még egy korábbi étkezés alkalmával elkezdtünk beszélgetni, mondta, hogy járt többször is Magyarországon (leginkább átutazóban, de iskolával is van kapcsolata, mert - ha jól vettem ki a szavaiból - valami székeket/padokat szállítottak nekünk. Miskolc nevét említette, meg Hódmezővásályhelyet (szegény... alig bírta megjegyezni, de sikerült valahogy úgy mondania, hogy ráismertem, úgyhogy mindketten örültünk) :) Jópofa emberke volt. Legtöbbet persze ő beszélt (meg elmesélte azt is, hogy Hódmezővásályhelyen miért járt, de ott elég sokmindent nem értettem, meg talán már fáradt is az agyam, így csak bólogattam...). Szóval mesélt magáról is (családjáról is) mikor rákérdeztem, meg hát én is mondtam neki magamról pár dolgot, amikor kérdezett. Érdeklődő volt egyébként, tehát nem csak magáról mesélt! Így a mai napi (heti) jó élményem is megvolt! :) Izgalmas volt hallgatni, és megállapítani, hogy nagyon sokmindent értek belőle. És dicsőség az Úrnak, egyre többmindent, egyre több mindenből/mindenkiből. Szóval lassan 1 hónapja vagyok itt, és már van eredménye... Remélem mire hazamegyek, még többre jutok! ;) Már alig várom, hogy folyékonyan beszéljek!! Bár ettől még kicsit távol állok, de mindenki bátorít. Ami még jó volt a beszélgetésben, hogy nem éreztem magamban a görcsöt. Mármint tudtam úgy odafigyelni, hogy közben nem azon agyaltam, hogy mit fogok mondani, ha megkérdezi ezt és ezt... vagy attól féltem volna, hogy mit fog kérdezni, hanem kíváncsian vártam. :) Érdekes volt megélni ezt is! És persze nagyon jó! Nem mondom, hogy mostantól minden étkezésnél így lesz, mert ismerem magam, de remélem egyre kellemesebbek lesznek ezek az alkalmak is!
Tegnap letettem a fogadalmat: Green Badge Promise (zöld jelvény ígéret), ami abból állt, hogy az összes szolgáló előtt 3 kérdésre kellett válaszolni (a válaszok csak: I do. = Fogadom.) Az ígéret, mármint a kérdések pedig olyamik voltak, hogy fogadom, hogy minden amit teszek, és ahogy azt Istennek teszem, és hogy élő hitű ember vagyok és hasonlók. A Green Badge egyébként mindig rajtunk van, mármint a nevünket tartalmazza és természetesen zöld. Így mindenki tudja, hogy hívnak. Bár már tudom mindenkiről, a vendégeknek is fontos tudniuk (illetve a vendégek is kapnak, mikor megérkeznek, csak az övék sárga színű). A színeknek jelentősége van. Aki 3 hónapja (legalább) itt van már, az tehet - ha akar - , Red Badge Promise-t, ami plusz néhány kérdésből áll, amire válaszolnia kell. (Ezek természetesen "súlyosabbak".) Szóval már hivatalosan is tagja vagyok a Community-nek (A közösségnek).
Szombat szabad nap! Már alig várom!!! :) De előtte van egy "váltónapunk" ;) :( Azt még túl kell élnem...
Véget ért a mese mára, zárul Lilla tára! :)
Tegnap letettem a fogadalmat: Green Badge Promise (zöld jelvény ígéret), ami abból állt, hogy az összes szolgáló előtt 3 kérdésre kellett válaszolni (a válaszok csak: I do. = Fogadom.) Az ígéret, mármint a kérdések pedig olyamik voltak, hogy fogadom, hogy minden amit teszek, és ahogy azt Istennek teszem, és hogy élő hitű ember vagyok és hasonlók. A Green Badge egyébként mindig rajtunk van, mármint a nevünket tartalmazza és természetesen zöld. Így mindenki tudja, hogy hívnak. Bár már tudom mindenkiről, a vendégeknek is fontos tudniuk (illetve a vendégek is kapnak, mikor megérkeznek, csak az övék sárga színű). A színeknek jelentősége van. Aki 3 hónapja (legalább) itt van már, az tehet - ha akar - , Red Badge Promise-t, ami plusz néhány kérdésből áll, amire válaszolnia kell. (Ezek természetesen "súlyosabbak".) Szóval már hivatalosan is tagja vagyok a Community-nek (A közösségnek).
Szombat szabad nap! Már alig várom!!! :) De előtte van egy "váltónapunk" ;) :( Azt még túl kell élnem...
Véget ért a mese mára, zárul Lilla tára! :)
2010. október 12., kedd
Induction day (1) :) (bevezető/informáló nap)
A mai nap nem dolgoztunk. (Mármint csak néhányan nem, akik újak voltak az utóbbi időben.) Ma mindenféle előadást tartottak nekünk. Az egészségvédelemtől kezdve a konyha-mosoda használatáig sok információval halmoztak el ma bennünket. De ugyanúgy kellett ebédnél felszolgálni, meg volt szünet fél 11-kor és 4-kor, szóval kb. a munka időben voltak az előadások. Többek között bemutatták a Beacon-t is (ahol már mi jártunk, takarítani, de elmondták, mi mire való, meg mit hol találunk, és mit mire használnak) illetve volt a gyerekvédelemmel is kapcsolatban egy előadás. Ezzel kapcsolatban ilyen kettősség van bennem. Egyrészt nagyon hiányzik, hogy gyerekekkel kapcsolatban legyek, így kicsit vágyom a Beacon Team - Youth & Children Team valamelyikébe - ők együttműködve dolgoznak, de valahol meg nem tudom összeegyeztetni magammal azt, ahogy itt Angilában kell a gyerekekhez viszonyulni. Mármint értem ezalatt azt, hogy nem ölelhetem meg őket, meg nem létesíthetek velük olyan kapcsolatot, mint otthon. Így kicsit hidegnek érzem az egészet. Mondjuk valahol megértem egyébként, de a lényeg, hogy itt jogszabály is meghatározza, hogy mit lehet és mit nem. Szóval érdekes... ráadásul főleg, így, hogy nem is abban a Team-ben vagyok, hogy valamilyen kapcsolatban lennék velük, csak messziről látom őket. Furcsa... Szóval részben vágyom is rá, hogy egyszer (majd ha jól megy az angol) besegítsek, vagy én is fogalkozzam velük (merthogy hiányzik...) részben meg nem biztos, hogy képes lennék így közöttük lenni, hogy nem érhetek hozzájuk. Ezt eléggé megszoktam, és nagyon sokat ilymódon adtam-kaptam otthon is, mikor mondjuk gyakorlaton voltam, vagy a gyülekezetben. Na mindegy, szóval ezzel kapcsolatban ennyit!
Képzeljétek, írtam a karbantartóknak a szobámmal kapcsolatban, hogy tudnak-e valamit csinálni vele, és megjavították! :) Mármint a berohadt kárpitot (szőnyeget) kicserélték.. így most ragasztószag van a szobámban! :( :)) De megjavult! Remélem jobb lesz, igyekeztem szellőztetni, hogy az is kimenjen, meglátjuk mi lesz estére belőle! :) Szóval ez is haladt ma előre!
Mára azt hiszem ennyi! :)
Képzeljétek, írtam a karbantartóknak a szobámmal kapcsolatban, hogy tudnak-e valamit csinálni vele, és megjavították! :) Mármint a berohadt kárpitot (szőnyeget) kicserélték.. így most ragasztószag van a szobámban! :( :)) De megjavult! Remélem jobb lesz, igyekeztem szellőztetni, hogy az is kimenjen, meglátjuk mi lesz estére belőle! :) Szóval ez is haladt ma előre!
Mára azt hiszem ennyi! :)
2010. október 10., vasárnap
A tegnapi szabadnap és ma már az új szobában
A tegnapi szabadnapom leginkább pakolászással és lustálkodással töltöttem... Elég kuszán alakult, de azért sikerült sokat pihennem.
Reggel az egyik magyar lány (Nóra) tartotta a Morning prayert és kíváncsi voltam rá, így felkeltem korán (fél 8-kor) majd meghallgattam, reggeliztem gyorsan és visszafeküdtem az ágyba. Azért is volt rá szükségem, mert kb. fél 1-kor feküdtem le előző este, úgyhogy kellett még pár órát aludnom! :) De jól esett! Visszafeküdtem és 11 körül keltem fel. Aztán nekiálltam az összepakolásnak! Ebédig sikerült is minden cuccomat átvinni a másik szobába és még kis is takarítottuk gyorsan. (Nagyon üres lett hirtelen! :( ) A szobatársunk is szomorúan vette tudomásul, hogy megint egyedül marad (aranyos lány nagyon Annika, és jól kijöttünk vele! Bár keveset találkoztunk, mert ő a konyhán dolgozik és általában úgy voltak a műszakjai, hogy kevésszer egyezett a mienkkel.)
Aztán áttisztítottam az új szobát is, mert bár nem volt olyan koszos (mindig úgy kell otthagyni, kitakarítva), de azért a friss illat jót tett neki. Ami elég rossz benne, hogy az akasztós szekrény be van rohadva és marha büdös! :( Ennek azért nem örülök, mert sehova máshova nem tudom ebben a pici szobában akasztani a szoknyáimat, kabátaimat, így most nem tudom mit csináljak. Fogok írni valószínűleg a karbantartóknak, hogy tudnak-e vele valamit csinálni, mert ez így nagyon nem jó (1 hetet még kibírnék így, de lehet, hogy 2-3 hónapig ebben leszek, és akkor viszont nem túl kellemes.)! Szóval ez van! Egyébként azért rohadt be, mert szélső szoba, szóval azon a részen nincsen másik szoba, csak a fal, gondolom beázott és így bedohosodott. Áhh.. na mindegy! Szóval ennyit erről!
De azért jól telt benne az 1. éjszakám. Bár felkeltem 2x éjszaka (többször előfordul, hogy a munkával álmodok és görcsölök, hogy valamit nem tudok, hogy kell csinálni, vagy nem emlékszem, és ez álmomban előjön, és felébredek rá. Ez sem túl kellemes, de bízom benne, hogy elmúlik!) de sokat sikerült pihenni, 10-ig tudtam ma aludni, és így jó volt! :)
Szóval ebéd után filmeztünk. A Narnia - Caspian herceg részét néztük meg. Aztán elmentünk egyet sétálni Rékával, az erdőbe, fel a hegyre. Tettünk egy kört, majd leültünk egy padra, ahonnan láttuk a tengert, és beszélgettünkegy jót! :)
Majd vacsi, és ismét film! ;) Notebook (Szerelmünk lapjai)! Nagyon tetszett! :) (Bár azt hiszem már ezt is láttam talán, de jó volt újra megnézni.)
Egyelőre most ennyi!
Puszpusz
Reggel az egyik magyar lány (Nóra) tartotta a Morning prayert és kíváncsi voltam rá, így felkeltem korán (fél 8-kor) majd meghallgattam, reggeliztem gyorsan és visszafeküdtem az ágyba. Azért is volt rá szükségem, mert kb. fél 1-kor feküdtem le előző este, úgyhogy kellett még pár órát aludnom! :) De jól esett! Visszafeküdtem és 11 körül keltem fel. Aztán nekiálltam az összepakolásnak! Ebédig sikerült is minden cuccomat átvinni a másik szobába és még kis is takarítottuk gyorsan. (Nagyon üres lett hirtelen! :( ) A szobatársunk is szomorúan vette tudomásul, hogy megint egyedül marad (aranyos lány nagyon Annika, és jól kijöttünk vele! Bár keveset találkoztunk, mert ő a konyhán dolgozik és általában úgy voltak a műszakjai, hogy kevésszer egyezett a mienkkel.)
Aztán áttisztítottam az új szobát is, mert bár nem volt olyan koszos (mindig úgy kell otthagyni, kitakarítva), de azért a friss illat jót tett neki. Ami elég rossz benne, hogy az akasztós szekrény be van rohadva és marha büdös! :( Ennek azért nem örülök, mert sehova máshova nem tudom ebben a pici szobában akasztani a szoknyáimat, kabátaimat, így most nem tudom mit csináljak. Fogok írni valószínűleg a karbantartóknak, hogy tudnak-e vele valamit csinálni, mert ez így nagyon nem jó (1 hetet még kibírnék így, de lehet, hogy 2-3 hónapig ebben leszek, és akkor viszont nem túl kellemes.)! Szóval ez van! Egyébként azért rohadt be, mert szélső szoba, szóval azon a részen nincsen másik szoba, csak a fal, gondolom beázott és így bedohosodott. Áhh.. na mindegy! Szóval ennyit erről!
De azért jól telt benne az 1. éjszakám. Bár felkeltem 2x éjszaka (többször előfordul, hogy a munkával álmodok és görcsölök, hogy valamit nem tudok, hogy kell csinálni, vagy nem emlékszem, és ez álmomban előjön, és felébredek rá. Ez sem túl kellemes, de bízom benne, hogy elmúlik!) de sokat sikerült pihenni, 10-ig tudtam ma aludni, és így jó volt! :)
Szóval ebéd után filmeztünk. A Narnia - Caspian herceg részét néztük meg. Aztán elmentünk egyet sétálni Rékával, az erdőbe, fel a hegyre. Tettünk egy kört, majd leültünk egy padra, ahonnan láttuk a tengert, és beszélgettünkegy jót! :)
Majd vacsi, és ismét film! ;) Notebook (Szerelmünk lapjai)! Nagyon tetszett! :) (Bár azt hiszem már ezt is láttam talán, de jó volt újra megnézni.)
Egyelőre most ennyi!
Puszpusz
2010. október 8., péntek
Költözök! :( És egy kimerítő nap... Holnap viszont SZABAD :)
Kimerítő nap... hogy is volt magyarul?! Váltónap?! Szóval jah.. nagy volt a hajtás, már délre nagyon elfáradtam, de aztán délután előbb fejeztük be, szóval végülis jó volt, de ha tudom előre, hogy még marad időm, nem hajtok annyira. Na mindegy! Szóval jól leszívta az energiámat, de holnap szabadnap!!!! Vééégre! :) Most 9 napot dolgoztam végig, mert ha emlékeztek, múlt héten elcseréltem a szombatit, csütörtökre, merthogy bementünk Barnstaple-be. És mivel a mostani megint szombatra esett, ezért több mint egy hetet dolgoztam most egyfolytában. Úgyhogy már ideje volt, hogy legyen egy pihi nap, de csak eljött! :P
A költözés... Hát igen, kaptunk levelet (Réka is), hogy át kell költözünk egy másik szobába. Ez egyszemélyes... viszont! Sok hátránya van... :( Nagyon pici, nem is szép (egy régi házikóban vannak ezek az egyszemélyes szobák) közösségi wc és fürdőszoba van (amíg itt saját volt a szobához) és egy pici ablak van a szobán, amiből a bokrokat látom (szóval a gyönyörű kilátás is elveszik...) De hát ez van! Ez a következő lépcsőfok. (Elvileg minél tovább maradunk, annál jobb, és elvileg ez jobb, mint az "osztottszoba" tehát, hogy külön lakrészed van, de itt most nagyon nem szerettünk volna átköltözni, de sajnos nincs választási lehetőség. Pár hét, vagy 1-2 hónap múlva talán egy sokkal jobb helyre megyünk! :) ) Szóval ennyi, ami a költözést illeti. Illetve csak annyi még hozzá, hogy emaitt kicsit alábbhagyott a lelkesedésem, és ma nem voltam olyan mosolygós (nagyon nem tetszik az a szoba), de talán megbékéltem vele és elfogadom, hogy ennek most így kell lennie.
Hmhmm... mit is írjak még?!
Ma délután is elmentem egyet sétálni, gyönyörűen sütött a nap, és melegített... :) Aztán túlestünk a vacsorán, és volt a bemutatkozó est (ezen nem kötelező résztvennünk, de megkértek a szolgálók, hogy a kórus énekeljen, így ezt tettük.. már nem én vezettem! :) ) Majd kimentünk az udvarra (csak az épületben lévő lámpák világítanak, az udvaron és az úton sincs világítás). Gyönyörűen lehetett látni a csillagokat az égen. Szintén fantasztikus élményben volt részem (eddig még sosem mentem ki este, vagy legalábbis csak egyik épületből a másikba át, és nem néztem föl az égre...) Hatalmas területen rengeteg apró pötty... :) Még a tejútat is lehetett látni... Szóval mai szépélményem ez volt! :)
Ami a betegséget illeti, ma egy picit jobban éreztem már magam, de nem tudom meddig fog tartani, mert ebben a szeles időben nem gyógyul olyan hamar az ember (legalábbis gyorsan visszaeshet) Azért igyekszem sok gyümölcsöt enni, teát inni, szóval kúrálom magam! ;)
Egy kis kép ajándék :)
RÓLAM sok, meg Rékáról és Benről is néhány :)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/KepekRolamLeginkabb?authkey=Gv1sRgCOjcx_LzrP--8QE#
Na és még néhány! :) Ígértem, hogy amikor felsétáltam a keresztekhez (Crosses), készítettem fotókat! Hát íme ezeket is megmutatom most:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Crosses?authkey=Gv1sRgCJKLi-Luzb7TngE#
Sok-sok pussz
A költözés... Hát igen, kaptunk levelet (Réka is), hogy át kell költözünk egy másik szobába. Ez egyszemélyes... viszont! Sok hátránya van... :( Nagyon pici, nem is szép (egy régi házikóban vannak ezek az egyszemélyes szobák) közösségi wc és fürdőszoba van (amíg itt saját volt a szobához) és egy pici ablak van a szobán, amiből a bokrokat látom (szóval a gyönyörű kilátás is elveszik...) De hát ez van! Ez a következő lépcsőfok. (Elvileg minél tovább maradunk, annál jobb, és elvileg ez jobb, mint az "osztottszoba" tehát, hogy külön lakrészed van, de itt most nagyon nem szerettünk volna átköltözni, de sajnos nincs választási lehetőség. Pár hét, vagy 1-2 hónap múlva talán egy sokkal jobb helyre megyünk! :) ) Szóval ennyi, ami a költözést illeti. Illetve csak annyi még hozzá, hogy emaitt kicsit alábbhagyott a lelkesedésem, és ma nem voltam olyan mosolygós (nagyon nem tetszik az a szoba), de talán megbékéltem vele és elfogadom, hogy ennek most így kell lennie.
Hmhmm... mit is írjak még?!
Ma délután is elmentem egyet sétálni, gyönyörűen sütött a nap, és melegített... :) Aztán túlestünk a vacsorán, és volt a bemutatkozó est (ezen nem kötelező résztvennünk, de megkértek a szolgálók, hogy a kórus énekeljen, így ezt tettük.. már nem én vezettem! :) ) Majd kimentünk az udvarra (csak az épületben lévő lámpák világítanak, az udvaron és az úton sincs világítás). Gyönyörűen lehetett látni a csillagokat az égen. Szintén fantasztikus élményben volt részem (eddig még sosem mentem ki este, vagy legalábbis csak egyik épületből a másikba át, és nem néztem föl az égre...) Hatalmas területen rengeteg apró pötty... :) Még a tejútat is lehetett látni... Szóval mai szépélményem ez volt! :)
Ami a betegséget illeti, ma egy picit jobban éreztem már magam, de nem tudom meddig fog tartani, mert ebben a szeles időben nem gyógyul olyan hamar az ember (legalábbis gyorsan visszaeshet) Azért igyekszem sok gyümölcsöt enni, teát inni, szóval kúrálom magam! ;)
Egy kis kép ajándék :)
RÓLAM sok, meg Rékáról és Benről is néhány :)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/KepekRolamLeginkabb?authkey=Gv1sRgCOjcx_LzrP--8QE#
Na és még néhány! :) Ígértem, hogy amikor felsétáltam a keresztekhez (Crosses), készítettem fotókat! Hát íme ezeket is megmutatom most:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Crosses?authkey=Gv1sRgCJKLi-Luzb7TngE#
Sok-sok pussz
2010. október 7., csütörtök
Könnyebb nap... :) (viszont kicsit beteg)
Ma egy rövid napon vagyok túl... Nem volt sok munka szerencsére, és ami volt, azzal sem kellett rohanni. Sőt, annyira jól dolgoztunk, hogy volt, amit holnapra előre csináltunk, és még így is háromnegyed órával előbb végeztünk. :) Szóval munka szempontjából jó nap volt!
Egyéb szempontjából nem annyira. Megfáztam valószínűleg, vagy nem tudom mi ez, de hét eleje óta fáj a torkom, 2 napja már az orrom is folyik... :( És emiatt a hangulatom sem a legjobb (sajnos eléggé rányomja bélyegét, hogy nem érzem igazán jól magam). De azért igyekszem vidám lenni, és nem foglalkozni vele (persze sokszor nehéz). Na meg szedem a vitaminokat, teázok, mézet eszek (persze az itteni nem olyan jó, mint az otthoni :p de azért az is megteszi egyelőre... Remélem hamar rendbejövök!
Egyébként 3 napja járok futni (lehet tegnap nem kellett volna mennem, mert eléggé fújt a szél, de még élek! :)) szóval elég kemény itt, mert a lejtők-emelkedők váltakoznak (inkább az emelkedő a vészes, az első két nap meg kellett állnom 3x, mert nem bírtam... DE tegnap fel tudtam úgy futni (az egyik visszafelé lévő vészesen meredek emelkedőn), hogy nem álltam meg! :) Örültem neki, nagyon! Viszont a térdem nem bírja annyira a betont, vagy nem tudom mi lehet, de az is el kezdett kicsit fájni, de arra megtudtam kölcsönkérni krémet, úgyhogy remélem az is rendbejön! Egyébként folyamatosan izomláz van a lábaimban :) de legalább jól megerősödnek! :) (Itt a házban is rengeteg lépcső van, úgyhogy folyamatosan eddzve van.) Ma talán csak séta lesz a levegőzésből, nem merem megkockáztatni újra a futást, nehogy rosszabbul legyek!
Hmhmmm.. mit akartam még?! Nem tudom, valószínű még fogok írni, mert most a szobában felejtettem a papírkát, amire felírtam, hogy miről szeretnék mesélni még nektek.
Megtaláltam a papírkát, és így folytatom is...
Szóval arról akartam még írni nektek, hogy így a nyelvekkel kapcsolatban egy csomót elmélkedek, miközben hallgatom az embereket. Hogy pl. mennyire furcsa lehet nekik a mi nyelvünk. Mindig tanítgatunk nekik szavakat, vagy csak mondjuk, ha kérdezik, hogy ez és ez hogy van magyarul, és mindig megállapítják, hogy nagyon bonyolult és nehéz nyelv (pl. a gy-t nem tudják kiejteni az angolok, helyette dzs-t mondanak, akkor az a-betű sem megy nekik, mindig á-t ejtenek helyette, próbáljuk többször mondatni velük, de még így sem éreznek rá.) Annyira érdekes, hogy mennyire máshogy képzik a hangokat, és ha valami nincs az ő nyelvükbe, vagy arra hasonlító, képtelenek rendesen kimondani! :) De itt is érzékelni lehet a nyelvek közötti különbséget-hasonlóságot. Pl. egy lengyel srác (Mike - bár ez csak az angolosított változata a nevének) sokkal szebben és könnyebben kimondja a szavakat, mint egy angol, de a németeknek is könnyebben megy talán. Megfigyelhető itt (leginkább a felszolgálásoknál) a nyelvterületenkénti különböző akcentus is. (Mint ahogy nálunk is van, itt is.) Van, akit könnyebb megérteni, van, akit nehezebb, mert gyorsabban beszél, vagy mert máshogy képzi a magánhangzókat, vagy elharapja a szavak végét... Sok angol van itt (ami érthető is) de mindig azon gondolkodom, mennyivel egyszerűbb nekik... Elképzeltem, otthon is lenne egy ilyen hely (bár lehet, talán van is) és ott mennyivel egyszerűbb lenne nekem. Bár TUDOM! Nyelvet tanulni/gyakorolni jöttem, néha irigylem őket. De hát ez is egy kihívás... Azért jó lenne egyszer úgy tudni beszéni, mint ők! :) Bár tudom, ehhez sokkal több idő kell, majd meglátjuk meddig jutok.
Ja, még valami. Nagyon szeretem hallgatni a portugált! :) Az étekzések előtt szokott 1-1 fiatal hangosan imádkozni, és az érdekesség az, hogy mindig az illető adott nyelvén imádkozik (ezzel is mutatva a vendégeknek, hogy ugye sokféle helyről jöttünk, és hogy hallják is, meg ily módon is tudjunk szolgálni). Szóval ilyenkor szoktam hallani pl. portugált...
Más: Még az étkezéshez visszatérve kicsit, vagyis ételekhez. Nem emlékszem már, mit írtam róla, de továbbra is élvezem, hogy minden meleg étkezéshez van friss zöldség/saláta az asztalon, illetve minden étkezés végén lehet joghurtot, pudinot, sajtot (különböző ínyencségeket és nagyon finomak - ezt András kedvéért jegyzem meg, mindig gondolok rá, mikor eszek egy-egy finomabb darabot ;) )
Ami az étkezési szokásokat illeti, hát nem kapkodják el... mindig túl hamar végzek az evéssel! :) Egyrészt, mert éhes vagyok, másrészt, meg mert gyorsan is eszem. Na meg persze beszélgetnek közben, és ezért is halad lassabban.
Aztán a villa-késhasználatot is figyeltem azóta, és máshogy fogják mint mi (vagy legalábbis én) mármint nem a jobb-és balkézen van a hangsúly, hanem azon, ahogy tartják, meg ahogy az ételt felveszik.. Hjajj, nem tudom jól leírni, ezt látnotok kéne. Lehet, hogy csak nekem fura... :D
Jah, és a szalvétát mindig az ölükbe teszik. Már ezt is megfigyeltem, hogy majdnem hogy csak én nem teszem az ölembe (de múltkor megfigyeltem, Réka se, meg talán egy német lány se) De minden vendég... Én nem félek attól, hogy leeszem magam! :))) Ezért nem teszem oda.. én tudok szépen enni! :) Na viccet félretéve, kicsit furán érzem magam, de ugyanakkor viccesnek is tartom, hogy ott van a szalvéta és nem az asztalon! :)
Fúúú... mi van még?!
Na egy kis lelki dolog! Véégre! ;)
Szóval tegnap szerda volt, Community Day (ilyenkor van a meetingek napja - House Team találkozó, hasznos, fontos infók megbeszélése, Community meeting, mikor az összes szolgáló ott van....stb.) És ilyenkor van a Corpus (ami egy istentiszteletre hasonlít, úrvacsorával, énekléssel, igei résszel, és csak a szolgálók részére). Szóval tegnap volt először az, amikor egész sokat értettem az igehirdetésből, és kaptam is, végre! :)
Úgyhogy nagyon örültem, és boldog voltam, hogy tapasztalom a fejlődést! Legalábbis abban, hogy a fülem szokja! Igyekszem beszélni is, de az még egyelőre nehézkesebb, mint megérteni, ami körülöttem zajlik. És már nem fáraszt annyira! ;)
Egy igei példa: Már másodjára jött velem szembe (az utóbbi 1 hétben) a következő ige:
"megüresítette önmagát, szolgati formát vett fel..."
Nagyon elgondolkoztatott azon, hogy miért kellett abból a NAGYON JÓ-ból, amiben voltam, kiszakadnom. Nagyon-nagyon jól éreztem magam otthon. Éreztem azt, hogy a helyemen vagyok, rengeteg szeretetet kaptam, ami elmondhatatlan és felfoghatatlan (és természetesem nem is érzem eléggé megérdemeltnek). De ugyanakkor itt megtapasztaltam azt, milyen érzés mindent a nulláról újrakezdeni. Nagyon nehéz! Ugyanakkor így tudom megtapasztalni azt, hogy Isten hogyan épít, formál napról napra, hétről hétre! Csodálatos! :)
És jó tudni azt, hogy a tenyerén hordoz, és nem fogom megütni lábamat a kőben, és velem van, még a nehézségekben is!!!
Ma például készített nekem egy fantasztikus ajándékot.... Nem hittem a szememnek.
Miután elkezdtem nektek a blogot írni, elmentem egyet sétálni. Eljutottam egy darabig, majd leültem a tengerrel szemben egy sziklára, és olvastam a Bibliát, majd imádkoztam. Hálátadtam sokmindenért... És mindeközben valami leírhatatlanul gyönyörű szivárvány jelent meg! Fantasztikus volt! Ilyen szépet, és erőteljeset még nem láttam... (Nem volt nálam fényképező, így nem tudom megmutatni nektek, de nem is adná vissza szerintem...) Szóval nagyon-nagyon szeret Bennünket az Isten! Titeket is, mindenkit! Csak keresni kell vele a kapcsolatot, és időt szánni rá!!! Várja, hogy TE is időt szentelj neki!
Hmm... szóval ez volt a mai napi nagyon szép élményem!
Végül, ha már ilyen kitartóan végigolvastátok soraimat, néhány képet beszúrok nektek, ami a lányokról van, akikkel múltkor kirándultam! (csak 3 db)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/AnnikaJudyEn?authkey=Gv1sRgCKnh-5_gs_ewfg#
Egyéb szempontjából nem annyira. Megfáztam valószínűleg, vagy nem tudom mi ez, de hét eleje óta fáj a torkom, 2 napja már az orrom is folyik... :( És emiatt a hangulatom sem a legjobb (sajnos eléggé rányomja bélyegét, hogy nem érzem igazán jól magam). De azért igyekszem vidám lenni, és nem foglalkozni vele (persze sokszor nehéz). Na meg szedem a vitaminokat, teázok, mézet eszek (persze az itteni nem olyan jó, mint az otthoni :p de azért az is megteszi egyelőre... Remélem hamar rendbejövök!
Egyébként 3 napja járok futni (lehet tegnap nem kellett volna mennem, mert eléggé fújt a szél, de még élek! :)) szóval elég kemény itt, mert a lejtők-emelkedők váltakoznak (inkább az emelkedő a vészes, az első két nap meg kellett állnom 3x, mert nem bírtam... DE tegnap fel tudtam úgy futni (az egyik visszafelé lévő vészesen meredek emelkedőn), hogy nem álltam meg! :) Örültem neki, nagyon! Viszont a térdem nem bírja annyira a betont, vagy nem tudom mi lehet, de az is el kezdett kicsit fájni, de arra megtudtam kölcsönkérni krémet, úgyhogy remélem az is rendbejön! Egyébként folyamatosan izomláz van a lábaimban :) de legalább jól megerősödnek! :) (Itt a házban is rengeteg lépcső van, úgyhogy folyamatosan eddzve van.) Ma talán csak séta lesz a levegőzésből, nem merem megkockáztatni újra a futást, nehogy rosszabbul legyek!
Hmhmmm.. mit akartam még?! Nem tudom, valószínű még fogok írni, mert most a szobában felejtettem a papírkát, amire felírtam, hogy miről szeretnék mesélni még nektek.
Megtaláltam a papírkát, és így folytatom is...
Szóval arról akartam még írni nektek, hogy így a nyelvekkel kapcsolatban egy csomót elmélkedek, miközben hallgatom az embereket. Hogy pl. mennyire furcsa lehet nekik a mi nyelvünk. Mindig tanítgatunk nekik szavakat, vagy csak mondjuk, ha kérdezik, hogy ez és ez hogy van magyarul, és mindig megállapítják, hogy nagyon bonyolult és nehéz nyelv (pl. a gy-t nem tudják kiejteni az angolok, helyette dzs-t mondanak, akkor az a-betű sem megy nekik, mindig á-t ejtenek helyette, próbáljuk többször mondatni velük, de még így sem éreznek rá.) Annyira érdekes, hogy mennyire máshogy képzik a hangokat, és ha valami nincs az ő nyelvükbe, vagy arra hasonlító, képtelenek rendesen kimondani! :) De itt is érzékelni lehet a nyelvek közötti különbséget-hasonlóságot. Pl. egy lengyel srác (Mike - bár ez csak az angolosított változata a nevének) sokkal szebben és könnyebben kimondja a szavakat, mint egy angol, de a németeknek is könnyebben megy talán. Megfigyelhető itt (leginkább a felszolgálásoknál) a nyelvterületenkénti különböző akcentus is. (Mint ahogy nálunk is van, itt is.) Van, akit könnyebb megérteni, van, akit nehezebb, mert gyorsabban beszél, vagy mert máshogy képzi a magánhangzókat, vagy elharapja a szavak végét... Sok angol van itt (ami érthető is) de mindig azon gondolkodom, mennyivel egyszerűbb nekik... Elképzeltem, otthon is lenne egy ilyen hely (bár lehet, talán van is) és ott mennyivel egyszerűbb lenne nekem. Bár TUDOM! Nyelvet tanulni/gyakorolni jöttem, néha irigylem őket. De hát ez is egy kihívás... Azért jó lenne egyszer úgy tudni beszéni, mint ők! :) Bár tudom, ehhez sokkal több idő kell, majd meglátjuk meddig jutok.
Ja, még valami. Nagyon szeretem hallgatni a portugált! :) Az étekzések előtt szokott 1-1 fiatal hangosan imádkozni, és az érdekesség az, hogy mindig az illető adott nyelvén imádkozik (ezzel is mutatva a vendégeknek, hogy ugye sokféle helyről jöttünk, és hogy hallják is, meg ily módon is tudjunk szolgálni). Szóval ilyenkor szoktam hallani pl. portugált...
Más: Még az étkezéshez visszatérve kicsit, vagyis ételekhez. Nem emlékszem már, mit írtam róla, de továbbra is élvezem, hogy minden meleg étkezéshez van friss zöldség/saláta az asztalon, illetve minden étkezés végén lehet joghurtot, pudinot, sajtot (különböző ínyencségeket és nagyon finomak - ezt András kedvéért jegyzem meg, mindig gondolok rá, mikor eszek egy-egy finomabb darabot ;) )
Ami az étkezési szokásokat illeti, hát nem kapkodják el... mindig túl hamar végzek az evéssel! :) Egyrészt, mert éhes vagyok, másrészt, meg mert gyorsan is eszem. Na meg persze beszélgetnek közben, és ezért is halad lassabban.
Aztán a villa-késhasználatot is figyeltem azóta, és máshogy fogják mint mi (vagy legalábbis én) mármint nem a jobb-és balkézen van a hangsúly, hanem azon, ahogy tartják, meg ahogy az ételt felveszik.. Hjajj, nem tudom jól leírni, ezt látnotok kéne. Lehet, hogy csak nekem fura... :D
Jah, és a szalvétát mindig az ölükbe teszik. Már ezt is megfigyeltem, hogy majdnem hogy csak én nem teszem az ölembe (de múltkor megfigyeltem, Réka se, meg talán egy német lány se) De minden vendég... Én nem félek attól, hogy leeszem magam! :))) Ezért nem teszem oda.. én tudok szépen enni! :) Na viccet félretéve, kicsit furán érzem magam, de ugyanakkor viccesnek is tartom, hogy ott van a szalvéta és nem az asztalon! :)
Fúúú... mi van még?!
Na egy kis lelki dolog! Véégre! ;)
Szóval tegnap szerda volt, Community Day (ilyenkor van a meetingek napja - House Team találkozó, hasznos, fontos infók megbeszélése, Community meeting, mikor az összes szolgáló ott van....stb.) És ilyenkor van a Corpus (ami egy istentiszteletre hasonlít, úrvacsorával, énekléssel, igei résszel, és csak a szolgálók részére). Szóval tegnap volt először az, amikor egész sokat értettem az igehirdetésből, és kaptam is, végre! :)
Úgyhogy nagyon örültem, és boldog voltam, hogy tapasztalom a fejlődést! Legalábbis abban, hogy a fülem szokja! Igyekszem beszélni is, de az még egyelőre nehézkesebb, mint megérteni, ami körülöttem zajlik. És már nem fáraszt annyira! ;)
Egy igei példa: Már másodjára jött velem szembe (az utóbbi 1 hétben) a következő ige:
"megüresítette önmagát, szolgati formát vett fel..."
Nagyon elgondolkoztatott azon, hogy miért kellett abból a NAGYON JÓ-ból, amiben voltam, kiszakadnom. Nagyon-nagyon jól éreztem magam otthon. Éreztem azt, hogy a helyemen vagyok, rengeteg szeretetet kaptam, ami elmondhatatlan és felfoghatatlan (és természetesem nem is érzem eléggé megérdemeltnek). De ugyanakkor itt megtapasztaltam azt, milyen érzés mindent a nulláról újrakezdeni. Nagyon nehéz! Ugyanakkor így tudom megtapasztalni azt, hogy Isten hogyan épít, formál napról napra, hétről hétre! Csodálatos! :)
És jó tudni azt, hogy a tenyerén hordoz, és nem fogom megütni lábamat a kőben, és velem van, még a nehézségekben is!!!
Ma például készített nekem egy fantasztikus ajándékot.... Nem hittem a szememnek.
Miután elkezdtem nektek a blogot írni, elmentem egyet sétálni. Eljutottam egy darabig, majd leültem a tengerrel szemben egy sziklára, és olvastam a Bibliát, majd imádkoztam. Hálátadtam sokmindenért... És mindeközben valami leírhatatlanul gyönyörű szivárvány jelent meg! Fantasztikus volt! Ilyen szépet, és erőteljeset még nem láttam... (Nem volt nálam fényképező, így nem tudom megmutatni nektek, de nem is adná vissza szerintem...) Szóval nagyon-nagyon szeret Bennünket az Isten! Titeket is, mindenkit! Csak keresni kell vele a kapcsolatot, és időt szánni rá!!! Várja, hogy TE is időt szentelj neki!
Hmm... szóval ez volt a mai napi nagyon szép élményem!
Végül, ha már ilyen kitartóan végigolvastátok soraimat, néhány képet beszúrok nektek, ami a lányokról van, akikkel múltkor kirándultam! (csak 3 db)
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/AnnikaJudyEn?authkey=Gv1sRgCKnh-5_gs_ewfg#
2010. október 5., kedd
Húú... sokminden :)
Kedveseim!
Tegnap nem írtam, mert nem történt semmi különös, ma viszont annál több.
Ma is volt international evening (nemzetközi est) - nem tudom írtam-e már róla, de kb. heti 2x van, merthogy vannak vendégek itt hétközben, meg hétvégén újak, szóval mindenkinek el kell énekelni, meg kell mutatni, mit tudunk, és szervezni nekik egy estet, ahol mi szolgálunk mindenfélével, merthogy nemzetközi szolgáló közösség vagyunk - szóval ma is volt egy, és énekeltem magyarul a Jöjj, itt az idő, hogy dicsérd kezdetű dalt (6-an 6 különböző nyelven énekeljük 2-2 soronként, a refrént angolul együtt) illetve pantomimeztem: itt is előadtuk A bábu című pantomimet, nagy sikert aratott, mondták, hogy tele van erővel és fantasztikus! Éééés KÓRUS-t vezettem! :D Nekem kellett vezényelnem, mert ma volt egy koncert valahol, ahova 5 fiatal elment, és pont azok, akik értenek ilyesmihez, így fel lettem kérve (Réka által, merthogy beajánlott, hogy én tudnám csinálni, emiatt ne vegyük ki a programból) úgyhogy kicsit furán éreztem magam, meg tartottam tőle, de nem volt gond, hála Istennek! :) Szóval jól elfáradtam, de beindult itt is ezen a téren is a szolgálóélet! :) Úgyhogy örülök, és jól érezem magam, hogy hasznos vagyok, hogy Istent dicsőíthetem íly módon is!
Nem meséltem még, hogy készítettek rólam (rólunk) fotót! Merthogy, képzeljétek, van a házban egy ilyen fotógaléria, ahol kintvannak a szolgálók fényképei (fekete fehérben, beüvegezve/keretezve, kb 6-7 ember egy nagy keretben) és nagyon jól néz ki - fekete-fehér képek, de itt a természetben készültek, az udvaron és nagyon szépen meg vannak csinálva. Szóval rólunk is csináltak, így hamarosan mi is kikerülünk oda! :) Izgi!
Jajj igen, tudom, tartozom még nektek, hogy hogy néz ki a ház belülről, meg a szoba, meg ilyesmi... ígérem, egyszer készítek róluk, na meg felkerülnek! :)
Fúú, most hirtelen ennyi! :)
puszpusz
Tegnap nem írtam, mert nem történt semmi különös, ma viszont annál több.
Ma is volt international evening (nemzetközi est) - nem tudom írtam-e már róla, de kb. heti 2x van, merthogy vannak vendégek itt hétközben, meg hétvégén újak, szóval mindenkinek el kell énekelni, meg kell mutatni, mit tudunk, és szervezni nekik egy estet, ahol mi szolgálunk mindenfélével, merthogy nemzetközi szolgáló közösség vagyunk - szóval ma is volt egy, és énekeltem magyarul a Jöjj, itt az idő, hogy dicsérd kezdetű dalt (6-an 6 különböző nyelven énekeljük 2-2 soronként, a refrént angolul együtt) illetve pantomimeztem: itt is előadtuk A bábu című pantomimet, nagy sikert aratott, mondták, hogy tele van erővel és fantasztikus! Éééés KÓRUS-t vezettem! :D Nekem kellett vezényelnem, mert ma volt egy koncert valahol, ahova 5 fiatal elment, és pont azok, akik értenek ilyesmihez, így fel lettem kérve (Réka által, merthogy beajánlott, hogy én tudnám csinálni, emiatt ne vegyük ki a programból) úgyhogy kicsit furán éreztem magam, meg tartottam tőle, de nem volt gond, hála Istennek! :) Szóval jól elfáradtam, de beindult itt is ezen a téren is a szolgálóélet! :) Úgyhogy örülök, és jól érezem magam, hogy hasznos vagyok, hogy Istent dicsőíthetem íly módon is!
Nem meséltem még, hogy készítettek rólam (rólunk) fotót! Merthogy, képzeljétek, van a házban egy ilyen fotógaléria, ahol kintvannak a szolgálók fényképei (fekete fehérben, beüvegezve/keretezve, kb 6-7 ember egy nagy keretben) és nagyon jól néz ki - fekete-fehér képek, de itt a természetben készültek, az udvaron és nagyon szépen meg vannak csinálva. Szóval rólunk is csináltak, így hamarosan mi is kikerülünk oda! :) Izgi!
Jajj igen, tudom, tartozom még nektek, hogy hogy néz ki a ház belülről, meg a szoba, meg ilyesmi... ígérem, egyszer készítek róluk, na meg felkerülnek! :)
Fúú, most hirtelen ennyi! :)
puszpusz
2010. október 3., vasárnap
Rövid leszek
Ma vasárnap van... így 3 órát dolgoztunk délután. Elfáradtam... mint már korábban is írtam, jobban megvisel, mint egy teljes nap, mert így egyhuzamban dolgozunk 3 órát. De jó hangulatban telt, beszélgettem az egyik brazil sráccal (ágyneműhúzás közben) meg szórakoztunk egymásikkal, aki a fiatalokkal foglalkozi, de most ott volt VÁLTÓNAP :) (changeover-day), ahol a fiatalok szoktak lenni. (Nekik külön épület van, külön konyha meg minden, a neve BEACON (ejtsd: bíkön) Sokszor járunk át oda takarítani.) Na szóval ennyi. A brazil srác neve Eduardo, aki a fiatalokkal dolgozik, ő pedig Jack. Aztán vacsi volt, majd kórus! :) Nem is tudom meséltem-e, hogy itt is van egy kis kórus, ami összeállt csak úgy magánszorgalomból (egyszer kipróbálták és belelkesedtek rá többen, azóta egy új-zélandi leányó vezeti :) Van rendesen basszus, tenor, alt és szoprán szólam és a fiúk is jó sokan vannak. Szopránban kevesebben vagyunk, mint az altban, de hát van ez így! :) Aztán meg megint röpiztünk egy jót, így este 8-tól. Most ott végeztem és jöttem ide, írni nektek!
Jajj... ma gyönyörűséges naplementét láttam!!! Nem volt a közelben a fényképezőm, így nem tudom majd megmutatni nektek, de hát valami fantasztikus volt!!!! (Épp a kórus kezdetekor, úgyhogy nem tudtam végignézni, amint lemegy, de ott álltam pár percig és csodáltam!)
Na azt hiszem mára ennyi! Talán volt még valami amit meg akartam osztani veletek, de elfelejtettem, majd legközelebb!
Jajj, de! Eszembe jutott valami! Az utóbbi két felszolgáláskor két kellemes beszélgetésem volt! (Tudjátok, midnig görcsölök, hogy nem fogom érteni, nem fogom tudni kifejezni magam, és alig várom, hogy túllegyünk az ebédeken, vacsorákon...) Ami negatívum volt, hogy a tegnapi ebédet és vacsorát egyedül kellett felszolgálnom (így többet kellett ide-oda rohangálni és szóvaltartni a vendégeket közben)... jah, de ezt talán írtam is. Szóval nem örültem neki, és plusz stresszelt a dolog, de a vacsoránál egy bácsival sikerült hosszabban beszélgetnem, a mai ebédnél meg egy nagyon kedves nénivel. Mindketten nagyon türelmesek voltak és érdeklődök, leginkább rólam kérdezgettek, az általános kérdések... De mindig fűztek hozzá valamit, így eltelt az idő. A bácsival még a vacsora után is beszélgettem egy kicsit. (Azaz ő beszélt, de értettem nagyjából, és nagyon kedves volt.) Szóval már vannak kellemes élményeim is a felszolgálással és a beszélgetésekkel kapcsolatban, de ha tehetitek imádkozzatok továbbra is, nagy segítség, és érzem a hatását! ;) És persze KÖSZÖNÖM!
Mára befejezem!
Puszi
Puszi
Jajj... ma gyönyörűséges naplementét láttam!!! Nem volt a közelben a fényképezőm, így nem tudom majd megmutatni nektek, de hát valami fantasztikus volt!!!! (Épp a kórus kezdetekor, úgyhogy nem tudtam végignézni, amint lemegy, de ott álltam pár percig és csodáltam!)
Na azt hiszem mára ennyi! Talán volt még valami amit meg akartam osztani veletek, de elfelejtettem, majd legközelebb!
Jajj, de! Eszembe jutott valami! Az utóbbi két felszolgáláskor két kellemes beszélgetésem volt! (Tudjátok, midnig görcsölök, hogy nem fogom érteni, nem fogom tudni kifejezni magam, és alig várom, hogy túllegyünk az ebédeken, vacsorákon...) Ami negatívum volt, hogy a tegnapi ebédet és vacsorát egyedül kellett felszolgálnom (így többet kellett ide-oda rohangálni és szóvaltartni a vendégeket közben)... jah, de ezt talán írtam is. Szóval nem örültem neki, és plusz stresszelt a dolog, de a vacsoránál egy bácsival sikerült hosszabban beszélgetnem, a mai ebédnél meg egy nagyon kedves nénivel. Mindketten nagyon türelmesek voltak és érdeklődök, leginkább rólam kérdezgettek, az általános kérdések... De mindig fűztek hozzá valamit, így eltelt az idő. A bácsival még a vacsora után is beszélgettem egy kicsit. (Azaz ő beszélt, de értettem nagyjából, és nagyon kedves volt.) Szóval már vannak kellemes élményeim is a felszolgálással és a beszélgetésekkel kapcsolatban, de ha tehetitek imádkozzatok továbbra is, nagy segítség, és érzem a hatását! ;) És persze KÖSZÖNÖM!
Mára befejezem!
Puszi
Puszi
2010. október 1., péntek
Kimerítő nap
A mai nap nagyon elfáradtam (changeover - várom az ötleteket röviden magyarul hogy lehetne mondani :) )
Szóval az utóbbi nap szabadnap volt, előtte meg 2x is előbb végeztünk, mint ahogy kellett volna, ma pedig még 10-15 perccel túlóráztunk is, és nagy volt a hajtás. Hát jól el is fáradtam... És este még felszolgálni is kellett, ráadásul annyi vendég van a hétvégére, hogy kevesen voltunk arra, hogy kettesével szolgáljunk fel, ezért én egyedül maradtam pl. (mert akivel szolgáltam volna, el kellett, hogy menjen, mert szükség volt rá a konyhában, aztán egy másik asztalnál felszolgált ő is) Szóval így ott maradtam egyedül a vendégekkel, na meg idevinni, odavinni, összeszedni, felszolgálni, kiszedni, leszedni... és még szóval tartani a vendégeket is... lemerült az elem a végére.
Délután azért elmentem egyet sétálni :) jól esett nagyon! Most Lynton irányába mentem, nem a tengerpart felé, ez az úgy nem olyan meredek. Lehet majd rászánom magam, hogy eljárjak futni, és akkor errefelé fogok, mert itt még lehet is futni, nemcsak sétálni :) Jó párás volt a levegő, mert szinte egész nap esett az eső! De képzeljétek, délutánra megint kisütött a napocska! Úgy örültem neki! :) (Mondjuk kb. csak 5 percre, de megmutatta magát!)
Ma az ablakomból néztem a naplementét, nagyon szép volt, de képet nem tudtam csinálni, mert nem adta vissza jól a gép, meg a fény miatt nem jöttek ki a színek sem, szóval ezt most nem tudom sajnos megosztani veletek. Egyébként mindig délután süt be az ablakunkon a nap (ha van) és olyan jó mindig munka után arra belépni a szobába, hogy világít az egész!
Na a képekkel kapcsolatban arra jutottam, hogy bár nagyon-nagyon tetszik, és jó lett volna, ha meg tudtam volna oldani, hogy ide szúrjam be a képeket (mert nagyon jól néz így ki), DE sajnos mindig rengeteg idő, és általában szenvedek vele, nem is tudom feltölteni, szóval linket fogok megadni, amire ha rákattinotok meg tudjátok nézegetni őket! (Persze megjegyzést írhattok ide, ha lesz a képekkel kapcsolatban, de egyelőre ez lesz a megoldás.)
Szóval sikerült feltöltenem képeket még az 1. szabadnapomon tett kirándulásról, itt láthattok majd a fiatalok közül kettőt (két német lány: Annika és Judy. Annika a konyhán dolgozik, Judy velem a House Team-ben, Annika a szobatársunk).
Hát íme a képek:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Kirandulas1Szabadnapomon?authkey=Gv1sRgCMaO2oeL6O7p3AE#
Na és sikerült felrakni a tegnapi kirándulásunk képeit is, itt nézhetitek meg:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/LyntonLynmouth#
Remélem sikerül! Ha gond van, írjatok! Puszpusz
Szóval az utóbbi nap szabadnap volt, előtte meg 2x is előbb végeztünk, mint ahogy kellett volna, ma pedig még 10-15 perccel túlóráztunk is, és nagy volt a hajtás. Hát jól el is fáradtam... És este még felszolgálni is kellett, ráadásul annyi vendég van a hétvégére, hogy kevesen voltunk arra, hogy kettesével szolgáljunk fel, ezért én egyedül maradtam pl. (mert akivel szolgáltam volna, el kellett, hogy menjen, mert szükség volt rá a konyhában, aztán egy másik asztalnál felszolgált ő is) Szóval így ott maradtam egyedül a vendégekkel, na meg idevinni, odavinni, összeszedni, felszolgálni, kiszedni, leszedni... és még szóval tartani a vendégeket is... lemerült az elem a végére.
Délután azért elmentem egyet sétálni :) jól esett nagyon! Most Lynton irányába mentem, nem a tengerpart felé, ez az úgy nem olyan meredek. Lehet majd rászánom magam, hogy eljárjak futni, és akkor errefelé fogok, mert itt még lehet is futni, nemcsak sétálni :) Jó párás volt a levegő, mert szinte egész nap esett az eső! De képzeljétek, délutánra megint kisütött a napocska! Úgy örültem neki! :) (Mondjuk kb. csak 5 percre, de megmutatta magát!)
Ma az ablakomból néztem a naplementét, nagyon szép volt, de képet nem tudtam csinálni, mert nem adta vissza jól a gép, meg a fény miatt nem jöttek ki a színek sem, szóval ezt most nem tudom sajnos megosztani veletek. Egyébként mindig délután süt be az ablakunkon a nap (ha van) és olyan jó mindig munka után arra belépni a szobába, hogy világít az egész!
Na a képekkel kapcsolatban arra jutottam, hogy bár nagyon-nagyon tetszik, és jó lett volna, ha meg tudtam volna oldani, hogy ide szúrjam be a képeket (mert nagyon jól néz így ki), DE sajnos mindig rengeteg idő, és általában szenvedek vele, nem is tudom feltölteni, szóval linket fogok megadni, amire ha rákattinotok meg tudjátok nézegetni őket! (Persze megjegyzést írhattok ide, ha lesz a képekkel kapcsolatban, de egyelőre ez lesz a megoldás.)
Szóval sikerült feltöltenem képeket még az 1. szabadnapomon tett kirándulásról, itt láthattok majd a fiatalok közül kettőt (két német lány: Annika és Judy. Annika a konyhán dolgozik, Judy velem a House Team-ben, Annika a szobatársunk).
Hát íme a képek:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/Kirandulas1Szabadnapomon?authkey=Gv1sRgCMaO2oeL6O7p3AE#
Na és sikerült felrakni a tegnapi kirándulásunk képeit is, itt nézhetitek meg:
http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/LyntonLynmouth#
Remélem sikerül! Ha gond van, írjatok! Puszpusz
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)