2011. július 24., vasárnap

A nyári hetek előtti nagy készülődés…

Itt, Angliában 6 hét a nyári szünet, ami Lee Abbey életében is gyökeres változásokat hoz. Ilyenkor pezsdül fel az élet igazán, főleg ami a gyerekmunkát illeti – rengeteg gyerkőc jön, nagy a zsivaj, és sok energiába kerül, de ugyanakkor hiszem, hogy megéri! :)
Szóval ilyenkor mindent bele kell adni, nincs megállás (persze van 1-1 heti szabadnap, de nincs olyan nap, amikor ne lenne vendég a házban, mindez 6 héten keresztül). Ez egy kicsit a rendszer megváltozását is jelenti: 1 hetesek a konferenciák és szombat reggel mennek a vendégek, a következő garnitúra pedig (ugyan az nap) szombat délután jön (a takarítós csoportnak ez egy elég húzós nap, de a többi viszont sokkal lazább, ebből a szempontból… nem 2 váltó nap van egy héten, hanem csak 1). Mindenféle játékos vetélkedőktől kezdve, a nagy „nyári show”-ig mindenfélével tele vannak a napjaink, a szervezéstől kezdve a résztvételig. Ezekre készülve szervezéssel, próbákkal teli napok-hetek voltak mostanában.
Ami a gyerekmunkát illeti szintén hasonlóan tudnám körülírni, lényegében tervezéssel, előkészületekkel teltek, amit valahol már élveztem is, kaptam szabad kezet is, ötletek és egyéb terén, de ugyanakkor rengeteg segítséget is az alapokban főleg (hol kezdjem), de amikor elakadtam bármikor tudtam hozzájuk fordulni és mindig készségesek voltak! Szóval azt hiszem elmondhatom, hogy kezdek belerázódni (mondjuk ideje is volt, a nagy hajtás előtt, már végre valahol kicsit otthonosabban, magabiztosabbnak érezni magam ezen a téren). Úgyhogy Isten megint megáldott, és érzem folyamatosan az áldást, a segítségeken keresztül, azon keresztül, ahogy átlendített az elkeseredésen és nem hagyott, hogy visszahúzzanak mindenféle kilátástalannak tűnő dolgok, hanem küldte a segítséget, hol embereken, hol gondolatokon, hol öleléseket, hol gondoskodáson, beszélgetéseken keresztül! Úgyhogy, már azt érzem talán, lebegek a felszínen, még talán úszkálni is tudok, de még messze vagyok a profi úszóktól, de igyekszem az edzéseken jól teljesíteni, hogy aztán majd még többet tanulhassak, tapasztalhassak és fejlődhessek. Aztán remélhetőleg az eredményt is látni fogjuk egyszer… :)
A Summer Show-ról azaz a „Nyári bemutató”-ról annyit kell tudni, hogy hasonló kaliberű, mint a Christmas show volt (biztos említettem valamit róla – táncos, beszélős, éneklős nagy előadás, amiben a közösség 90%-a részt vesz, és van vagy egy-másfél órás, és mindig valami téma köré rendeződik. A karácsonyi egyértelműen Jézus születése köré terveződött, a mostani, nyári pedig a DÖNTÉSEK köré. 4 főszereplő van, 4 különböző szituációban:
- Egy videojátékos srác, aki hirtelen belecsöppen a videojátékba és a fegyver a kezében igazivá válik – dönthet, hogy abba hagyja vagy folytatja (eléggé élvezi eleinte, hogy komoly, aztán végül veszélyessé válik…)
- Egy vásárlás mániás lány, aki hirtelen megöregszik (10 évet), és közben elszaladnak olyan évek, amikről nem is tudott, vagy legalábbis kimaradtak, mert nem arra koncentrált, amire kellett volna (család, barátok…)
- Egy paranoiás nő, aki félti a gyerekeit mindentől – ráül a székre, összetörhet, ezért lábnélküli székeket vesz, mindig hideg kaját ad a gyerekeknek, mert a sütő kigyulladhat, nem hagyja a lányát énekelni, mert tönkre mehet a hangja, a fiát zongorázni, mert lecsapódik a fedél és elveszti a zongorista ujjait… és hasonlók. Hirtelen a hangok előjönnek és megőrjítik, mert minden, amitől félt, hallja bekövetkezni.
- És végül egy lusta, evésmániás srác, aki az anyukájával telefonon tartja a kapcsolatot a házban is, nem törődik semmivel, telefonon rendeltet kaját az anyukájával, meg a testvérével, a barátnője otthagyja, mert nem foglalkozik vele sem… Hirtelen szembe kerül önmagával, mint aki jót tesz, anyukája levelet és virágot kap tőle (a másik énje pedig nem érti mi folyik körülötte…) Aztán végül az anyukája korházba kerül…
Szóval ez az alap történet, de közben táncbetétekkel, a bútorokat emberek alkotják/formálják meg, énekléssel, zongorajátékkal és a végén pedig van egy összefoglaló jelenet, mikor a 4 főszereplő találkozik, és egy kislány szembesíti őket a tetteikkel, a választási lehetőségeikkel, ami persze Isten és a kereszt, na meg ahogy látták is magukat, mikor hirtelen megváltoztak dolgok, mi lehet a következménye, ha így folytatják az életüket.
Nagyon mély üzenete van mindamellett, hogy vannak benne vicces – furcsa jelenetek, ugyanakkor sok komoly és elgondolkoztató rész is van benne.
Sok energiát vesz el ez is, de sokszor buli, és szeretjük csinálni, főleg ha azt tartjuk szem előtt, hogy a vendégekért, és Istenért (a vendégeken keresztül) hozzuk mind ezt az áldozatot.
Egy különleges esemény volt még a héten, csütörtökön a Youth & Children Team-mel (tehát az új csapat, a gyerekekkel foglalkozó szolgálók) elmentünk egy kirándulós napra, egy Big sheep nevezetű helyre, ahova egyébként gyerek csoportok, vagy családok kicsi gyerekekkel járnak! :) (képzelhetitek, mi a 20-25 évünkkel 13-man beállítottunk oda… :D)
Nagy poén volt az biztos! (Ráadásul még a lelkesedésünk is, mint a kicsiké, olyan volt, tehát felhőtlenül elhülyültünk…) Szerencsére nem volt se súly, se korhatár nem volt, így mindent kipróbálhattunk. A vízibombától kezdve (itt rendesen szétáztattuk egymást az egyik sráccal :) ) a trambulin-szerű ugráló óriáspárnáig, a mindenféle csúszdától kezdve a labirintus mászókáig, a bárány show-tól a kacsa show-ig sok mindenben volt részünk! :) Szóval szépen eltelt a nap, és rendesen ki tudtunk kapcsolni, meg jó volt kicsit Lee Abbey-ből is kimozdulni kicsit. (Minden csapatnak van egy ilyen kirándulós napja, talán pénz is van félre téve rá, és elvileg karácsony környékére esik valahogy, de akkor elmaradt, így most pótoltuk…)
Ami pedig a Lee Abbey élet 1-1 különleges pillanatába sorolható események még például a meglepi születésnapi bulik, amiből egyet terveztük épp tegnap, Billy-nek, az új-zélandi lánynak, akinek a tengerparton szerveztünk egy tábortüzes, lufival és szalagokkal díszített kis meglepi bulit. Szerencsére nem is sejtett semmit, nagyon boldog volt! Tehát jól sikerült és jól is éreztük magunkat, gyönyörű napsütéses idő is volt!
Ma pedig elkezdődött a 6 nyári hét... (pontosabban tegnap, merthogy tegnap érkeztek a vendégek, de mi ugye mindig szabadnapon vagyunk, leszünk szombaton...)

Huhh… megint sokat írtam, remélem győztétek olvasni, remélem ismét többet tudtok rólam, az itteni eseményekről. Igyekszem képekben is beszámolni, de még nem sikerült őket begyűjtenem (készültek a szülinapi buliról is, meg a Big sheep-ről is…)

Most azért mutatok néhányat, amit már régen meg akartam szerezni, de csak most sikerült. Az egyik az egész közösségről egy nagy felvétel (azóta persze változott sokat, mentek-jöttek emberek, de én rajta vagyok, próbáljatok megtalálni! :) Sok sikert! ;)


A többi pedig a tablófotóhoz készült a képgalériába, amiről már írtam nektek korábban (régen!), hogy van egy ilyen képgaléria, ahol lehet teázni, beszélgetni, és a jelenlegi szolgálók képei vannak kitéve (frissítik időközönként). Na és már a kezdetektől én is kint vagyok (talán 1 hónap után kikerültem) és arra készültek ezek a képek. Persze 1 lett kiválasztva, majd alá írom, melyik!
Ohh, nem is, tippeljetek, melyik!?!? :)




Na még pár:






1 megjegyzés:

  1. Szia! Szeretnék érdeklődni, hogyan kerültél oda és milyen anyagi vonzata volt? Légsyzives írj nekem a krisztina.csatai@freemail.hu e-mailecíre! Előre is köszi! :)

    VálaszTörlés