Képecskék, és miegymás

Na töltöttem fel nektek képecskéket! :)

Itt láthatjátok őket:

http://picasaweb.google.com/lilla.rakosi09/SzobaHazTermeszetMi?authkey=Gv1sRgCN3Yo4CTy8fTfg#

Egyébként jó napom volt, szabadnap! :) Aludtam sokat, zongoráztam sokat, imádkoztam, ÉRTETEK is! :) És hasonlók. Pihentem sokat... nagyon rámfért most már egy ilyen lazítós nap!
Jövő héten zárva lesz a ház megint, most 2 hétig, de nem lesz olyan lazítós, mert karácsony előtti nagytakarítást kell csinálni az egész házban, de ez meg szerencsére annyira talán nem rohanós. Na meg nagy favágás lesz az egyik nap, mármint mindenki kivonul és kivágjuk együtt a nagy karácsonyfát, illetve annak való fenyőfát. Dekoráljuk a házat az ünnepekre. Meg elmegyünk egyik nap (mindenki) Exeterbe, egy nagyobb város, és ott vásárolgatunk, meg ott vacsorázunk is talán, szóval ilyen kirándulós szerű dolog lesz. Szóval sok izgalmas dolog vár ránk az elkövetkező napokban-hetekben. Remélhetőleg mindenről be fogok majd számolni nektek, egyelőre ennyit tudok előre. :)
Ma rövid voltam, de talán tartalmas! ;) :)
 Nézegessétek a képeket!

Morning Prayer, havaseső

Ma megvolt a Morning Prayerem. :) És jól sikerült.. legalábbis azt mondták. Én izgultam, sőt attól féltem, hogy még azt is látják, hogy remeg kezem-lábam, de pont Réka jegyezte meg utána (attól függetlenül, hogy mondtam volna neki a dolgot), hogy egyáltalán nem látszott rajtam, hogy izgultam.
Énekeltem is egy dalt, magyarul és nagyon tetszett nekik. :) A Tudd van egy gyertya kezdetűt... Continental Singers dal, és megtaláltam az eredeti angol szöveget is, amit kivetítettem nekik, így miközben énekeltem, tudták követni, miről is szól a dal. Aztán a végén a refrént együtt énekeltük.
Ma esett a hó. Azaz nem is hó volt igazán, hanem félig hó félig eső, és persze nem maradt meg, viszont pillanatok alatt el lehetett ázni benne (mintha dézsából öntötték volna). Viszont egyre hidegebb van itt is, és mondtak havazást az elkövetkező napokban. Hát majd meglátjuk...
Ma tisztára bolondok napja volt. Lementünk a Chalet takarítani (amit írtam korábban, a fehér házikó a tengerparton). De előtte egy másik házikót kellett volna (ami kb. egy családnak való üdülőhely, nagyon kis helyes ez is), viszont az nem volt használva, így kettőnkből az egyikőnknek segíteni kellett egy másik ház takarításában, ami pedig egy "nászutas" házikó, hát az a legszebb az egész környékben! :) Nagyon kis aranyos! A másikónknak lesétálni a tengerpartra, a Chalet takarításában segíteni.
Na de a következő volt a helyzet:
Ide kocsival szoktunk menni, mert bár nincs messze (kb. 10 percnyi sétára), de hogy ne kelljen cipelni az ágyneműhuzatokat na meg a takarítószereket, kocsival megyünk - általában közülünk valaki, akinek van jogsija, de most vittek, mert többen voltunk, mint 5. Ez a 3 ház(ikó) közel van egymáshoz, de mégsem közvetlen egymás mellett. A nászutas házikó bent van az erdőben, a másik házikó egy kicsit odébb, a fehér pedig lent a tengerparton. Minket kiraktak, aztán vitték az egyik srácot a nászutashoz, az erdő széléig, na de ott ragadtak, mert nagy volt a sár, és idő volt, mire ki tudtak jönni belőle (az autóval). Ezalatt mi láttuk, hogy nem használták a házat, így elindultunk gyalog a szakadó esőben. A másik leányzó a nászutashoz, én meg a tengerpartra. Na de én nem tudtam (mert nem láthattam), hogy beragadtak a többiek, ott fagyoskodtam az ajtóban 5-8 percet kb.
Aztán kiderült, hogy bútorfényt senki nem pakolt, úgyhogy volt egy utam vissza a házikóig, mert a cuccokat mi meg ott hagytuk, hogy ne cipeljük fölöslegesen, mondván, hogy visszafelé felvesszük. Na de szerencsére nem volt olyan messze, szóval futva megjártam max. 5 perc alatt, és akkor az eső is elállt épp szerencsére.
Na, úgyhogy egy volt ma!

Hát egyelőre ennyi, nem tudok sokkal többet, túl sok minden más nem történt.

Sokminden :)

A mai bejegyzést egy érdekességgel kezdem, ami már régebben zajlott, de mindig elfelejtettem leírni nektek. Legalábbis számomra volt érdekes, és hogy ilyeneket itt meg tudok tapasztalni. Szóval az egyik srác Anselm, Ugandából jött. Alacsony, sötét bőrű, és van egy kisebb pocakja is :) de nagyon kis kedves teremtés egyébként. Sokat poénkodik, de azt is általában mutogatással csinálja. Jól beszél egyébként angolul, de egy csöndesebb fajta, fölöslegesen nem magyaráz :) (így is lehetne mondani). Na a lényeg, hogy egyik nap sétáltunk munka végefelé vissza a laundryba (mosókonyha/mosoda - mindig itt találkozunk, meg ide megyünk vissza, ha végeztünk a munkával, itt vannak a vegyszerek is, meg minden, szóval ez a központi helye a House Team-nek :) ) és beszélgettünk, és egyszer csak megkérdezte, hogy mi történik az után, miután lehullott az összes levél. Először azt hittem rosszul értelmezem a kérdést, vagy legalábbis nem tudtam hova tenni, mire addig kérdezgettem, hogy kiderült, hogy náluk nem váltakoznak az évszakok, és soha nem látott még ilyet, hogy a fárol lehullanak a levelek. Annyira érdekes lehet neki látni egy őszt. Kérdezgettem, hogy ezek szerint azt sem látta még sose, hogy változik a színe így a leveleknek (ez adja az ősz gyönyörűségét). Mondta, hogy nem. Aztán kérdeztem, hogy milyennek találja, mert szerintem fantasztikus. Főleg itt a hegyoldalakban is látni a fákat legalább 4-5 színben pompázni (mostmár egyre kevésbé, mert egyre kevesebb levél van a fákon-bokrokon, de akkor még lehetett benne gyönyörködni). Aztán elmagyaráztam neki, hogy új levelek jönnek, kérdezte, hogy meddig kopaszak a fák, mondtam, hogy nem tudom itt kb. melyik hónapban, de hogy nálunk kb. mikor. Számomra ez olyan érdekes volt, szembesülni ezzel, hogy valakinek ez újdonság-csoda, mert életében nem látott még ilyet (és van vagy 30 év körüli azt hiszem). Szóval jó volt megtapasztalni ezt, kicsit más szemmel nézni/látni így a természetet.
Erről jut eszembe... itt is egyre jobban hűl az idő, de talán hasonló a hőmérséklet mint otthon. Ma nagyon szép idő volt ismét, bár kicsit felhős, de sütött a napocska! :) Juppíííííí... (csak dolgozni kellett, úgyhogy nem tudtam sétával vagy egyébbel kiélvezni sajnos.. hiányzik már egy jó kis napsütéses séta, de sajnos a szabadnapomon elég borús idő volt..).
Akkor visszafelé megyek most egy kicsit, azaz kezdem a mai nappal.
Ma 4-en dolgoztunk csak, mert a többiek szabadnaposak voltak (elég furán lett megolva, mert így elég sok munkánk volt ma, pedig ez egy lazább nap). Illetve azt hozzá kell tennem, hogy az egyik lány Hye-ji (koreai, akivel láthattatok is talán képen) lebetegedett pár napja, így ma nem tudott dolgozni, szóval vele együtt 5-en lettünk volna, ami azért picit könnyített volna, de hát sajnos ez volt. Szóval délelőttről maradt munka délutánra (amit mindig elvégzünk délelőtt), de időben befejeztünk mindent, csak hát azért elfáradtam. Na de nem panaszkodni akartam, csak megosztottam veletek.
Tegnap Community Day volt, ezt a napot azért szeretem, mert elég később kelni (de lehet már leírtam ezt), és kevesebbet is dolgozunk egész nap, mert déluán is van meeting (megbeszélés), meg délelőtt a Corpus (istentisztelet) és ezek az idők lejönnek a munkaidőből. Egyébként meg este van az a kiscsoportos beszélgetés, amit említettem régebben, hogy mindig tartottam tőle, de nagyon kedves kis csoportom van és nagyon türelmesek, poénkodnak ők is, meg hát na. Szóval egyre jobban nem tartok tőle :) (ha ez így értelmes) - és a tegnapi még különleges is volt, mert előző héten megbeszéltük, hogy most extra alkalmat tartunk, nem a szokásos témát beszéljük át, ami ki van osztva, hanem mindenki visz egy filmrészletet vagy zenét, amit szeret és egyet amit nem, és megnézzük-hallgatjuk. Emellett pizzázunk egyet és fagyit eszünk! :) Hát elég jóra sikeredett, élveztem! :) (mindenki ;) )
Tegnap előtt szabadnapom volt. Bementem Barnstaple-be, vettem egy-két apróságot, jártam a boltokat. Nem mindent sikerült beszereznem amit akartam, de azért nem volt teljesen eredménytelen. Előző este későn feküdtem le, mondván másnap day-off (szabadnap) és aludhatok. Csakhogy közben rájöttem, ha megyek Barnstaple-be időben fel kell kelnem. Sebaj, gondoltam majd délután kialszom magam. Ebédre vissza is értünk, ettem, majd lefeküdtem. Alig telt el fél óra kopogtak az ajtón. Na, mondom szuper! Mike (lengyel srác) jött szólni, hogy mennek Crate Stack-ezni és hogy nincs-e kedvem. Azt se tudtam mi az, de ahogy leírták nem hangzott rosszul, viszont ki is akartam pihenni magam. Ott vaciláltam, hogy mi legyen, viszont nem akartam kihagyni a dolgot, elszalasztani a lehetőséget. Így végül visszafeküdtem egy negyed órára, mert annyi időm még volt, majd elmentünk. Na ez abból állt, hogy ilyen sörösrekeszeket kellett egymásra pakolni, abból egy tornyot építettünk és a cél az volt, hogy rajtamaradjunk, illetve minél magasabb legyen a torony. A rekeszeket egy srác adogatta, mi pedig építettük. Közben egy ilyen biztonsági kötélen lógtunk, és mindenkinek volt egy párja, aki mindig húzott a kötélen egyet, mikor eggyel magasabbra léptünk. Szóval mikor felépült a torony, kirúgták alólunk, mi meg ott lógtunk a levegőben! :) Izgi volt!. Aztán persze leengedtek, majd cseréltünk és mi  biztosítottuk a párunkat. Hát érdemes volt kipróbálni!!
Délután International Evening volt. Most először táncoltam a gumcsicsizmás táncban, amit a múltkor írtam nektek, hogy megtanítottak nekünk is, aztán énekeltem a kórusban, eljátszottuk megint a bábus pantotmimet (ismét nagy sikert aratott) és Rékával énekeltünk hungarian-ül! :) A Csak benned, csak benned kezdetű Géczi Kati néni által írt dalt (Caleb kísért bennünket gitárral). Erről is több pozitív visszajelzés érkezett! Nagyon jó megtapasztalni, hogy áldás van azon amit csinálunk, és hálás vagyok Istennek, hogy eszköze lehetek. Azt is tudom, hogy ez mind nem az én érdemem, hanem amitől jó minden, az csakis Tőle való!
Ha eszetekbe jut és még ma olvastok, gondoljatok rám holnap reggel (korán - itt 8-fél 9 körül, ami nálatok 9-fél 10 azt hiszem), mert én fogom tartani a Morning Prayert (reggeli áhítatot). Mindenki be van osztva, és már kb. egy hónappal előtte tudjuk, hogy mikor és melyik igeszakaszból kell tartani. Szóval érlelgettem magamban, aztán össze is állt már, de ugye nem olyan egyszerű ez angolul. A szerencse, hogy csak 10-15 perces kell, hogy legyen, nem is szabad tovább lógnia. Éneklek magyarul, ami legalább 3-4 perc, meg imádság is van az elején (meg van adva hogy mi mindenér-mindenkiért kell imádkozni) az is legalább 5 perc, és a fennálló részben pedig rövid kommentárt mondani az igeszakaszhoz. Szóval nem annyira bonyolult, és felkészültnek érzem magam, hát meglátjuk mi sül ki belőle.
Fúú.. mit is akartam még?! Na nem tudom! Hirtelen ennyi! :) Remélem elég részletes voltam, és megbocsátotok, hogy nem írok minden nap...

Fáradtan, de jól

Elég sűrű napom volt, és nagyon-nagyon fáradt vagyok, de írok nektek, mert ha húzom, csak rosszabb (kevesebb dolog jut az eszembe, meg csak gyűlik...).
Szóval most ilyen Movement hétvége van, ami azt jelenti, hogy az ilyen "fejesek" (fontosabb emberek) jöttek össze ide Lee Abbey Devonba egy hétvégére. Értem ezalatt azt, hogy több szervezet-egység tartozik a Lee Abbey szervezethez (a londoni Lee Abbey, Lee Abbey Friends, Households, ezeket most nem fejtem ki, annyira nem is lényeges), és az ehhez tartozó emberek jöttek most ide. (Közel 150 ember).
Így ma volt egy puccos gyergyafényes vacsora (ami egyébként szokott lenni a konferenciák végén, de most még jobban kitett magáért Lee Abbey - azaz a szervezők-szolgálók - tehát mi is, - mint egyébként).
Ma a konyhán dolgoztam, mert oda osztottak be kivételesen. Pont emiatt is, hogy ilyen különleges hétvége volt, kevesebben voltak beosztva valamiért, és kértek embert a mi csoportunkból. Na meg jó sok ételt is kellett készíteni, ezért is volt szükség erősítésre. Őszinte leszek, nem nagyon volt kedvem hozzá, főleg a legutóbbi konyhás élményem után. (Amikor mosogatni kellett, meg elég intenzív 3 óra volt... nem is a mosogatással volt a gond, a sok gusztustalan, zsíros edény, maradék, stb.) Na mindegy! Szóval végül jó volt a mai nap, mert ma az ételt készítettük elő, meg terítettünjk, meg hasonló jó dolgokat csináltunk! :) Élveztem! Délután pl. a desszertet csináltuk (kb. 3 órán keresztül). Úgy nézett ki, hogy a már kész pudingot, ami üvegpohárba volt behűtve, ki kellett borítani egy tányérra (így ilyen félgömb alakban megmaradt) majd körte volt beáztatva valami bordó lébe (nem vagyok benne biztos mi volt az, de meggyre vagy valami ilyesmire hasonlított), meg volt a lében vanília, talán szekfűszeg is. És azt kellett félbevágni, majd több részt rajta felcikkezni, majd azokat szétcsúsztattuk egymáson és ilyen virágszirom szerűen nézett ki. Fú, nehéz így leírni! :) A probléma az volt, hogy túl sokáig állt a körte a lében, és kicsit mállott, így nem volt a legesztétikusabb, de nem nézett ki olyan rosszul!! :) Sőt.. mindenki dicsérte! Végül a gránátalma magját szóruk még mellé. Ami nehézség volt, hogy végig állva dolgoztunk (amit végén a derekamon megéreztem, de nem volt annyira vészes), na meg 150 db-ot kellett legyártani (azt hittem sose érünk a végére). 3-man csináltuk egyébként. Na hát ennyit ma a munkáról!
Aztán rohanás volt az egész este, rögtön ahogy végeztünk, átöltözni csini ruhába, a gyertyafényes vacsi miatt, aztán felszolgálni, aztán onnan előbb eljönni, mert próbáltunk az esti Entertainment estre, ami kicsit hasonlítottaz International Eveningre, de ugye nem "átlagos" vendégeknek készült a műsor, hanem különleges embereknek. Na ez volt még egy nagy megpróbáltatás. A kórussal énekeltünk 2 dalt, és előadtunk egy pantomimet, amit gyakoroltunk vagy 4-5 alkalommal (ekkor tanultuk be) és most adtuk elő először. Jól sikerült érzésem szerint, aztán a visszajelzések majd érkeznek (már volt 1-2 pozitív :)). Ezen kívül egy Gumboot dance (gumicsizma tánc) - ban vettem részt. Ennek is nagy sikere szokott lenni az Intern. Eveningeken, és nekem is nagyon tetszett, így pár napja megtanultuk, és most mi is bekapcsolódtunk. Izgultam kicsit, mert nem volt agyon gyakorolva a dolog, de azért ezzel is nagy sikert arattunk! :)
Na hát ennyi volt a mai nap, elég sűrű, de csak vége lett. Lassan 11 óra van itt, és most kerültem (kb. egy fél órája, órája) a géphez, szóval gondolhatjátok... úgyhogy most itt zárom is soraimat!

:) Meg vagyok

Még mindig rendben vagyok!!! :) Ismét elnézéseteket kérem, hogy megint csak 4 nap után jelentkezem... DE semmi különös nem történt velem, amit érdemes lett volna megosztani veletek.
Lássuk csak.
Szóval a héten minden nap dolgoztam, holnap lesz szabadnapom... Minden este nézünk valami filmet, így rendesen bepótolom a hiányosságaimat, amik ezen a téren voltak/vannak. (Pl. Büszkeség és balítéletet néztünk valamelyik nap, de sajnos nehéz volt a nyelvezete, így ezt igazán nem tudtam élvezni, nem nagyon értettem - ezt könnyebb lett volna nézni, ha már láttam volna előtte otthon magyarul, VAGY olvastam volna, de hát sajnos nem...)
Akkor készülünk egy másik pantomimmel (itt mime-nak hívják - ejtsd: májm), ami a Foltmanók című jelenet pantomim változata (illetve nem is egészen pantomim, merthogy szöveg is van alatta, amit bejátszanak, illetve így zajlik a törénet, mi pedig csak mutogatunk). Jónak ígérkezik, majd meglátjuk milyen lesz, és ha készül róla videó, ti is meglátjátok... ;)
Na mi volt még?!
Semmi, igazából gyorsan telnek a napok.
Időjárás: voltak nagyon esős-szeles napok mostanában, annyira nem örültem neki, de ma gyönyörű idő volt!!! :) Ablakot tisztítottuk kintről, így élvezhettük kicsit, de mire végeztünk (4 körül) már ment lefelé a nap... :( 5-kor már sötét van itt, úgyhogy sajnos nem tudjuk kiélvezni rendesen ilyenkor, de ettől függetlenül örülünk neki nagyon. Na meg melegnek nincs meleg, elég hideg a levegő, de azért másképp néz ki a táj, meg a kedvem is más, ha a napocska megmutatja magát! :)
Jah... ma elaludtam.. :( Megint changeover day-kor... 10 perccel később jött a lányzó kelteni, aki most a "főnök", mert a csoportvezető szabadságon van, de szerencsém voltm, mert ő egy nagyon kedves lány, így semmi gond nem volt belőle (csak nyilván a munkám be kellett fejezzem, ami kicsit hosszabbra nyúlt így...)

Na de nem is tudom mennyi mindent írtam még nektek tegnap, mert ugyanis ezt már megírtam tegnap, és azt hittem fel is került a blogra, de valamiért nem... :( Úgyhogy elveszett egy része a dolognak.

Most viszont hozzáírok még egy kicsit, ha már hozzá kellett ehhez is nyúlnom.

Szóval ma szabadnapom volt. Délelőtt bementem Barnstaple-be, vettem néhány apróságot (egy-két képeslapot, hajszárítót :) azt is sikerült egy nagyon kis helyeset, egész olcsón találnom, muszáj volt már, mert nem akartam mindig kölcsönkéregetni, és nem volt... itt meg azért elég hideg van hozzá, hogy vizes hajjal rohangáljak, amíg meg nem szárad... szóval ez volt úgy nagyobb dolog). Aztán dél körül megérkeztünk, akkor ebédeltem egyet, majd a brazil sráccal (Eduardo) elmentünk sétálni. Van egy Hunter Inn nevű hely, ami egy tengerpart szintén... és mesélte nekem korábban, hogy ez egy gyönyörű hely, én pedig szerettem volna látni. De mivel kb. 6 km-nyire van Lee Abbeytől, ezért eléggé időt kell rá szánni, szóval csak szabadnapra tervezhettük a dolgot, viszont nem nagyon alakult úgy, hogy együtt lett volna szabadnapunk, illetve amikor volt, akkor meg neki volt más dolga. Szóval tegnap elhatároztuk, hogy megnézzük a helyet. El is indultunk, de csak 2 óra felé sikerült és 5-kor meg már sötét van itt. Úgyhogy végül nem jutottunk el a végcélig... :( De láttunk egy gyönyörű vízesést, közel is mentem hozzá, szinte alatta álltam (jó lett volna, ha van vagy 35 fok kb., mert akkor biztos beálltam volna alá... de sajnos kb 10 körül van, szóval nem tettem...), nem volt túl nagy, de sose álltam még ilyen közel vízeséshez! :) Izgi volt!
Na meg sétáltunk és beszélgettünk egy nagyot. Élveztem, mert nem voltak bennem görcsök, mit-hogy mondjak, jó-e, ezen kívül mindig türelmesen megvárta, míg kinyögöm amit szeretnék (bár azt érzem, azért fejlődök is, mert egyre többször próbálom elmagyarázni, mi van bennem, mit szeretnék, és nem adom fel olyan könnyen, mint korábban, mikor reménytelennek láttam a dolgot... persze biztosan hozzásegít, hogy hallom a dolgokat és igyekszek minél több kifejezést-szót megjegyezni), és persze ő is többször nekifutott, ha valamit nem értettem (szerencsére ez is egyre kevesebb, mármint hogy vissza kell kérdezzek - bár ez emberfüggő, van akinél többet, mert nehezebben értem...) Ja, és persze gyönyörű idő volt ma :) megint napocskás, bár ezt séta közben nem nagyon tudtuk élvezni, mert a hegyek eltakarták, na meg már ment le a nap abban az időben (naplementét sem láttunk sajnos..., de azt láttam máskor... :) ). Úgyhogy jó kis nap volt ez a mai is! :)

Különleges nap :)

A tegnapi nap különleges volt, több szempontból is.
Legelőször is szabadnapom volt! :) Az pedig mindig jóóóó... (Nem tudom, hogy véletlen esett-e erre a napra, vagy a csoportvezetőm úgy alakította a szabadnapokat, hogy a szülinapomra essen...)
Na ez volt a másik, ami miatt különleges volt... az 1. olyan szülinap, amit messze-messze töltöttem a családom és szeretteim nélkül. Ettől még hála Istennek jól sikerült! Persze hiányoztatok.. 1-2 könnycsepp végigszaladt az arcomon, ahogy 1-1 levelet olvastam, de itt is érzem, hogy szeretve vagyok! Nagyon-nagyon jó érzést, nem tudom leírni. Talán úgy tudnám érzékeltetni, ha úgy írom le nektek, hogy mielőtt idejöttem, sok-sok szeretetet kaptam otthon (a családomtól, a 2. nagy családomtól: a gyülekezettől, illetve a tagjaitól, a kis osztályomtól is, akiket gyakorlaton tanítottam, hihetetlen sokat... na és persze a tanítóktól, a barátaimtól...), és ahogy talán írtam is az elején, nehéz volt ebből kiszakadni, nagyon nehéz, DE azt érzem kezd itt is beérni a gyümölcs. Kíváncsi voltam Isten mit hoz ki ebből az egészből, és a türelem meghozta a várt eredményt. Igaz, hogy a nyelvi akadály miatt még csöndesebb voltam, mint egyébként (mármint egyébként nem vagyok az a sarokban gubbasztós, hisz tudjátok, de ha nem muszáj, nem mondom.. vagy inkább úgy írom, hogy tudok hallgatni bizonyos szituációkban.. ha hát itt meg mégjobban megtanultam hallgatni :) ) szóval tartottam is kicsit tőle, hogyan fogok így barátokat szerezni, hogyan fognak így megismerni, hogyan fogok tudni így beilleszkedni, és beépülni az "új családomba". Másfél hónap után (MÁR) azt érzem, hogy itt is van egy családom... Fantasztikusan jó megtapasztalni az Úr gondviselését, és szeretetét másokon keresztül. Rádöbbentett, hogy sokszor nem kellenek hozzá szavak, hogy valaki megismerjen, lássa azt, hogy belül milyen vagy.. elég egy ölelés, egy mosoly, vagy csak épp hallgatás... Jó kicsit kívülről is nézni/látni magamat és azt látni, hogy Isten munkálkodik bennem, rajtam keresztül. Ez nem is én vagyok, hanem Ő. Csodálatos dolog az Ő eszközének lenni!!!!!
Na visszatérve a nap elejére. Előző este kicsit későn feküdtem le, talán megint beszélgettem, vagy nem is tudo már mi volt, így el is határoztam, legalább 9-ig alszom, vagy még tovább... Hát nem sikerült!
Reggel jött egy kis csapat (kb. 10-en - a magyar lányok és a House Team-ből még néhányan), és az ajtóm előtt énekelték a Boldog szüüüliiiinaaaapoooot, boldog szülinapot....! Meg kell mondjam, kellemes ébredés volt! :) Nagyon kis drágák voltak! Mindenkitől kaptam utána egy ölelést, majd visszafeküdtem! :) Persze már nem tudtam sokat aludni, de azért jó volt kicsit visszabújni. Szóval aztán miután felkeltem, reggeli egyebek voltak, zongoráztam vagy 1 órát. :) Ez is jól esett... Azután kaptam néhány levelet, 1-2 apró ajándékot. Nagyon aranyosak voltak! :)
Az idő nagyon rossz volt :( egész nap be volt borulva, fújt a szél, ennek nem örültem. Vágytam volna egy jó kis napsütéses sétára, hát sajnos nem jött össze. Aztán du.-n átmentem Lyntonba, egy-két apróságot beszereztem, majd mondták a többiek, hogy ilyenkor illik 4s-ra menni (ez a du-ni teázás-sütizés) - aki szabadnapos, ugye nem kell semmire sem mennie, ez egyébként sem kötelező, de ilyenkor szokták közösen felköszönteni az ünnepeltet (tortával és közös énekléssel). Hát ez is megtörtént. Aztán az este kicsit stresszesen alakult a délután. Megint előadtuk a pantomimet, most más szereposztásban. Én játszottam a bábut. A többiek miatt lett kicsit stresszes, nem tudták eldönteni ki-mikor-miért-hogy játsza, és így nem is gyakoroltuk eleget (persze én igyekeztem mindent megtenni, így az én részemet gyakoroltam elég sokat), na meg a helyszínen derült ki, hogy nem jó a padló... túlságosan csúszott, így zokniban nem tudtam játszani, cipőben meg nem bírtam felállni.... majdnem hasraestem minden alkalommal, eléggé elkeserített... aztán kitaláltuk, hogy mezítláb csinálom, végül így sikerült, elég jól szerencsére! :) Megint jöttek a pozitív visszajelzések... A kórussal is énekeltünk, az is szépen szólt!
Egyen-ketten kérdezgették, hogyan töltöm a szülinapomat, mit csinálok az International Evening után, mondtam nem tudom. Kérdezték, mit szeretnék csinálni?! Mondtam, hogy igazából foggalmam sincs. Semmi okos nem jutott eszembe, pedig szerettem volna különlegessé tenni valamivel a szülinapomat. Végül beszélgettünk néhányan, és jöttek az ötletek, végül mire vége lett körvonalazódott, mit is szeretnék.
Van az épületben egy Prayer Room-nak nevezett szoba, ahova félre lehet vonulni, és kis táblát is ki lehet rakni, ha nem akarod, hogy zavarjanak. Nagyon kis hangulatos szoba (ez amellett van, ahova először raktak be bennünket Rékával, így a kilátás onnan ugyanolyan szép, bár ugye ez este volt, tehát nem láttam a tengert, de alakítottam kicsit rajta.) Szóval vittem be néhány mécsest és körberaktam a szobát, vittem a gépem és zenéthallgattam. Közben gondolkoztam mindenfélén, gondoltam Rátok, az otthoniakra, na meg szépen egyesével végigolvastam minden képeslapot, mert napközben csak futtában történt meg. Töltöttem ott vagy 1-másfél órát.
Így végül még különlegesebbre sikeredett az este/a nap, és jól is éreztem magam! :)

Hát így ért véget a tegnapi nap!
A mairól nem nagyon írok, semmi extra nem volt, a szokásos Commutity Day, meetingekkel, Corpussal, meg most volt este a csoportbeszélgetés, de megint hulla voltam, úgyhogy a felét kb. nem is értettem, meg nem is tudtam koncentrálni rendesen, de szerencsére nem is nyaggattak, hogy mondjak valamit. Szóval eltelt ez a nap is.

Még egy képet raktam fel nektek a party-ról, mert még csak most tudtam attól a sráctól megszerezni a képeket, aki ezt csinálta. Tetszett ez a kép, ezért is raktam be nektek!

Itt pedig a Zip-ware-ről mutatok néhányat!

Innen indultunk :)

Csak a kép ferde... :) én meg a levegőben

Ágival :)

Végre eljutottam idáig is...

Kezdem azzal, hogy tegnap nem volt net ebben a szobában, és nem tudtam rendesen netezni, legalábbis laptoppal, és nem tudtam volna nektek ékezetekkel írni, na meg körülményesebb is lett volna, így megint halasztottam egy napot. Talán már a 3. vagy 4. nap volt, hogy nem írtam, elnézéseteket kérem. Sűrű volt a hét! Ugyanakkor nagyon jóóó! :)
Fú hol is kezdjem a mesélést?! Már tudom is. Visszanéztem, írtam, hogy lesz a "vicces est", amit pontosítok, mert megnéztem, hogy Ridiculous Party volt, ami pontosabban azt jelenti: ridiculous=nevetséges, képtelen.
Szóval ez megvolt szerdán, nagyon-nagyon jó volt a hangulat, sokat táncoltunk, "hülyültünk". Azért is volt poén az egész, mert nem volt ciki beöltözni, az volt a ciki, ha nem volt rajtad semmi fura. :) Így mindenki hülyén nézett ki. Sokat agyaltam rajta, mit is aggassak magamra, mitől legyek vicces, semmi nem jutott eszembe... Semmi jó! Aztán délután Friedával és Franzival (egy másik német lány) elkezdtünk csak úgy agyalni, találgatni, mit lehetne kezdeni magunkkal (nekük sem volt ötletük). Aztán Franzi a Kitchen Team-ben dolgozik, (mi meg ugye a House Team-ben), így eszerint kezdtünk el gondolkozni, az ott lévő eszközökből mit lehetne kezdeni. Egyikőnknek jött valami, mondta, aztán vagy elvetettük, vagy még fontolgattuk, végül így sült ki belőle, hogy Franzi felmosófejet rakott a fejére, ami zöld színű, és nagyon jól állt neki! :) Én meg kitaláltam, hogy mint egy fűszoknya, össze lehetne kötni a felmosófejeket, és mint egy fűszoknya, szoknyát csinálni belőle. Persze csak imitáció lett belőle, alá kellett öltöznöm, de mindenki díjazta az ötletességet! Szóval így végül még a délután folyamán nekiálltunk meggyártani a ruhánkat. Kukászsákokból volt az alapruha, felvettem egy rövidnacit, meg kicsit kicsinosítottuk a dolgot, mutatok is képet, és így könnyebb átlátnotok, elképzelni ezek alapján nehéz lehet!

 



Na írtam, hogy verseny is lesz egyben (aki akart, indult, csináltak róla fotót, meg kb 4-5 tagú zsűri díjazott, végig kellett vonulni előttük) :) Az eredmény azt lett, hogy KÉPZELJÉTEK, az első 5.-be bekerültem! :) Azaz 5. lettem! Kihívtak bennünket (az első 5-öt) és utána mondták meg a végleges sorrendet! :)
Másnap odajött hozzám az egyik leányzó, hogy milyen jól néztem ki előző este, és hogy ha ő lett volna a zsűriben, nekem adta volna az 1. helyet... (nem hittem a fülemnek, aranyos volt, és jól esett...) Pedig megint úgy voltam előtte, hogy nem sok kedvem van ehhez az egészhez, de hát ha mindenki csinálja, nekem is kell (közösségi szellem).. És megint utolsó pillanatban találtam ki, hogy mi legyen, azt hittem már semmi jó nem fog eszembe jutni (megint= a Jungel est előtt is így voltam, se időm, se fantáziám nem volt hozzá, végül mégis egész jó lett...). :) Szóval azt érzem ezen is megint áldás volt! Pedig jelentéktelennek tűnő dolog, nekem mégis sokat számít!
Na ezek után másnap este Escape játékot játszottunk (aki akart). Azt kell erről tudni először is, hogy kint játszuk a szabadban, és itt nincs közvilágítás... A képeken pedig láttátok, hogy dombok vannak a környékben, meg erdő... stb. ja, és kerítések (na meg azon belül tehenek és birkák, ezt majd meglátjátok miért érdekes). A játékban 2 csapat volt, a játék lényege pedig az volt, hogy az 1-ik csapat tagjainak el kellett jutni a Főszakács házáig (ami kb 5 perc sétányira volt), ami megnehezítette a dolgot, hogy sötét volt, és esős is (aznap pont) volt az idő, na meg hogy a másik csapat tagjai voltak az őrök bizonyos pontokon (náluk volt elemlámpa, és akit észrevettek, kiáltották hogy: Freez! és volt 10 mp-e egy nevet mondani, kitalálni ki az - lehet az illető messzebb volt, vagy háttal állt, akkor nem mindig volt egyszerű kitalálni..). Ami izgalmas volt az egészben, hogy az állomásokat tudtuk, és igyekeztünk kikerülni ezeket, illetve elbújni, meghúzni magunkat úgy, hogy ne vegyenek észre. Nagyon élveztem azt a részét pl., amikor az egyik srác pl. 2x elsétált mellettünk úgy, hogy mi a bokor mellett feküdtünk, és nem vett észre. :) (Lehetett 2-3masával is menni, nem volt muszáj egyedül, mi 3-an indultunk el.) A kerülgetésben kúsztunk-másztunk, kerítéseken át, domboldalakban (itt találkoznattunk volna birkákkal, tehenekkel, de szerencsére nekünk nemm siekrül összefutni velük, mások igen.. :) izgalmas lehetett...) Az kicsit kellemetlenebb volt, hogy a nacim csurom víz lett a végére, meg a sárba, szúrós bokrokba tenyereltünk néha, de semmi komolyabb bajom nem lett! :)
Nekem nem sikerült lejutni a házig, lebuktam, de élveztem, szóval jó volt!
Fú mi volt még. Ja, tegnap volt Corpus (most kivételesen nem szerdán, amikor szokott lenni, mert hogy "zártház" volt a héten, és a hét végére tették) és először énekeltem a dicsőítésben! :) Kicsit izgultam, mert előtte próbáltunk egy fél órát, ami azt jelentett, hogy kb 1x hallottam 1-2 dalt, de amikor bizonytalan voltam, hátra álltam, így nem volt olyan vészes, de élveztem ezt is! :) Jó volt! És itt is jött sok visszajelzés, hogy tetszett a hangom... Úgyhogy a héten egy csomó mindent csak kaptam... A corpus végén tegnap egymásnap irogattunk papírra, 1-2 bátorító gondolatot, itt is aranyos dolgokat írtak nekem, ez szintén jól esett!!
Jajj, még valami, voltam Zip-ware-on?! Fú nem tudom ezt hogy mondják-írják. Aki nem tudná (én se tudtam azelőtt), azt jelenti, hogy egy kötélen végigcsúszok. 2 vége van, nyilván lejt az egész, és vagy 50 méter mélyen van alattunk a talaj! :) Szintén nagyon izgalmas volt!!! Élveztem nagyon!!

Egyelőre most ennyi! Majd ha valami eszembe jut még írok! (nem ma)

Köszi mindenkinek, aki olvas! :) Miattatok megéri! ;)

Szabadnap, lazítós-vidám hét

Amint azt már írtam is nektek (azt hiszem) a héten zárva van a főház (a Beacon nem, de a főház igen), ami azt jelenti, hogy nincsenek vendégek. Így elég családias a hangulat, és végre (szinte majdnem) együtt van a "kis" csapat (pont most számoltam, kb 50 körül vagyunk). A reggeli és délutáni áhítat ugyanúgy megvan tartva, csak a reggeli egy félórával később kezdődik, illetve délelőtt sessionok (előadások) vannak, majd dolgozunk 1 órát! :) (elég laza). Aztán ebéd, délután meg workshopok, szabadonválasztható alkalmak. Ma pl. egy énekes műhelyben voltam, amit Caleb vezetett, nagyon jó volt. Bemelegítettük magunkat az éneklésre, jó rendesen, majd énekeltünk 2 dalt, aztán tanultunk egy kórusművet! Gyönyörű!!!! Hazaviszem, otthon is meg kell tanulnunk, Kriszta! ;) Van benne a szopránnak egy 2 vonalas A-ja, amit csak 2-en bírunk kiénekelni, de egész jól megszólalt! :) (kicsit féltem tőle, meg érzem, hogy nincs edzve rendesen a hangszalagom mostanában, amiótan nem járok énekórákra, és kicsit meg is fájdult a torkom, de ilyen rendes bemelegítéssel nem lesz gond...) :) Ma este "vicces" party lesz, ami azt jelenti, hogy mindenkinek valami nagyon mókásba, viccesbe kell beöltöznie. A legviccesebbet díjazzák is! :) Majd biztosan készülnek erről is képek, később mutatok! ;)
Tegnap szabadnappal indult a hét, nagyon jó volt! Voltam bent Barnstaple-ben, vettem 1-2 dolgot, többek között végre találtam csizmát is!!!!!! :) Nagyon boldog voltam, csini virág mintás! Erről tudok már most mutatni nektek, képet, direk ezért lefotóztam! ;)
Aztán délután voltam futni, meg megnéztem a Babe 2 című filmet ( a beszélő malacról) :) Este pedig beszélgettem egy jót az egyik sráccal... jó későn sikerült lefeküdni, de jó volt! Sokat nevettem, jó volt a hangulat, és ez jól esett!

Asszem egyelőre mára ennyi!

Itt a kép: